Senkinek nem érdemes olyasmit fölfedeznie, amit már más fölfedezett. Igaz ez az elektronikus beszerzés megszervezésére is. Így, ha valakiben megérett az elhatározás, keressen fel egy szolgáltatót, amely helyette létrehozza a rendszert, menedzseli azt, sőt kívánságra le is vezényli a tranzakciót. Ősztől ez már Magyarországon is lehetséges lesz.

A pazarlás száműzése
Fóris Zoltán, a Compaq szakértője szerint az elektronikus beszerzés (e-beszerzés), ami az elektronikus kereskedelem egyik eleme, előbb el fog terjedni, mint például a webáruházak, mivel alkalmazását nem az eladó, hanem a vevő kezdeményezi. Benne merül fel az igény, hogy tegyen valamit a költségek mérséklése érdekében, s ő közli a szállítóival, hogy az általa létrehozott vagy kiválasztott elektronikus rendszerben helyezzék el termékeikről ajánlataikat. Az e-beszerzés az árak mintegy 3–10 százalékos csökkenéséhez, kisebb készletekhez és a tranzakciós költségeknek akár a 90 százalékos (!) mérséklődéséhez is vezethet akkor, ha nemcsak a termeléshez szükséges anyagok és alkatrészek, hanem a cég működéséhez szükséges egyéb termékek (például irodai berendezések) vásárlása is így történik. Egy közepes cég kiadásainak mintegy egyharmada ugyanis ezekből jön össze, és éppen az indirekt beszerzések azok, amelyek a hagyományos módon nehezen ellenőrizhetők, ezért gyakran pazarlóak.

Ha sok az e-vevő
Az e-beszerzés lényege: a vevő létrehoz egy adatbáziskeretet, amibe a potenciális eladók elhelyezik az információkat a kínálatról. A rendszerben csak a vevő által minősített eladók maradnak benne, az általa elfogadott árakkal. A megrendelés és a számlázás is elektronikus módon folyik – sőt jellemzően az áruk mozgását kísérő pénzügyi tranzakciók is –, itt nem fordulhat elő, hogy a vevő cég bármelyik alkalmazottja egy nem minősített beszállítótól vásároljon.

Hosszabb távon természetesen a beszállítók is profitálnak az e-beszerzés terjedéséből, hiszen bizonyosságot ad a számukra, hogy a szerződésüket érvényesíteni tudják. Ha azonban ugyanannak a beszállítónak sok korábbi partnere építi ki önállóan a saját rendszerét, akkor a sokadik felkérés után már nem biztos, hogy ugyanolyan türelemmel és igényességgel szolgáltatja ehhez az adatokat. Ezért léphetnek be a folyamatba – magyarázza Fóris Zoltán – a szolgáltatók, akik mindig újabb és újabb vevők kívánságai szerint bővítik a beszállítói oldalt, s csak azoktól kell új ajánlatokat begyűjteniük, amelyek a korábban csatlakozott vevők partnerlistáján még nem szerepeltek. A szolgáltató menedzseli a rendszert, gondoskodik arról, hogy a megrendelés eljusson a szállítóhoz, majd vissza a visszaigazolás, s ő vezényelheti le a pénzügyi műveleteket is.

Különböző belépési díjak
Az alapmodell a következő: az egyik oldalon kapcsolódnak a rendszerhez a beszállítók, a másikon a vevő. A rendszer maga pedig szállítói katalógusokat, tendereket, megrendeléseket stb. tartalmaz. Minél több vevő kapcsolódik ugyanahhoz a rendszerhez, annál olcsóbb lesz a belépés az újonnan érkezőknek. Ezt a szolgáltatók a szolgáltatási díjakban úgy ismerik el, hogy a jelentős forgalmat lebonyolító nagyvállalatoktól akár tízmillió forint nagyságrendű belépési díjat is elkérnek, míg a kicsiknek nem kerül többe egyhavi telefonszámlájuknál. Természetesen minden ügyfél ugyanazt a szolgáltatást kapja, amikor belép az interneten keresztül a beszerzési rendszerre. Azért fogadható el mégis számukra a díjkülönbség, mert a rendszer segítségével különböző mértékű költségmegtakarítást érnek el.

(l. r.)

***
Magyar konzorcium
Az első magyarországi vállalatközi elektronikus piac (business-to-business electronic marketplace) létrehozásáról jelentették be szándékukat a Matáv vezetésével létrehozott konzorcium képviselői május végén. Az elképzelések szerint a konzorciumban részt vesz az OTP Bank Rt. mellett az Andersen Consulting és a Compaq Computer Corp. hazai leányvállalata is.

Az alapítók az elképzelések szerint több milliárd forintos beruházással hoznák létre az új elektronikus piacot, amelynek működéséből már az idén profitálhatnak a magyar gazdaság szereplői, s a legkorszerűbb nemzetközi trendhez igazodva tovább csökkenthetik költségeiket, javíthatják versenyképességüket.

Az alapítók várakozásai szerint az elektronikus piac a hazai internetes kereskedelem (e-business) fejlődésének mérföldköve lesz, és rövid idő alatt megtöbbszörözheti az elektronikus kereskedelmi forgalmat, kinyitja a magyar gazdaságot a külföldi elektronikus piacok felé, azokon keresztül is elérhetővé téve a magyar cégek termékeit.

Kezdetben a következő szolgáltatások indítását tervezik: beszállítók bekapcsolása, katalógusmenedzsment (termékkatalógusok felépítése és karbantartása), tranzakcióközvetítés és -követés, fizetés, értéknövelt szolgáltatások (házhoz szállítás, lízing stb.) tendereztetés, globális kapcsolat, beszerzési alkalmazás (szoftver), internetes portál-infrastruktúra nyújtása. A szolgáltatások köre folyamatosan bővül.

Az elektronikus piac elnevezését és webcímét a közeljövőben jelentik be, ezzel egyidejűleg az interneten elérhetővé válnak a piac ajánlatai a vállalatok részére.