Mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások tudnak róla, hogy az adóhatóságnál is be kell jelenteniük, ha építkezni szeretnének - tájékozatták a Piac és Profitot az APEH sajtóosztályán. Igaz, az erről szóló kormányrendelet csak alig egy hónapja lépett életbe, és nem is az építkezések indulásának a szezonjában, így tapasztalatokról még nemigen lehet beszélni.
Kettős céllal
Egy biztos: sokak szerint nehezebbé vált az építkezéseken az ügyeskedés. Hiszen az új jogszabály a bejelentési kötelezettség alsó határát 10 millió forintnál húzta meg, vagyis ebbe szinte minden, egyébként építéshatósági engedélyhez kötött - ez a másik kritérium a rendeletben - új épület, iroda, üzem vagy akár a régi bővítése beletartozik. Egy szerényebb, háromszobás családi ház is legalább 18-20 millió forintba kerül, és ennél mintegy harmadával drágább, ha nem vidéken, hanem a fővárosban építik.
A bejelentési kötelezettségnek két fő oka van - nyilatkozták az APEH vezetői. - Az egyik kétségkívül az építkezéseken eldurvult feketemunka visszaszorítása, és ebből a szempontból ez a rendelet a korábban megkezdett szigorított munkaügyi ellenőrzések folytatása. Ezért támogatta egyébként a szigorítást többek között az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége is, mondván, az érdekvédelmi szervezet érdekelt az építőipar kifehérítésében.
A másik ok azonban az általános adózási morál javítása. Vagyis a rendeletet előkészítő Pénzügyminisztérium és az azt végrehajtó APEH arra számít, hogy hasonlóan, mint Németországban - ahol ez a bejelentési kötelezettség mintegy húszéves gyakorlat - egy-egy építkezés megkezdése előtt az emberek rendbe teszik az adóügyeiket. Az a minimálbér után adózó magánszemély vagy az a huzamosan veszteséges vállalkozás, aki, illetve amelyik 30-100 millió forintos beruházásba kezd, kénytelen lesz ugyanis megmagyarázni, hogy honnan vette a pénzt.
Az APEH nem a napi megélhetéshez szükséges összegekről vagy néhány milliós eltérésről kíván vitatkozni az ügyfelekkel - hangzott el nyomatékosan -, hanem a bevallott jövedelem és az építkezés értéke közötti nagyságrendi különbségek okát fogja felderíteni.
Gyakorlati problémák
Az elfogadható elmélet persze a gyakorlatban egy sor megoldandó problémát vet fel. Az egyik ilyen, hogy mivel az építkezés értékét a megkezdése előtt nyolc nappal kell meghatározni és az adóhatóságnak bejelenteni, ismerve a magyar kalkulációs gyakorlatot, nagyon sok lesz az alábecsült adat.
Márpedig a rendelet úgy fogalmaz, hogy a módosítást is minden egyes alkalommal közölni kell. Aki viszont erre már nem figyel, egy esetleges ellenőrzéskor nehezen tudja majd megmagyarázni, hogy nem szándékosan jelentett kisebb összeget, hanem azért, mert tévedett. Komoly büntetésre persze nem neki, hanem azoknak kell számítaniuk, akik egyáltalán nem vesznek tudomást az új rendeletről. A hatóság ugyanis akkor, ha az építkező nem jelzi az építkezést, vagy hiányos adatokat közöl, bármikor leállíttathatja a munkálatokat. Magának a bejelentésnek az elmulasztása magánszemélyek esetében 100 ezer, cégeknél 200 ezer forint bírságot vonhat maga után.
Az építkezés értéke az áfa nélküli anyag- és munkadíj, és ez utóbbit akkor is meg kell becsülni, ha azt ténylegesen nem fizetik ki, mert a rokonok, ismerősök úgynevezett kalákában, szívességből dolgoznak. Emellett közölni kell az APEH-hel a kivitelező cég adatait, igazolni kell a kivitelezési jogosultságot, a műszaki vezető, illetve a műszaki ellenőr adatait is. Az adatokat egy erre szolgáló nyomtatványok kérik, de aki nem szeretné ezt személyesen intézni, az interneten is megteheti.
Visszamenőleg megnézik
További, a gyakorlatban felmerülő kérdés, hogy ha az APEH lényeges különbséget talál az építtető jövedelme és a tervezett beruházás értéke között, akkor milyen igazolásokat kérhet a pénzforrásokról. Lényegében bármit, amivel igazolható, hogy nincs eltitkolt jövedelem. Ám ezt nem is az adóellenőrök kérik, hanem az adózó saját érdeke, hogy a mellette szóló igazolásokat, legyen szó nyertes lottószelvényről vagy bőkezű nagybácsiról, bemutassa.
Egyébként magánszemély esetében évekre visszamenőleg megnézik előbb az adóbevallását, majd sor kerülhet az életvitele vizsgálatára. Cégeknél a számviteli ellenőrzéssel kezdik.
Értelemszerűen nem minden bejelentést követ tényleges APEH-ellenőrzés, lehet, hogy valakire egyáltalán nem vagy csak más, szokásos ellenőrzéssel együtt kerül sor. Akinél azonban így vagy úgy eltitkolt jövedelmet találnak, annak ez után természetesen a büntetésekkel együtt meg kell majd fizetnie az elmaradt adót és járulékokat.
