E) A globális erdőveszteség 2024-ben közel 30 millió hektár volt, míg 2000-ben ennek csupán a fele. Ez a növekvő erdőirtás, illetve az erdőtüzek következménye, amelyek a szénmegkötő képesség csökkenéséhez, illetve a klímamodellekben nem számolt extra kibocsátáshoz vezetnek.
F) Ugyan pozitívumként említhető, hogy az üvegházhatású gázok karbonadóval terhelt aránya nőtt az elmúlt 20 évben, de még mindig csak a globális kibocsátások 25-30 százalékát fedi le. Bár egyre több ország vezeti be az ilyen jellegű adókat és kvótarendszereket, ezek jelenlegi aránya és összege még nem eredményezi a kibocsátások megfelelő csökkentését és az elégséges alkalmazkodást.
A hatások is csak egyre erősödnek
G) Az óceánok hőtartalma rekordmagas szintre emelkedett, vagyis a rendszer által elnyelt többlethő nagy része a világtengerekben raktározódik. Ez jelentősen növeli a ciklonok és hurrikánok erejét, illetve hozzájárul a korallok pusztulásához.
H) Az Északi-sarkvidék nyáron minimális jégkiterjedése az elmúlt 10 évben stagnált ugyan, de a 40 évvel ezelőttihez képest már 40 százalékkal alacsonyabb. A kevesebb és vékonyabb tengeri jég helyét egyre nagyobb arányban veszi át a sötétebb, nyílt vízfelület, így tovább gyorsítva az északi félteke melegedését.
I) Grönland (és az Antarktisz) hatalmas jégtömege évről évre rekordalacsony szinten van. Az ezekből származó sóban szegény víz hozzájárul az Atlanti-óceán tengeráramlatainak módosulásához, illetve elérhetjük azt a pontot, ami 2100 után több méteres globális tengerszint-emelkedéssel jár.
