Bár senki nem veszi komolyan a francia pénzügyminiszter, Nicolas Sarkozy azon javaslatát, hogy büntessék meg azokat az országokat, amelyekben a társasági adó az uniós átlag alatt van - ez jelenleg 25 százalék -, a vita, amit kavart, intő jel arra, hogy érdemes komolyan odafigyelni az Európai Unióban, sőt, az egész világban kialakult adóversenyre.

A cél egyértelmű: azok az országok, amelyek például földrajzi fekvésüknél fogva eleve hátránnyal indulnak a külföldi működőtőkéért folyó versenyben, a vállalkozások nyereségét terhelő társasági adót igyekeznek vonzóvá tenni. A különbség a korábbi tagállamok és az újonnan csatlakozók társaságiadó-kulcsa (29, illetve 18 százalék) között valóban jelentős. 2003-ról 2004-re hat ország - Ciprus, Csehország, Magyarország, Lettország, Lengyelország és Szlovénia - csökkentett, és jövőre további adócsökkentést tervez többek között Csehország, Finnország és Ausztria. Az EU.

Természetesen a társaságiadó-kulcs önmagában nem adhat teljes körű képet egy adott ország adópolitikájáról - mondja Kövesdi Attila, a Deloitte szakértője -, de annak igen fontos eleme. A Deloitte washingtoni irodája éppen ezért vállalkozott arra, hogy 212 ország (Albániától Zimbabwéig) nyereségadójáról és egy helyi - a magyar iparűzési adónak megfelelő - adónemről gyűjtsön be információkat. Megnézték azt is, van-e eltérés az adózásban akkor, ha nem a cég központja, hanem csupán egy fiókja található az adott országban, és kiderült, hogy általában nincs. Továbbá az is kiderült, hogy helyi adó kivetése egyáltalán nem jellemző. Európában a magyar mellett (ami maximum 2 százalékos, de ez a módosított árbevétel arányában értendő) Németországban létezik egy 12-20 százalékos adó, és Portugáliában egy 0-10 százalék között kivethető, Spanyolországban pedig térségeként variálják. Az adó alapja azonban ez esetekben a nyereség. A világban Kanadában ismert egy vállalkozásokat terhelő 8,9-17 százalékos helyi adó, Kínában egy 3 százalékos és Japánban területenként változó. Ezzel a sor végéhez is értünk.

A tényleges adóterhelést a kulcsoknál jobban mutatja, ha azt is összevetjük, milyen adóalapra kell azokat vetíteni, folytatja a szakértő. Magyarországon a számviteli eredményből indulunk ki, és ezt módosítják a különböző kedvezmények vagy szigorítások. Nem véletlen, hogy amikor az unióban felmerült a társasági adó egységesítése, az egyik javaslat az adóalapra vonatkozott.

Feketelista

Kövesdi Attila úgy véli, bármennyire is megpróbálja az EU az adóversenyt korlátozni, annál tovább, mint hogy feketelistákat állítsanak össze, egyelőre aligha jutnak az uniós intézmények.

Azon a bizonyos listán egyébként, amelyik a "káros adóversenyt" folytatókat tartalmazza, Magyarország is szerepel. De nem a tavalyi 18 százalékról ez évre16 százalékra mérsékelt társaságiadó-kulcs miatt, hanem az off-shore cégeknek biztosított 4 százalékért, amit egyébként éppen az idén emeltünk fel a korábbi 3 százalékról. Velünk együtt 47 országot marasztaltak még el, amelyek közül mindössze öt egészen kis ország - így Andorra és Liechtenstein - tagadta meg az uniós szakértőkkel az együttműködést.

A társaságiadó-mértékek a világban 0 és 60 százalék között mozognak, de ha eltekintünk a szélsőségektől, akkor jellemzően 20 és 35 százalék között vannak. Az EU-ban pedig nemcsak a régi és az új tagok, hanem a régebbiek között is léteznek lényeges eltérések: például a franciák 33,33 százaléka is jóval magasabb, mkint az írek 12,5 százaléka.

Érdekes eset Málta - emeli ki Kőszegi Annamária, a Deloitte partnere -, ahol ugyan 35 százalékos a társasági adó, ám ha a cég osztalékot fizet, akkor teljes egészében visszatérítik azt számára, tehát gyakorlatilag nulla.

A közgazdászok véleménye megoszlik arról, hogy a társaságiadó-kulcs mértékének az emelése vajon a költségvetés bevételének a növekedéséhez vagy - a cégek adózási hajlandóságának megváltozása miatt - éppen a csökkenéséhez vezet-e; illetve fordítva: az adókulcs csökkentése vezethet-e a bevétel növekedéséhez. Magyarországon 2002-ben és 2003-ban a 18 százalékos adókulcs mellett a társasági adóból származó bevétel - a pénzintézetek nélkül - 364 864 millió, 2003-ban 370 074 millió forint volt. 2004-ben, a 16 százalékos kulcs mellett, a terv 464 700 millió forint.