„Az idei ingatlanpiacot három tényező mozgatta: a felszabaduló állampapír-megtakarítások, az Otthon Start Program hatása és a 20–40 évesek erősödő jelenléte” – mondta évértékelésében Máté Ferenc, a Duna House vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: „ez a három folyamat együtt rendkívül aktív, időnként hullámzó, de összességében erős évet eredményezett.”

Az inflációkövető állampapírok lejárata több százmilliárd forintot mozgatott meg, amelynek jelentős része meg is jelent az ingatlanpiacon. A Duna House januárban már kétszámjegyű forgalomnövekedést mért, és a fővárosban az adásvételek több mint harmada befektetési céllal született. A befektetők között sok volt az új belépő, és egyre többen keresték a stabil bérbeadási hozamot vagy a felújítandó lakásokban rejlő értéknövekedést. „Idén már év elején jól látszott, hogy a lakossági megtakarítások egyre inkább az ingatlanpiac felé áramlanak” – tette hozzá Máté Ferenc.

A tranzakciószámok a teljes évet nézve is stabil piacot mutattak. Az Otthon Start Program ősszel újabb lendületet adott a keresletnek, így a forgalom az előzetes becslések szerint év végére 120-130 ezer tranzakció körül alakulhat – hasonlóan a 2024-es évhez.

Végül stabilizálódtak az árak

Az árak az első félévben gyorsan emelkedtek, majd ősszel a legtöbb szegmensben egy újabb áremelkedési hullám futott le. Októberre elérte a piac az árplafont és   stabilizálódtak az árak. Budapesten a panelek négyzetméterára 1,1–1,3 millió forint között mozgott, a belső pesti és budai téglalakások pedig 1,2–1,3 millió forint körüli árszinten cseréltek gazdát. Vidéken szélesebb volt a szórás, a nagyvárosokban jellemzően 440–520 ezer forintos négyzetméteráron keltek el a lakások. A jó állapotú otthonok gyorsan gazdára találtak, míg a felújítandó vagy gyengébb állapotú ingatlanok értékesítése tovább tartott, és nagyobb alkuval zárult.