A strukturális alapokból elnyerhető támogatások felhasználásakor az Európai Unió (EU) - az 1260/1999-es EK-tanácsi rendelet mentén - alapvető követelményként két, úgynevezett horizontális elv érvényesítését írja elő. E két szempont a környezeti fenntarthatóság és az esélyegyenlőség. A környezeti fenntarthatóságot tehát minden pályázó köteles érvényesíteni, amire a pályázat készítése során részletesen ki is kell térnie a felhívásban részletezett módon. A környezeti fenntarthatóság kérdését nem eléggé részletező pályázatokat a hatóságok visszadobhatják hiánypótlás céljából, vagy el is utasíthatják.

Fejlesztések környezeti hatása

A környezeti fenntarthatóság célkitűzéseit és az azokhoz kapcsolódó szempontokat - a projekttervezéstől a megvalósulás ellenőrzéséig - minden fázisban érvényesíteni kell. Pályázóként nem elégséges pusztán általánosságban leírni a környezet védelmének érvényesítését. Pontosan meg is kell magyarázni azt, hogy a környezet védelmét milyen szempontok szerint és hogyan fogja megvalósítani a projektben.

A környezeti hatások szempontjából kétféle fejlesztés van: amely során közvetlen környezeti hatás jelentkezik, amely lehet negatív, mint például a közlekedésfejlesztés, vagy pozitív, mint a szennyvíztisztítás. A másikfajta fejlesztésnek ugyan nincs közvetlen hatása, de meghatározhatók olyan környezeti tartalmak vagy a fenntarthatósággal kapcsolatba hozható eredmények, amelyek elősegítik a környezettudatos magatartási formák kialakulását, elterjesztését, mint például az egészségügy, az oktatás vagy a kutatásfejlesztés.

A környezeti hatás vizsgálatánál nem csak a közvetlen környezetszennyezésre kell gondolni. Az energiafelhasználás, a kommunális hulladék és a forgalomvonzó hatás például egy kibővített létesítmény esetében jelentős lehet. Ugyanakkor egy környezetvédelmi beruházás (szennyvíztisztító) megvalósításával szintén keletkezik hulladék, és számolni kell az üzemeltetés során felhasznált természeti erőforrásokkal is. Azoknak a projekteknek az esetében, ahol úgy gondoljuk, hogy környezeti hatás nem következik be, érdemes végiggondolni, hogy a fenntarthatóság szempontjából olyan fontos kérdések, mint a helyi, hagyományos kultúra elemei, a helyi munkaerő és erőforrások, a környezetkultúra szempontjai milyen mértékben alkalmazhatók a projektben.

Beadás és értékelés

A pályázat elkészítésekor a pályázónak azt kell igazolnia, hogy a projektben hogyan valósítja meg a szükséges környezetvédelmi feladatokat. Ezért ismernie és ismertetnie kell a projekttel felmerülő környezeti kockázatokat, terheléseket és azok várható hatásait, valamint azok elkerülésének vagy minimalizálásának lehetőségeit.

Azoknál a tevékenységeknél, amelyek megvalósítása várhatóan jelentős környezeti hatásokkal járhatnak, környezeti hatásvizsgálatot kell végezni, aminek alapján a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség - az érintett szakhatóságok és önkormányzatok bevonásával - dönt az engedélyezhetőségről. A környezeti hatásvizsgálat elvégzését (khv) az 1995. évi LIII. törvény írja elő, és a környezeti hatásvizsgálatokról szóló 20/2001. (II. 14.) kormányrendelet melléklete sorolja fel mindazokat a tevékenységeket, amelyek környezetvédelmi engedélyhez kötöttek. Fontos, hogy ha a pályázatban leképezett projekt részben vagy egészben khv-köteles, a hatástanulmány közérthető összefoglalóját a pályázati dokumentációhoz csatolni kell.

A pályázatnak beadási feltétele, hogy környezeti hatásvizsgálati eljárás elinduljon, de a környezetvédelmi engedélyre csak a szerződéskötéskor lesz szükség. A környezeti fenntarthatóságnak az értékelés szempontjai közti meghatározott súlyát minden esetben a pályázati felhívás rögzíti, ennek minimális mértéke öt százalék. A pályázónak általánosságban az öt fenntarthatósági célkitűzésnek kell megfelelnie, amelyhez segítséget nyújtanak a pályázati felhívásokban megfogalmazott kérdések. A nem khv-kötelezett projektek esetében csak a II., III., és IV. célkitűzéseknek való megfelelést kell igazolni.

Ágazati feltételek A környezeti fenntarthatóságról a hatóságok összeállítottak egy részletes összefoglaló, illetve hat további, különböző tevékenységekre és ennek megfelelően különböző környezeti hatásokra koncentráló rövid pályázati útmutatót. (A hat ágazat: az agrár- és vidékfejlesztést ösztönző; az ipari, vállalkozásfejlesztés típusú; a turisztikai; az infrastrukturális és közlekedésfejlesztési; a környezetvédelmi; illetve a humán fejlesztések). A pályázati útmutatókban, illetve a Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapján (www.nfh.hu) található dokumentációk iránymutatást adhatnak a projektek környezeti hatásainak azonosításában, illetve a pályázati feltételeknek való megfelelésben.