Az emberek szeretnek kényelmesen és bármely időpontban vásárolni. Ezt nemcsak a webáruházak terjedése, hanem a nonstop üzletek kedvező tapasztalatai is igazolják. Igen, kedvező, annak ellenére, hogy van, ahol az elmúlt tíz évben egyre-másra nyíló éjszaka is nyitva tartó boltokból mára csak mutatóban maradt egy-egy. Vannak viszont olyan települések, kerületek, ahol akár ugyanabban a házban, egymás mellett is megférnek.

Barátságos éjszaka

Az éjszakai vásárlási szokásokról a közelmúltban a Tesco végzett egy felmérést, miután az idén augusztustól a két budapesti hipermarket nyitva tartása folyamatos.
A megkérdezettek 82 százalékával már többször előfordult, hogy az éjszaka folyamán megkívánt valamit, és leugrott megvenni azt. A legtöbben (78 százalék) azért járnak éjjel - jellemzően egy és kettő között - vásárolni, mert ilyenkor nyugodt és csöndes a környezet; rövid a sorbaállási idő (58 százalék); útközben nem keverednek forgalmi dugóba (egyharmad). A megkérdezettek 62 százalékának vált szokásává az éjszakai vásárlás, 40 százalékuk pedig azért vásárol éjjel, mert a munkája miatt nem ér rá erre napközben.
Az éjszakai vásárlás érdekessége a nappalival szemben, hogy ilyenkor sokkal barátságosabbak egymással az emberek. A megkérdezettek 59 százaléka éjjel szívesen szóba is elegyedik akár más vásárlókkal, az egyötöde pedig azt se tartja elképzelhetetlennek, hogy hálóruhában, köntösben menjen le a boltba. A felmérés egyik interjúalanya éppen pizsamában kószált a polcok között.
Hogy mit is vesznek éjszaka az emberek? A döntő többség élelmiszert - a férfiak pékárut, a nők inkább gyümölcsöt és tejterméket -, a vevők egyötöde pedig piperecikkeket, tisztálkodószereket. A megkérdezettek egyharmada épp a heti nagybevásárlásra kerített sort.
Paul House kereskedelmi igazgató szerint a 24 órás nyitva tartást a magyar vásárlók változó életmódja tette szükségessé. Egy másik, szintén a cég megbízásából készült felmérés ugyanis arra mutatott rá, hogy a magyar vevők vásárlási úti céljuk meghatározásánál jellemzően két fő szempontot mérlegelnek: a meghosszabbított nyitva tartást és a bőséges áruválasztékot. További motivációik: az üzlez lakó- vagy munkahelyhez való közelsége, kedvező árak, jó minőség, rövid várakozás a pénztáraknál, rendszeres akciók, könnyű eligazodás, s hogy kellemes szórakozás legyen a vásárlás.

Friss kenyér és sütemény

A kisboltok éjszakai nyitva tartásáról tudomásunk szerint nem készült kutatás, ezért véletlenszerűen kiválasztva három, a fővároshoz közeli településen kérdeztünk meg üzletvezetőket a tapasztalataikról. Forgalmuk a nagyáruházak árnyékában, azok bezárása után a legnagyobb - mondják egybehangzóan -, és kései vevőik főként friss (!) kenyeret, süteményt, italokat, cigarettát, csokoládét, esetleg még felvágottat, tejterméket, zöldséget, gyümölcsöt keresnek. Míg néhány évvel ezelőtt inkább a fiatal férfiak vásároltak az éjjeli kis boltokban, ma már háziasszonyok is leszaladnak olyan termékekért, amit napközben elfelejtettek betenni a kosárba.
Kanyó Ferenc, egy 60 négyzetméteres nonstop bolt üzletvezetője úgy érzi, csak a hosszított nyitva tartással képes tartani a versenyt a közelében megnyílt hipermarkettel. Néhány háztömbbel arrébb, Bálintné Kiss Ibolya éppen ellenkezőleg vélekedik: a hét éve létező kereskedés kezdetben nonstop boltként működött, majd - a hétvégi nyitva tartást fenntartva - este nyolckor zárt be, mára pedig visszatért a „rendszerváltás előtti” délután hat órai bezáráshoz, és vasárnap is lehúzott redőnnyel találja magát szembe a vevő. A rövidebb nyitva tartás kieső forgalmát az pótolja, mondja, hogy a közelben folyó építkezéseken dolgozó munkások napközben rendesen fogyasztanak.

Reggel héttől tizenegyig

Bármennyire vonzó azonban az éjszakai vásárlás, mégsem veszélyezteti a nappali forgalmat - derül ki a GfK Piackutató Intézet ConsumerScan idevágó felméréséből. Minden, az élelmiszer-kereskedelemben kiadott 100 forintból 42 reggel hét és délelőtt tizenegy óra között kerül a pénztárakba, és 42 százalékos a vásárlások gyakorisága is. A vásárlások negyedét nyitástól reggel hétig bonyolítják le, ez értékben 14 százalékot jelent. Délelőtt tizenegytől délután háromig, illetve délután három és este hét között a vásárlások aránya 21-21 százaléka a teljes napi forgalomnak. S este héttől éjfélig átlagosan a teljes forgalom 2 százaléka marad. (Ez a statisztika persze csalóka, mert a száz százalék azoknak a boltoknak a nappali bevételét is tartalmazza, amelyek ilyenkor már régen zárva vannak!)
Néhány nagy bevásárlóközpont forgalmának napszaki megoszlását külön is megnézték a piackutatók. S vannak közöttük lényeges különbségek. Délután három és este hét közé esik a csúcs például az Auchanban, az Intersparban, a Jééé C+C boltjaiban,a Metróban és a Tescóban, míg például a Corába délelőtt tizenegy és délután három között mennek a legtöbben. Minden bizonnyal nem véletlen, hogy a felsoroltak között a Cora zár be a legkorábban. A kérdés csupán az, hogy a vevők igazodnak-e a nyitva tartási időhöz, vagy az utóbbi az előbbihez.
A hét napjaira elosztva a vásárlások száma viszonylag kiegyenlített - állítja a GfK egy másik elemzése -, ami arra utal, hogy a napi fogyasztási cikkeket a legtöbben tényleg naponta szerzik be. A fő bevásárlási nap azért mégiscsak a péntek - a heti bevásárlás 19 százalékával -, majd a szombat és a csütörtök következik, a leggyengébb a hétfő, 12 százalékkal.
Az elköltött pénzösszeg szóródása erőteljesebb, hiszen péntekre esik az összes költés 21 százaléka, míg hétfőre csak 12 százaléka.
Egyes boltláncok heti megoszlásban is az átlagostól eltérően vonzzák a vevőket: például a Cora, az Interfruct, a Jéé C+C és a Metro legforgalmasabb napja a szombat; a Corában a leggyengébb a kedd; csütörtökön a Billa, szerdán pedig az Alfa éri el a legnagyobb forgalmat a háztartások beszerzéseiből.

Hipernagy vagy szuperkicsi?

Az egy-két évvel ezelőtti felmérések a kiskereskedelem szerkezetének gyors és radikális átalakulását jelezték előre. Ez a folyamat a GfK ez év szeptemberi kutatása szerint az idén megállt, és annak ellenére, hogy a kereskedelem koncentrációja kilenc kelet-közép-európai ország közül Csehországban és nálunk a leggyorsabb, a mára kialakult arányok a következő két-három évben megmaradnak. A hipermarketek éves forgalma várhatóan mintegy 200 milliárd (!) forint lesz. A napi fogyasztási cikkek forgalmából idén ez 13 százalékos részesedést jelent, ami a tavalyihoz képest öt százalékpontos növekedés.
A valamivel kisebb szupermarketek 17, a diszkontok 21 százalékot tudhatnak magukénak, s ezek a számok ugyancsak javulást jeleznek az előző évhez képest. A C+C típusú üzletek 7, a kis, önálló boltok 34 százalékkal stagnálnak. A fennmaradóból 2 százalék az utcai árusoké és piacoké, ami stagnálást jelent, tehát az ezekbe a kategóriákba be nem sorolható egyéb formák részaránya csökkent.