Egy nemrég publikált, a 2025-ös helyzetet áttekintő jelentés szerint 2024 globálisan a valaha mért legmelegebb év volt, miközben az emberi tevékenység tovább gyorsítja az éghajlati és ökológiai válságot. A 34 ún. „földi kritikus jelzőből” 22 ma már rekordszinten áll, ami jól mutatja, hogy a bolygónk egyre nagyobb kihívásnak kell megfeleljen. A légkör melegedése ráadásul az elmúlt években felgyorsult: nemcsak az üvegházhatású gázok ember okozta kibocsátásai értek csúcsra, hanem több, eddig kevésbé ismert folyamat is erősíti a felmelegedést. A Föld egyre több napenergiát nyel el, mint amennyit visszasugároz az űrbe. Egyrészt azért, mert a bolygónk az eltűnő hó- és jégfelszínek miatt egyre sötétebbé válik. Másrészt pedig a felhők fényvisszaverő képessége is gyengül, mivel az aeroszolrészecskék mennyiségének csökkenésével gyakrabban alakulnak ki olyan típusú felhők, melyek áteresztik a napsugarakat.
Ezzel párhuzamosan gyengül az Atlanti-óceán nagy áramlási rendszere (AMOC) is, amely többek között jelentősen befolyásolja Európa éghajlatát; ennek további lassulása súlyos regionális éghajlati zavarokat okozhat (ugyanis az éven belüli változékonyság nőhet, ezzel fokozva az extrémumokat). Mindezek mellett a halálos áldozatokat követelő és gazdaságilag is jelentős időjárási szélsőségek száma meredeken nő: az éghajlati okokra visszavezethető, 2000 óta bekövetkezett károk globálisan már meghaladják a 18 ezer milliárd amerikai dollárt.
Mi történt 10 év alatt, mikor jöhet a másfél fok?
A Párizsi Egyezmény 2015 decemberi elfogadásakor a globális felmelegedés az iparosodás előtti időszakhoz (1850-1900) képest nagyjából 1 °C volt. Ma ez az érték már megközelíti az 1,4 °C-ot, és az elmúlt évtized adatai alapján a felmelegedés üteme jelentősen gyorsult. Ha a jelenlegi trend folytatódik, a világ már 2029 körül tartósan elérheti a kritikus 1,5 °C-os felmelegedési szintet, miközben tíz évvel ezelőtt ezt a küszöböt még csak 2042-re valószínűsítették (azaz 10 év alatt nemhogy javítani nem tudtunk a helyzeten, hanem 13 évet el is vesztegettünk). Az 1,5 °C-os határ elérése ma már meglepően közeli valóság – sokkal közelebb állunk hozzá, mint korábban gondoltuk, és jelenleg a klímamodellek legpesszimistább forgatókönyveit közelítjük.