Téves az az információ, hogy az állam kedvében akar járni azoknak a magyarországi bejegyzésű off-shore cégeknek, amelyek e státusukat még 2003 januárja előtt szerezték, s "őrizték" is mindmáig. A gazdasági tárcánál nem voltak olyan szakértők, akik lapunkat informálni tudták volna a múlt évben nyilvánosságra hozott kormányzati szándék megvalósítási módjáról, arról, hogy olyan új szabályozást vezetnek be, amellyel egyrészt érdekeltté teszik e cégeket a maradásban, másrészt nem sértik a közösségi jogot sem.
Mint megtudtuk, e cégek javára végül is semmilyen speciális, de EU-konform szabályozásról nem hozott döntéseket a gazdasági kormányzat. A Pénzügyminisztérium kabinetfőnöke, Pichler Ferenc pedig megerősítette azt az információnkat, hogy valóban megszűnt a 2003. január 1. előtti bejegyzésű off-shore cégekre vonatkozó valamennyi adókedvezmény. Eddig ezek a vállalatok mindössze 3 százalékos társasági adót fizettek. Ám január 1-jétől rájuk is a társasági, továbbá az iparűzési adó általános előírásai vonatkoznak.
Négy helyett nyolc százalék
Információink szerint legalább 700 vállalatot érintett a jogszabályváltozás. Ezek a legutóbbi időkig különleges helyzetben lévő társaságok - bár élvezték az off-shore jelleg kedvezményeit - elég jelentős adózóknak számítottak. Vajon a jövőben elesik a büdzsé az ő 100 milliárd forintot kitevő befizetéseiktől? Erre a kérdésünkre közvetett választ kaptunk a pénzügyminiszériumi illetékestől.
A mintegy 700 off-shore jogállású társaság legtöbbje vállalatcsoporton belüli pénzügyi szolgáltatást végzett. Azaz - mondta el a kabinetfőnök - leginkább kölcsönnyújtásra és ehhez kapcsolódó szolgáltatásra, illetve jogok hasznosítására, kereskedelmi tevékenységre szakosodtak ezek az off-shore társaságok. Kedvezményük valóban abban öltött testet, hogy az első időkben a társasági adó 3 százalékát kellett megfizetniük, 2004-től pedig már a 4 százalékát. Mindezen előnyök 2006-ban valóban megszűntek számukra. Januárjától viszont rájuk is érvényesek az adóalap-, kamat-, illetve jogdíjbevétel-kedvezmények, ugyanúgy, mint a többi társaságra. A PM-ben úgy tartják, hogy ezek az adóalapban adott "szabványos" kedvezmények azok, amelyek maradásra bírhatják rá e társaságokat. Igaz ugyan, hogy már nem 4, hanem 8 százalék vagy annál magasabb lesz az adóterhelésük, függően az adóalapban adott kedvezmények érvényesítésétől.
Megfelelő üzleti klímán is múlik
Éveken át lényeges kedvezményként élhették meg a magyarországi bejegyzésű off-shore cégek, köztük azt is, hogy devizában vezethették nyilvántartásaikat, készíthették beszámolóikat. A PM-ben elmondták, e "jogosítványukat" megtarthatják függetlenül attól, hogy már megszűnt az off-shore jogállásuk. A kabinetfőnök azt azért megjegyezte, hogy e társaságok jellemzően mozgékonyak, és ott telepszenek le, illetve ott maradnak szívesen, ahol a legkedvezőbbek számukra a működési feltételek. Amelyek, legalábbis Magyarországon, nem feltétlenül jelentenek csak adókönnyítést. Döntésükbe belejátszik az is, hogy milyen lehetőségeket kínálnak - avagy nem kínálnak - más környező államok. Minden jel szerint a decemberig még off-shore adójogokat élvező cégek megtalálják számításaikat a megvont előnyök ellenére is Magyarországon. Megfelel nekik az üzleti klíma, azaz maradnak.
