Egyre gyakrabban hangzik el a négy nagy multinacionális könyvvizsgáló-tanácsadó cég (Big4) neve kis- és középvállalkozói (kkv) fórumokon, és az sem jelent már meglepetést, ha a vidéki kereskedelmi és iparkamaráknál színes szórólapok és brosúrák népszerűsítik a fővárosi székhelyű irodák termékeit. Vajon mennyire férhetnek hozzá a kkv-k és önkormányzatok a nemzetközi hálózat nyújtotta lehetőségekből és tapasztalatból szerezhető tudáshoz? A Piac és Profit erről kérdezte a Big4 itteni cégeinek képviselőit.

Előremenekülés a KPMG-vel

Mindenképpen lépéskényszerbe kerülnek az EU-csatlakozással a kis- és középvállalkozások a KPMG szerint, és a kiút számukra csakis a – pénzigényes – előremenekülés lehet. A várható mozgások következtében nekik is növekvő számú és mind összetettebb külső feltételnek kell megfelelniük, miközben több irányból is egyre ellenőrzöttebbekké válnak, ezért szükségük lesz egy stabil tanácsadóra. De az előrehaladáshoz, úgy tűnik, a KPMG-nek is legalább ennyire szüksége van a kkv-szektorra.

– A nagy multinacionális vállalatok által generált befektetési hullám már a korábbi években elérte csúcspontját, és jelentős elmozdulás nem várható – véli Kajtár László, a cég partnere. – Cégünk megítélése szerint körükben a telítettségi szint körül van a könyvvizsgálat piaca, ezért a szakmai tanácsadó cégek számára a kkv-kör jelentheti az igazi növekedési potenciált. Meggyőződésünk, hogy érdemes invesztálnunk ebbe a piaci szegmensbe, bár a feladat nem lesz egyszerű, mert nagyon célirányos szolgáltatáscsomagot kell összeállítanunk. A KPMG reményei szerint a hosszabb távú partnerség abban is segítséget nyújthat a vállalkozóknak, hogy adott esetben kellő nyomatékkal léphessenek fel akár a hatóságokkal, akár az erőfölényben lévő, meghatározó piaci szerepet betöltő versenytársakkal vagy vevőkkel szemben. Egymilliárd forintos árbevételnél húztuk meg a határt, azaz a vállalkozóknak a fölött gazdaságos igénybe venniük a szolgáltatásokat, amelyek közül a cég elsősorban a könyvvizsgálatot tekinti a kapcsolatépítés eszközének – szögezi le Kajtár László.

Ernst&Young: önkormányzatokra hangolva

Más véleményen van Czakó Borbála, az Ernst&Young (E&Y) vezérigazgatója, aki az EU-csatlakozás utáni üzleti lehetőségek között elsősorban a tanácsadásban lát nagy esélyt.

– Az audit esetében racionális, ha kisebb könyvvizsgálók szerzik meg a kis- és közepes cégek megbízásait – mondja. Cége nem érzékeli a piac beszűkülését, a munkatársak teljesen le vannak terhelve. De azért jut idő – kérésre rendezett – szakszemináriumok megtartására, amelyeket bankok vagy önkormányzatok igényelnek, saját ügyfeleik számára. – Portfóliónkat kiszélesítettük az EU-tanácsadás területeivel, hiszen mindenki érdeke, hogy a felzárkózás minél zökkenőmentesebb legyen – hangsúlyozza Czakó Borbála.

Az E&Y főként az elmaradottabb térségek több helyhatóságának összefogásában megvalósuló nagyobb projektekre összpontosít. A vezérigazgató elmondása szerint a hazai leányvállalat eddig is közreműködött üzleti tervek, gazdasági modellek, megvalósíthatósági tanulmányok kidolgozásában. Az önkormányzatok és a kkv-szektor lehetőségeit egyaránt bővítő, a köz- és magánszféra együttműködésére épülő projektek (private public partnership – PPP; bővebben: Piac és Profit 2004/1. és 2. szám) üzletága is vonzó, szakmai kihívást jelentő terület a számára.

– Meggyőződésem, hogy a PPP olyan kezdeményezés, amelyből az unión kívül is gyémántot lehet csiszolni; ehhez azonban kiszámítható gazdaságpolitikára és kormányzati elkötelezettségre van szükség – véli Czakó Borbála.

Úton a PwC

– A PricewaterhouseCoopers (PwC) tapasztalata szerint a kkv-k és az önkormányzatok információhiányban szenvednek az EU-val együtt járó lehetőségek és veszélyek terén – hangsúlyozza Tóth Andrea marketing- és kommunikációs vezető. – A vállalkozók azonban a jelenlegi anyagi körülményeik között aligha engedhetik meg maguknak azt, hogy konferenciákon, tréningeken vegyenek részt.

Ezeket a következtetéseket a 2003 tavaszán útjára indított EU-roadshow alapján vonta le a cég, amely először öt regionális központba látogatott el. A második, novemberben kezdődött rendezvénysorozatot már kilenc helyszínen, megközelítőleg 1200 vállalkozás és önkormányzat részvételével tartották. Tóth Andrea elmondása szerint ez volt az első alkalom, hogy a Big4 kiszállt vidékre, és találkozott azzal a vállalkozói körrel, amellyel üzleti okok miatt eddig nem kommunikált.

– Szakértőink óradíját a kkv-k ma még kevéssé tudják maguknak megengedni, de fontos volt, hogy valaki végre konkrét, a mindennapok kérdéseit érintő információkkal szolgáljon – mondja Tóth Andrea. Az osztrák kis- és középvállalkozói kör közel egyharmada bukott bele a csatlakozásba, így megalapozottnak tűnik a szakértő aggodalma, mert a tőkeerős magyar cégek megbízásaira a PwC hosszabb távon is számítana. Rövid távon „egynapos” szolgáltatásokat kínálnak a kkv-knak – például a vállalkozás helyszíni, EU-felkészültséget mérő átvilágítását –, vagy a fővárosi irodában kis létszámú, 20 fő alatti szemináriumsorozatot, adózási, számviteli témakörben.

– A cég 2003 februárjában alakította meg EU-csoportját, amely nemcsak pályázatfigyeléssel, és -írással foglalkozik, hanem a projektötletek kialakulásától kezdve a folyamat teljes vertikumát lefedő szolgáltatáscsomagot nyújt – tudtuk meg Szepesházi Zsolttól, apénzügyi tanácsadási üzletág vezetőjétől. – Az első pályázati futam igazából csak „gyerekbetegségekkel” teletűzdelt éles próba lesz mind a pályázók, mind a pályáztató intézményrendszer számára. Ez nem biztos, hogy baj, de mindenkinek gyorsan kell tanulnia, hogy a következő forduló a bizonyítás szakasza lehessen – szögezi le az üzletágvezető.

A Deloitte. kulcsai

A Deloitte. két gyakorlati területen célozza meg a kis- és középvállalkozói szektort: ez a környezetvédelmi tanácsadás – ami kiegészítő szolgáltatás a cégnél – és vállalatoptimalizálási módszertan, a „20 kulcs” bevezetése terén; utóbbit a január végén közzétett Gazdasági Versenyképességi Operatív Program (GVOP) támogatja.

– A japán eredetű, iparágsemleges program a praktikus és folyamatos fejlesztés eszköztárát adja a vállalkozásoknak – világosít fel Tóth Vazul, a Deloitte. szenior menedzsere. – A 20 kulcsot a Deloitte. ajánlotta a gazdasági tárcának, hivatkozva arra, hogy Szlovéniában – szintén a multi patronálásával – több éve fut a program. Az ötven százalékban támogatott 1,6–2,4 millió forintos tanácsadói díj tartalmazza a módszertan több ezer eurós licencdíját is. A szolgáltatás vállalatértékelést, felkészítő tréningeket és kiscsoportos foglalkozásokat, valamint folyamatos minőség-ellenőrzést tartalmaz – ez a támogatás kifizetésének feltétele –, a módszertant azonban a vállalkozóknak kell a gyakorlatba átültetniük – szögezi le Tóth Vazul.

A szakember szerint évente 3–5 kulcs bevezetése javallott, idén szeptember 30-áig lehet benyújtani az alapkulcsokhoz kapcsolódó pályázatokat. További kulcsok bevezetéséhez csak 2005-ben lehet majd támogatást igényelni.

– Szlovéniában hatvan cég, zömében kis-és középvállalkozás vett részt a programban, örülnénk, ha legalább húsz-harminc cég lenne Magyarországon, amely a 20 kulcsot választja – mondja Tóth Vazul.

A Deloitte. környezetvédelmi szolgáltatásai többek közt felölelik a környezetállapot-értékelést, a beruházások hatásvizsgálatát, egységes környezethasználati engedélyezési dokumentációk elkészítését, valamint a környezeti jelentések auditálását.

– A termékek árazása inkább a tevékenységi kör, mintsem vállalati mérettől függ, kkv-kat és nagyvállalatokat egyaránt ügyfeleink között tudhatunk – mondja Reininger Róbert, a cég környezetvédelmi szakértője.