Az Európai Unió Strukturális Alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó források ugyanúgy közpénznek számítanak, mint a központi költségvetés forrásai, így a nemzeti és közösségi pénzügyi hozzájárulással kiírt uniós pályázatok is a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) hatálya alá esnek.

- A törvényt - bár hivatalosan május 1-jén lépett hatályba - az uniós pályázatok esetében megvalósítandó beszerzések esetében már 2004. január 1-jétől alkalmazni kell! - hívja fel a figyelmet Wagner Péter pályázati tanácsadó.

A Kbt. bonyolult értékhatárrendszert szab meg. Eltérő rendelkezések követendők attól függően, hogy mi a beszerzés tárgya, illetve összege. Csányi István közbeszerzési szakértő szerint általánosságban elmondható, hogy a kétmillió forint alatti eszköz vagy szolgáltatás beszerzése, illetve tízmillió forint alatti építési beruházások esetében nem áll fenn közbeszerzési kötelezettség. A törvény három értékkategóriát határoz meg, ezek alkalmazása az egyszerűsítés kedvéért a következőkben foglalható össze: ha a pályázó - vállalkozás, önkormányzat vagy civil szervezet - nettó projektköltsége a közösségi értékhatárt eléri vagy meghaladja, akkor mindenképpen közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia, attól függetlenül, hogy hány százalékos támogatást kapott. Abban az esetben, ha az áfa nélküli projektméret a közösségi értékhatár alatt marad, a pályázó közbeszerzési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha a - közösségi és nemzeti együttes - támogatástartalom meghaladja az 50 százalékot, és a projekt nettó összköltsége meghaladja az alsó nemzeti közbeszerzési értékhatárt.

- Mivel a versenyszférának szóló kiírások ritkán támogatják a beruházás több mint felét, ezért a közösségi értékhatár alatti nettó projektméret esetén főként az önkormányzatok szembesülnek a közbeszerzési kötelezettséggel - mondja Wagner Péter.

- Ha a pályázó nettó projektmérete a közösségi értékhatár és a nemzeti közbeszerzési értékhatár közé esik, további két eset áll fenn a szerint, hogy például az árubeszerzés 2 és 25 millió forint közötti, vagy ezt meghaladja. Előbbi esetben ugyanis a törvény megengedi egy úgynevezett egyszerű eljárás lefolytatását, sőt több olyan kivételt is megnevez, amelyek felmentik a pályázót a közbeszerzési kötelezettség alól - utal a kivételek bonyolult rendszerére Csányi István. - A beszerzések tárgyára vonatkozó értékhatárokat csak részben határozzák meg forintban, vannak ugyanis limitek, amelyeket euróban, illetve SDR-ben (Special Drawing Rights, a Nemzetközi Valuta Alap által megállapított elszámolási egység) tüntetnek fel. Az árfolyamok 2004-2005-re rögzítettek (EUR/SDR = 0,844, EUR/HUF=247), az ezeknek megfelelő forintérték a mérvadó az értékhatárok számításánál - tudatja a közbeszerzési szakértő.

A beszerzés értékét az eljárás megindításakor becsléssel kell meghatározni, ami a piacon általában kért legmagasabb nettó értéket jelenti. Ha a projekt a felsoroltak közül több beszerzési tárgy útján - például áru és szolgáltatás egyszerre - valósul meg, akkor a domináns értékű beszerzési tárgyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Fontos kiemelni az egybeszámítási kötelezettség vizsgálatát. A jogszabály alkotói ezzel a törvény megkerülését akarják megakadályozni a beszerzés részekre bontásával történő. Ez a következő három feltétel együttes teljesülése esetén áll fenn: ha a beszerzésekre egy költségvetési éven vagy tizenkét hónapon belül kerül sor, ha a beszerzésekre egy vállalkozóval is lehetne szerződést kötni, illetve ha az egyes beszerzések rendeltetése azonos, hasonló vagy egymással közvetlenül összefügg. Az egybeszámítási kötelezettséget nem érdemes kikerülni, a pályázó az utólagos ellenőrzések során könnyen lebukhat, és ekkor a szétbontott beruházás összevont értéke, illetve a pályázó további esélyei forognak kockán, hívja fel a figyelmet Csányi István. - A pályázót ebben az esetben akár öt évre is eltilthatják a hatóságok az uniós pályázatokon való indulástól - teszi hozzá Wagner Péter.

Látható, hogy az eljárás lebonyolítása távolról sem egyszerű, a közbeszerzési eljárás lefolytatásához a pályázati útmutatók is ügyvédi iroda, illetve közbeszerzési szakértők bevonását javasolják. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy 2005. január e-jétől a közösségi értékhatárokat elérő közbeszerzéseknél a pályázó köteles hivatalos közbeszerzési tanácsadót bevonni.