A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) 2007-2013 közötti, második szakaszának prioritásai között kiemelt helyet kell kapnia az informatikának, a tudásintenzív gazdaság fejlesztésének. Ebben tökéletes az összhang a tervet készítő kormányhivatalok és az informatikai civil szféra képviselői között. Amiben azonban már vannak nézetkülönbségek, hogy ezt milyen módon lehet a leghatékonyabban elérni. Úgy-e, hogy önálló operatív program készüljön az IT-ről - illetve helyesebb infokommunikációról, azaz ICT-ről beszélni -, vagy ha az első NFT-hez hasonlóan, minden egyes operatív programban külön-külön fejezet szól az adott témához, ágazathoz tartozó informatikai fejlesztésekről. Ez utóbbi álláspontot képviseli többek között Baráth Etele, korábban a Nemzeti Fejlesztési Hivatal államtitkára, ma európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, míg az önálló program mellett érvel például az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) nevében Vahl Tamás, az SAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

Az IVSZ kezdeményezésére még a nyáron konzorcium alakult az NFT II. programjaihoz kapcsolódva. Tagjai - az IVSZ mellett a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) és az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum) - közleményükben hangsúlyozzák, hogy az információs társadalom kiteljesítése az egyetlen reális lehetőség arra, hogy Magyarország belátható időn belül elérje az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjét. A nemzeti össztermék mintegy 12 százalékát előállító ICT-szektor jelenlegi 10 százalékos növekedési üteme felgyorsítható, és akár egy százalékkal is hozzájárulhat a nemzetgazdaság növekedési üteméhez.

Központi forrásokkal kiegészített európai uniós támogatásokkal kell ösztönözni a könnyen elérhető információs hálózatok kiépülését, a webes technológia alkalmazását, az e-kormányzati alkalmazások terjedését és naprakész, a gazdálkodók számára hiteles információkat szolgáltató informatikai rendszerek tudatos használatát - jelentette ki Vahl Tamás.

A második NFT elkészítésének határideje 2005. december 31. Az első, 2004-től 2006-ig szóló terv megvalósítását, az ahhoz kapcsolódó pályázatokat a kormány párhuzamosan elemzi az új terv előkészítésével annak érdekében, hogy bátor, de reális terv készüljön a következő hét esztendőre - olvasható a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) honlapján.

A tervezést megalapozó hipotézis - ha úgy tetszik, az II. NFT első változata - 2004. szeptember 30-ára állt össze, és ez az anyag tartalmazza a gazdasági-társadalmi partnerekkel folyó széles körű társadalmi egyeztetés menetrendjét is. Az ország hosszú távú fejlesztési koncepciója ez év végén, jövő év elején tehát már úgy kerül a kormány, majd az országgyűlés elé, hogy a megfontolásra érdemes ajánlásokat beépítik az anyagba. Maga az országos fejlesztési stratégia, az Európa Terv az uniós szabályok szerint várhatóan 2005 júniusa és októbere között áll össze, amelyet ismét megtárgyal és jóváhagy a kormány.

Az elfogadott országstratégia alapján fogalmazódnak meg várhatóan 2006 január-februárjában az egyes operatív programok. Mindez végig sok-sok párbeszéddel, a kormány szakértői és a gazdasági-társadalmi élet szereplői között. A hivatal ugyanis - amellett, hogy számos szakértőt vont be, és kíván még bevonni a koncepció kidolgozásába - arra számít, hogy a tervek egyes elemeit regionális szinten alakítják majd ki.

Jelenleg úgy tűnik, hogy az első NFT-ben szereplő öt operatív program helyett a másodikban nyolc lesz: egészséges társadalom; okos művelt társadalom; aktív társadalom; információs társadalom (!); versenyképes gazdaság; felzárkózó vidék; élhető környezet; dinamikus településrendszer. Horizontálisan kiemelt területek lesznek: a biztonság, az esélyegyenlőség és a kultúra.

A második NFT hétszer-nyolcszor annyi támogatást jelenthet Magyarországnak, mint az első - jelentette ki Baráth Etele. Az új projektek előkészítésére 2005-ben 9 milliárd, 2006-ban további 20 milliárd forint áll majd rendelkezésre. S a teljes következő tervidőszakban Magyarország mintegy 6000 milliárd forint uniós infrastruktúra-fejlesztési támogatást hívhat majd le, amely a nemzeti önrésszel együtt 10 ezer milliárdra egészül ki. Az uniós támogatás 2007-re már elvileg az idei négyszeresére, 3,2 milliárd euróra emelkedik, és 2013-ban, a ciklus utolsó évében 4 milliárd eurót hívhat le az ország a közösségtől.

A hivatal adatai szerint az előcsatlakozási alapból 1990 és 2003 között 1,5 milliárd euró támogatására írtak alá pénzügyi megállapodást. Az ISPA négy éve alatt az unió 352 millió euró támogatást nyitott meg hazánknak. Tavaly mintegy 240 millió euró (körülbelül 60 milliárd forint) EU-támogatást használtunk fel, míg az idén 840 millió euró áll rendelkezésre, ám ennek várhatóan a harmadrészét hívják majd le az év végéig a különböző alapokba.

Ugyanakkor Baráth Etele szerint Magyarországon nagy az érdeklődés az uniós pályázatok iránt, hiszen szeptember 30-áig 11 ezer 442 pályázat érkezett be uniós forrásra az NFT keretén belül.