Az egyéni vállalkozókat és a betéti társaságok beltagjait sújtják a legjobban az idén januártól életbe lépett szigorítások. Hiszen ők saját maguk munkáltatói, és így fizethetik mind a munkavállalókat, mind a munkaadókat terhelő többletadókat és járulékokat. S jellemzően minimálbéren - vagy ahhoz közeli összegen - tudnak maguknak az elvégzett munka után fizetni, ezért elsősorban őket érinti a minimálbér után igénybe vehető adó-visszatérítés befagyasztása is. De még ez sem elég. Attól függően, hogy a vállalkozás milyen ágazatban dolgozik, egy sor egyéb kisebb-nagyobb sarcot is kivetettek rájuk.

Vendégszórakoztatás és fuvarozás

Az egyik ilyen új fizetnivaló a tévé üzemben tartási díja. A magánszemélyek helyett az állami költségvetés átvállalja a havi 967 forintot, de az idegenforgalmi vállalkozásoknak és a kereskedőknek - kivéve a szórakoztató elektronikát forgalmazókat - bizony áprilistól fizetniük kell, mondván, hogy ők a vendégeiknek a tévével kiegészítő szolgáltatást nyújtanak, mégpedig eredetileg a normál díj háromszorosát, de egy képviselői módosító javaslatra a szállodákban és a vendéglátó-ipari létesítményekben az üzemeltett készülékek után fizetendő díj 40 százalékát is átvállalja a költségvetés. Azért ennyit, mert a szállodák kihasználtsága átlagosan 60 százalékos, így csak a vendégek által valóban használt tévék után kell díjat fizetni.

Egyre biztosabb, hogy a fuvarozóknak és szállítmányozóknak - bár folyamatosan harcolnak az új sarcokkal szemben versenyképességünk megőrzéséért - hamarosan útdíjat kell fizetniük a kamionok és teherautók után az autópályákon kívüli útszakaszok használatáért is. A cél az, hogy az áruszállító tranzitforgalom minél nagyobb részét a gyorsforgalmi úthálózatra tereljék. Egyelőre bizonyos útszakaszokra a jelenlegi matricás rendszert terjesztik ki, a kormány 2008-tól teljes körben az elektronikus díjszedés bevezetését tervezi, és ezzel az úgynevezett használatarányos díjfizetés. Az útdíj kiterjesztésére - a tévédíjhoz hasonlóan - van nemzetközi példa.

Kultúra, másolás

Nem újdonság - nagyon nem az, hiszen már a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény rendelkezett róla -, de érdemes megemlíteni az egyes szakmákat külön sújtó adójellegű terhek között a kulturális járulékot, amit főként a kulturális szórakoztatást nyújtóknak és a médiumoknak kell fizetniük. Mértéke, attól függően, hogy a besorolás szerint a végzett tevékenység közérdekű-e vagy rétegigényt elégít-e ki, 1 százaléktól 25 százalékig terjed.

S itt érdemes megemlíteni a szintén nem új, de a másológépek forgalmazóinak annál kellemetlenebb reprográfiai díjat. A szerzői jogoknak kívánt érvényt szerezni a törvényalkotó azzal, hogy még 1999-ben a szellemi alkotások tömeges magáncélú másolását "megadóztatva" az üres hordozókra is bevezette a díjat, ezt aztán két éve a normál fénymásoló gépekre is kiterjesztették.

Kötelező akkreditív

Az építőipari cégek életét nehezítené a közbeszerzési törvény tervezett módosítása, ami egy bizonyos értékhatár fölött kötelezően akkreditívet írna elő. Ez a fizetési mód a fizetendő számlaösszegre (árbevétel plusz áfa) vetítve 2,3-3,7 százalék költséget jelent, és vállalkozási láncolat esetén többszöröződik, vagyis a szakma szerint a lehető legköltségesebb fizetési mód.

A cél megint csak érthető és üdvözlendő is: a körbetartozásokra keres a kormány megoldást. Az építőipari szektorban tevékenykedő társaságok döntő részének saját vagyona azonban - a nagy volumenű forgóeszközhitelek és bankgaranciák miatt - pénzintézeti fedezetként már most is olyan mértékben terhelt, hogy újabb, esetenként milliárdos nagyságrendű, az akkreditívek mögé állítandó előzetes biztosítékok nyújtására a jelentős részük nem képes. Így - néhány külföldi hátterű multinacionális cégen kívül - nemcsak az ajánlattevőként szereplő fővállalkozó-generálkivitelező társaságok, hanem az alvállalkozók és teljesítési segédek is kiszorulhatnak a hazai építési piacról, érvelnek a rendelkezés ellen az ágazat szereplői.

Ismét tévédíj

A tévé üzemben tartási díja nem újdonság, fizettük korábban is, s voltak olyan évek, amikor mindenkinek az szja-bevallásában kellett jelentenie. Majd néhány évre eltörölték, hogy ebben a felemás formában jelenjen meg az idén újra. Külföldön szintén általános gyakorlat, hogy fizetni kell. Például a BBC mint állami tulajdonú, kvázifüggetlen brit műsorszolgáltató, a világ legnagyobbja, elsősorban a brit állampolgárok által fizetett üzemben tartási díjból tartja fenn magát, miközben a költségvetése eléri a 4 milliárd fontot (mintegy 1500 milliárd forintot).