Elektronikus kormányzás

A kormány tisztában van a tennivalókkal, a sikerhez vezető úton azonban még számos feladat vár megvalósításra

Mintegy félezer érdeklődővel a fedélzetén futott ki az Újpesti rakpartról április 16-án reggel az Európa Internethajó, és érkezett vissza egész napi, sűrű programot követően, késő délután. A plenáris üléseken, továbbá két szekcióban és két kerekasztal-beszélgetésen összesen harmincnégyen fejthették ki elképzelésüket a modern Magyarországról. A konferencia résztvevői SMS-falon keresztül kapcsolódhattak a munkába.

Miközben összeáll az e-kormányzat 2005-re szóló programja, az Európai Unió friss tagjaként már a 2007-től 2012-ig tartó időszakra is fel kell készülni – mondta Baja Ferenc politikai államtitkár, a konferencia fővédnöke, a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központjának vezetője, majd hozzátette: – Amikor ilyen mértékben összetorlódnak a feladatok, a kormányzat felelőssége a világos cél megfogalmazása és elfogadtatása a társadalom egészével. Ezt szolgálja a Modern Magyarország Programja, amelynek lényege a szolgáltató önkormányzás létrehozása, és a rendelkezésre álló források hatékony felhasználása.

Személyes kapcsolat állam és állampolgárok között

A jövő az állam és az állampolgárok közötti közvetlen, személyes kapcsolat, amelyet az infokommunikációs eszközök használata tesz lehetővé, ám ez nem okozhatja az állampolgár kiszolgáltatottságát a közszférának. Ez utóbbin a demokrácia intézményeinek kell őrködniük.

Az új szemléletben a kormányzatnak át kell vennie a modern vállalatirányítás számos módszerét, elemét – hangsúlyozta Baja Ferenc. – Az e-kormányzat kialakítása nem lehet öncélú, hiszen nincsenek milliárdjaink kísérletezgetésre, olyan szolgáltatások kifejlesztésére, amelyeket az emberek nem igényelnek, nem használnak.

Ötévente a szakmák öt százaléka lecserélődik, az ismeretek tíz év alatt elévülnek – próbálta rádöbbenti a gyorsuló időre Magyar Bálint oktatási miniszter a hallgatóságot. Egyebek között az oktatással szembeni elvárásokat vetette össze az ipari és a tudásalapú társadalomban. Míg az előbbire a tények és adatok megtanítása, az utóbbira a képességek fejlesztése a jellemző. A zárt tematikájú tantárgyakkal szemben a tanulni tanítás áll, a rögzített csoportos oktatással szemben pedig a kiscsoportos, személyre szabott. Ami az úgynevezett apa típusú tanárok helyett együttműködő, a saját korlátaikkal is tisztában lévő tanárokat igényel. Az oktatási tárcára tehát nagy felelősség hárul, amellyel tisztában van - állította a miniszter.

Törvények helyett rendeletek

Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára – a tárca egyedüli képviselője a hajón – arról szólt, hogy a strukturális alapokból 2007 és 2012 között mintegy ezermilliárd forint nyerhető el ilyen célokra. Általában a telekom-infokom piacon hazánk a csatlakozó országokhoz képest jobban, míg az Európai Uniónál rosszabbul áll – mondta. A kormányzat feladata, hogy pályázatok, programok meghirdetésével segítse a minél dinamikusabb fejlődést. Az eEurope program tíz fő célja közül az olcsóbb internet-hozzáférés megteremtésével viszonylag jól állunk – mondta az államtitkár –, biztató a helyzet a diákok és egyetemi kutatók szélessávú internet-hozzáférése körében is. Az elmaradások között az e-kereskedelmet, illetve a kockázati tőke IT-szektorba bevonását emelte ki.

Az Európai Unió 2003-ban módosította a hírközlési törvényt, és a merev törvényi szabályozás helyett a rugalmasabb rendeleti szintre helyezte a fő hangsúlyt – vette át a szót Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke. – A magyarországi elektronikus hírközlési törvény áprilisi módosításával a hazai „ügynökség” is megalakult. A testületnek a szabályozók kialakítására rövid ideje maradt, szeptember elsejéig például el kell végeznie a piac elemzését.

A hazai telekompiacon 2000 óta a mobiltelefónia vezérli a növekedést – mutatott rá Christopher Mattheisen, a Matáv vezérigazgató-helyettese. Kiemelte: ez a világtrend, és ez cége esetében azt jelentette, hogy az elmúlt három évben több vezetékes előfizetést mondtak le, mint amennyit kötöttek. Mára a mobilpenetráció megközelítette a 80 százalékot. A vezetékes szolgáltatók számára a túlélést az internet biztosítása jelentheti. A Matáv három ponton tervezi a negatív folyamat megállítását: kommunikációs eszközökkel, az ADSL kapcsolat elterjesztésével és árpolitikájával. Mattheisen szerint a cég e téren igen innovatívnak bizonyult. Azt, hogy mennyi tennivaló áll a szolgáltatók előtt, azzal jellemezte, hogy az internetpenetráció Németországban 43 százalékos, míg hazánkban alig minden tizedik háztartás rendelkezik hozzáféréssel. Ugyanakkor a Sulinet Expressz segítségével 2003-ban már minden harmadik otthonban volt számítógép. S itt lép be a szolgáltatók felelőssége: az oktatás, valamint a tévhitek eloszlatása.

Messze-é a messze?

Szanyi Tibor földművelésügyi és vidékfejlesztési államtitkár, vidékpolitikai kormánymeghatalmazott arról beszélt, hogy mára digitalizáltuk a mezőgazdaságot, még ha nagyon féloldalas módon is. Az uniós csatlakozás előkészületei során a támogatási és ellenőrzési rendszerekről országos hálózat és központ épült ki, amelyhez valamennyi falugazdász és térségmenedzser kapcsolódik. Az államtitkár kérve, hogy ne figurázzák ki megjegyzését, ezt úgy summázta, hogy sikerült összekötni a kőbaltát a komputerrel. Az eleje meg a vége megvan a rendszernek, a közepét kell fejleszteni – tette hozzá. - A végső cél, hogy a hatósági ügyintézés teljes folyamata digitalizált formában valósuljon meg. De ehhez gyors és intenzív oktatás is szükséges.

A kormányzat nem egyszerűsíti le a vidék fogalmát a mezőgazdaságra – folytatta Szanyi Tibor. – Komfortosabbá kell tenni az életet a kisebb településeken is, nem utolsósorban működő informatikai infrastruktúrával, mert ezáltal válhat attraktívvá a fiatalok számára ott is az élet.

Messze-é a messze? – tette fel a Mátyás királyról szóló egyik népmese ismert kérdését előadása címében Kovács Flórián László, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal elnöke, azaz messze vannak-e azok a közigazgatási szolgáltatások, amelyeket az állam nyújt a polgároknak. A kormányzat arra törekszik – mondta –, hogy 2007-től reális feltételrendszerű, valódi régiók legyenek Magyarországon is. A területfejlesztésben mindenképpen szükség van erre azért is, hogy a régiók maguk tervezzék meg, hol akarnak fejleszteni, s mindehhez maguk alakítsák ki belső szerkezeti feltételeiket. A nemzeti és az uniós támogatási rendszerek összehangolása az Országgyűlés feladta, ezzel párhuzamosan kerül a Ház elé a területrendezési és területfejlesztési törvény módosítása, hogy a már létező területfejlesztési tanácsok lehessenek a régiószintű tervezésnek és fejlesztési forrásokkal való gazdálkodásnak az irányítói.

Lemaradásaink

Az információs gazdaság, az információs társadalom lemaradásáról készített listát dr.Kóka János, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke, az európai szervezet elnökségi tagja és az Elender Üzleti Kommunikáció vezérigazgatója. Egy 13 európai országot – a tíz csatlakozót és a három, nem túl távoli jövőben EU-taggá válót – összehasonlító elemzés szerint Magyarország pozíciója összességében lényegesen jobb a tizenhármak átlagánál, az általános iskolai PC-k tekintetében pedig azonos szinten vagyunk azokkal.

Csakhogy az összes többi összehasonlítási szempont szerint jóval rosszabb Magyarország pozíciója. Az internet professzionális – közigazgatási, üzleti – felhasználása terén lemaradunk a versenyben. Az e-kormányzat helyzetét pedig nagyon kritikusnak ítéli meg Kóka János. Egy év alatt ugyan egy helyet előreléptünk a ranglistán, de így is csak az utolsó előtti helyre kerülhettünk.