Két-három éves gyakorlattal és ambícióval sokan nekivágnak egy MBA-képzésnek, amelynek nem előfeltétele a gazdasági végzettség, inkább csupán az, hogy a jelentkező jó problémamegoldó képességgel, meggyőző erővel és elég ambícióval rendelkezzék ahhoz, hogy vállalati vezetőként is megállja a helyét. A számos magyar intézmény által kínált kurzusok között a legkedveltebbek a hétvégén futó, részidős képzések.

A lassan már két éve elfogadott filmtörvény célja, hogy kedvezőbb helyzetbe hozza a magyar filmipart és a filmes vállalkozásokat. A többek között adó-visszatérítést és beruházási adókedvezményt tartalmazó csomag, úgy tűnik, beváltja a hozzá fűzött reményeket: ez év augusztusáig háromszor annyi produkciót forgattak Magyarországon, mint 2004-ben.

Bárkit elsodorhat az élet. Magánembert, üzletembert, vállalkozást. És fel is állhat mindegyik. Az üzleti világban - ha nálunk még nem is mindig - jó néven veszik, ha valakinek, valamely cégnek van már gyakorlata saját válsága kezelésében. Mifelénk bélyeg, ha valaki nem kezdő, hanem újrakezdő. Pedig talpra lehet állni, s jó hozadékkal folytatni. Példáinkkal az üzleti világ ezen arcát kíséreljük meg megmutatni.

Az utazási irodák azért várták az utazási és utazást közvetítő szerződésről szóló rendelet módosítását, hogy kiszűrje közülük a felelőtlen vállalkozókat. Az utasok pedig saját védelmük érdekében. A szigorítások tehát jól jöttek. De vajon elég egyértelműek-e?

A világ 2004 elején egy emberként fogott össze a délkelet-ázsiai szökőár áldozataiért: a katasztrófát követően soha nem látott adománygyűjtési kampány indult világszerte, s vállalatok és egyének, kormányok és nemzetközi szervezetek sorra adakoztak. A viszonylag gyors romeltakarításnak és a humanitárius segítségnek köszönhetően a térségben nem ütötte fel fejét malária- vagy kolerajárvány, rövid távon tehát sikeresen fogott össze a világ. A hosszú távú újjáépítés, a térség országainak turizmustól függő gazdaságának fellendítése azonban korántsem halad olyan sikeresen, annak ellenére sem, hogy a károsult országok mára megkapták a pénzügyi segélyek nagy részét.

A nemzetközi piacokon tapasztalt erőteljes olajdrágulás mellett a hazai üzemanyagok magas adótartalmának is köszönhető, hogy június elején sosem látott magasságokba emelkedett a motorbenzin ára. Miközben a fuvarozók több hónapja próbálnak konszenzusra jutni a kormánnyal, addig egyre nagyobb versenyhátrányba kerülnek európai fuvarozótársaikkal szemben. S a tankolásaikat igyekeznek az országhatáron kívül elrendezni.

Egyre több magyar vállalkozó gondolja úgy, hogy helyt tudna állni az európai piacon, ám nemzetközi fuvarfeladatokat régi, korszerűtlen járművekkel nem láthat el. Így lecseréli korábbi kamionjait újakra. A szakma véleménye szerint a fuvarpiaci versenyben ma már létkérdés a méretgazdaságosságra figyelés. Ebben a gondolkodásmódban a nyertesek a nagy kapacitású haszonjárművek.

Villámgyorsan változnak az utazási, nyaralási szokások belföldön is. Már kevés a "szabványos" wellnesst, élményfürdőt, lovaglást, iszappakolást kereső vendég. Versenyben maradni csak az a vendéglátó képes, amelyik kolbászlopásban, perzekutorgyalázásban, drótszamárnyergelésben, traktorszlalomban, kertben termesztett fűszerekkel, régmúltat idéző receptekkel és egyéb izgalmakkal is előáll. A konferenciaturizmus még mindig nyerő, a gyógyturizmus pedig virágzik.

Divatos, trendi belvárosi éttermet, kávéházat vagy házias ízeket kínáló, törzsvendégkört gyűjtő kisvendéglőt, esetleg ínyenceknek való topéttermet, netán gyors és olcsó falodát érdemes-e ma nyitni? Bárhonnan is nézzük, csak a megbízható minőséget adók lehetnek népszerűek, és maradnak versenyben.

A vevő eredményes megszólítása a hazai borászat leghőbb vágya. Úgy tűnik, ma a legjobb bormarketing a személyes vevőkör közvetlen kiszolgálása, amihez ideális eszköz az internet, illetve a helyszíni pincébe csábítás. Bár úgy is lehet marketingelni, ahogy Csányiék csinálják.

Az alvázgyártóknak ma legalább hatvan különféle előírást kell figyelembe venniük új teherautóik kifejlesztésénél. Céljuk, hogy a jármű magas futásteljesítményű, megbízható, alacsonyan költséggel üzemeltethető legyen, megfeleljen a legújabb károsanyag-kibocsátási normának, emellett pedig minden gépkocsivezetői igényt magas szinten kielégítsen. A teherautók ma biztonság tekintetében is a felsőkategóriás személyautók szintjén állnak, vagy néha túl is haladják azokat.

Még mindig 670 ezren vallottak be minimálbért a személyi jövedelemadójukban a rendszerváltás után tizenöt évvel, bár ez a szám és arány jelentős csökkenést mutat. Minden harmadik jövedelmet bevalló minimálbéres. Kérdés persze, hogy a kényszervállalkozások keretében kiegészített, úgynevezett számlás jövedelmekkel együtt hányan élnek valóban minimálbérből. És a válaszhoz azt is érdemes áttekinteni, hogy milyen okok vezettek ehhez a helyzethez.

A rendszerváltozás óta kétmilliárd dollár értékű japán tőke érkezett hazánkba, tizenhatezer új munkahelyet teremtve elsősorban a jármű- és járműalkatrész-, valamint az elektronikaialkatrész-gyártó iparágakban. Napjainkban így összesen több mint száz érdekeltségük működik Magyarországon, köztük számos multinacionális nagyvállalat

Eseménydús másfél évtizedet tudhat maga mögött az idén nyáron tizenöt éves születésnapját ünnepelő Budapesti Értéktőzsde. Óriási hullámvölgyek és nagy boomok jellemezték életét. Parkettján eddig összesen nyolcvankilenc papír fordult meg, az index pedig volt már ezer pont alatt is. Voltak évek, amikor még a jövője is megkérdőjeleződött. Ám a magyar börze - ahol jelenleg negyvenhat papír forog - napjainkban éppen csúcsokat döntöget: a tizenöt éve ezer ponton indult index idén szeptember közepén már huszonnégyezer pont fölé kúszott, és október elején is ekörül tartja magát. Ma mindenesetre úgy tűnik: marad a Budapesti Értéktőzsde.

Az internet térhódítása, az e-commerce megjelenése a turizmusban - egyes szakértők szerint - az utazási szakma számára az egyik legnagyobb kihívás a repülés általánossá válása óta. Az utazási irodák azonban bíznak abban, hogy az utasok a jövőben sem nélkülük bonyolítják le az utazásaikat.

Az elektronikus megoldások és az informatika napról napra hódítják meg a mindennapjainkat. Az e-mail elfogadott kommunikációs csatornává vált, november elsejétől az e-önkormányzatoknál intézhetjük ügyeinket, és nap mint nap hallani a médiában e-Magyarországról vagy éppen e-kereskedelemről. Létezik természetesen e-banking is, melyet egyre többen ismernek, a lakosság többségének bizalmát azonban nem sikerült eddig elnyernie.

A piac igent mond a VI., VII., VIII. kerületi pesti belváros ma még csak szigetszerű rehabilitációira: a megújuló térségeket már most felfedezi a fizetőképes kereslet, új lakók, új vállalkozások, irodák, éttermek, szolgáltatások találnak otthonra, értéknövelő befektetésre.

A munka és üzlet szempontjából holt szezonban egyre többen utaznának valahová hosszabb-rövidebb időszakra, így a tél a turizmusban lassan főszezonná válik. Van, aki a nyarat keresi a hideg hónapokban, van, aki az igazi, hamisítatlan telet. Egy biztos: dinamikusan nő a kereslet a téli utak iránt hazai és külföldi célpontokra egyaránt. Ausztriában megszűnőben van a "szegény szomszéd"-imázs, nem véletlenül: a magyarok számos tartományban a negyedik helyet foglalják el az "érkezési" ranglistán.

A hazai kisvállalkozásoknak több mint a felét, a közepes cégeknek közel a felét érinti a "nagyok" számára fontos ipari háttér megteremtése, a széleskörűen értelmezett beszállítói szerepkör. A kicsik és közepesek termelési eredményei azonban általában nem jelentkeznek a kiviteli statisztikákban. Így végül is részesedésük az exportból csekély. Idei konjunktúravárakozásaik azonban szolidan derűlátóak, különösen ami a külpiacokat illeti.

Sok vállalkozás az "ingyen uniós támogatás" lehetőségét látta meg a 2004-ben döcögve beinduló pályázati rendszerben, és ezt a lehetőséget természetesen az annak idején a pályázatírási szakmába fejest ugró sok ezer vállalkozó és vállalkozás sem akarta kihagyni. Mára a piac konszolidálódott, a pályázható források pedig idén alig-alig csörgedeznek.

Az európai agrárgazdaság a piacgazdaság valódi részévé válik, s ebben a versenyben a hazai gazdák akkor maradnak állva, ha kihasználják az év közepén hatályba lépő, egységes normák szerint szabályozó szövetkezeti törvény lehetőségeit. Az új és az átalakuló szövetkezeteknek - mert ismét lesz közösségi alapjuk, széthordhatatlan vagyonuk - stabil, hosszú távú gazdálkodásra lesz esélyük.

A magyar borászat uniós piaci viszonyait a csatlakozás alapvetően nem borította fel, ám a jövedéki adó és az áfa magasabb mértéke vagy a speciálisan magyar iparűzési adó méltánytalanul hátrányos helyzetbe hozza az ágazatot - állítja Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkár-helyettese, akivel nemcsak az EU-csatlakozás hatásairól, hanem a 2005. évi jelentős szabályozóváltozásokról, a nemzeti bormarketing megújításáról és a magyar borászat jövőképéről is beszélgettünk.

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság mérlegfőösszege a 2006-os üzleti terv szerint 818 milliárd forint, amelynek forrásoldali részét alig egy tucat, komoly szakmai múlttal rendelkező munkatárs kezeli. Minél kedvezőbb forrásokhoz jut a bank, annál inkább tudja teljesíteni feladatát: a kormányzat gazdaságfejlesztési elképzeléseit az érintettek számára kedvező termékekké alakítja. Az MFB forrásgyűjtési politikájáról és az idei elképzelésekről Szelényi Györgyöt, a Pénz- és Tőkepiaci Műveletek Igazgatóságának ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Elsősorban a kis- és középvállalkozások finanszírozási gondjaira lehet megoldás az üzleti életben a lízing, mégis kevesen élnek vele. Igaz, többen, mint korábban. Nagy előnye, hogy kicsi vagy nulla önrészt kérnek hozzá a pénzintézetek, és a törlesztés évekre előre ütemezhető. Más oldalról viszont a lízing, akárcsak a kedvezményes hitel, könnyen felboríthatja azok pénzügyi egyensúlyát, akik nem rendelkeznek a versenyképességhez szükséges mértékű saját vagyonnal.

Még a tavalyinál is több fizetésképtelenségi eljárásra kell számítani az idén, hiszen a fizetési késedelmes napok száma a múlt év végén átlagosan 60 fölé emelkedett. Ez ugyan azonos az európai uniós átlaggal, de nálunk a cégek jellemzően tőkeszegények, és a likviditási probléma előbb-utóbb súlyosabb pénzügyi válsághoz vezet.

Ingatlanos cégek kitűnő vállalkozói terepnek ítélik a tetőtereket, s most már a pincéket is, hogy azokat lakássá, illetve garázzsá építsék be, ám a szabályozás nem eléggé partner abban, hogy a kihasználatlan ingatlanok sorsa jobbra forduljon.

Elvben az elfogyasztott ételek és italok után 15 százalékos felszolgálási díj is felkerülhet a számlára, ám ezzel a lehetőséggel a jogszabály hatálybalépését követő fél évben alig minden tizedik vendéglátóhely élt. A pincérek pedig továbbra is inkább a nyomon nem követhető borravalóra számítanak. Az üzleteknek inkább gondot, a felszolgálóknak gyakran jövedelemveszteséget okoz a felszolgálási díj alkalmazása.

Létezik egy termálvízre építő nemzeti fejlesztési vízió. Van-e valóságalapja? Lehet-e a turizmus fellendítését termálvizeinkre alapozni, érdemes-e még ezen a területen beruházni? Megvalósíthatók-e vízióink a második nemzeti fejlesztési terv keretében? A geotermikus energiahasznosításban számíthatunk-e az állam koncepciózus támogatására? Fontos és érdekes kérdések, vajon vannak-e rájuk kiforrott válaszok?

Még be sem töltötte a negyvenedik évét, s máris egy rangos állami kitüntetés birtokosa. A korszerű informatikai megoldások hazai bevezetése és elterjesztése területén végzett munkája, a magyar informatikai ágazat regionális szerepének erősítése érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként március 15-én átvehette a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjét. Füzes Péter az első generációs informatikus értelmiségiek tipikus alakja. Ők egyértelműen nyertesei a gazdasági rendszerváltásnak, az információs gazdaságnak.

A felsőoktatásban részt vevő diákok alig fél százaléka jár magánintézménybe, amitől extraképesítést és jobb munkaerő-piaci pozíciókat remélnek, s mindezért sok pénzt invesztálnak.

Záhony kicsit misztikus településnek számított már akkor is, amikor arrafelé látszólag szabadon járhattunk-kelhettünk, miközben Hegyeshalom egyet jelentett a vasfüggönnyel. A kilencvenes évektől sem változott meg ez a kép, de az biztosnak látszott, hogy aki megszerzi Kelet kapujának a kulcsát, az páratlanul nagy kincsre talál.

Az idei tavasz a regionális szolgáltató központok virágzásának időszaka. Április folyamán több cég is jelezte, hogy több száz fős centrumot telepít Magyarországra, és a már itt működők bővítését is tervezik. S a központlétesítési lendület talán újabb vállalatokat is magával ragadhat. Mindez pedig nem pusztán a magyarországi működőtőke-befektetések statisztikáját javítja, hanem pozitívan hat a hazai foglalkoztatottsági mutatókra és hozzájárul az ország ismertségének növeléséhez is.

Nem volt tankönyve, nem volt etalonja, nem volt másolható példatára a cégtulajdon működtetésének a tizenöt évvel ezelőtti átalakuló társadalomban. A másfél évtizede indultak közül sokaknak derékba tört a pályája, mások bedobták a törölközőt, s nem kevesen ismét "felcsaptak" alkalmazottnak. Voltak, vannak, akik nem diktáltak maguknak eszeveszett növekedési tempót, megint mások óriásokká növelték, a top100-ba, a top10-be vezették vállalkozásukat. Ezúttal a tizenöt évnyi, látszólag nyúlfarknyi történelem két újabb tanújához, Arató Andráshoz és Wossala Györgyhöz kopogtattunk be.

A Piac és Profit "Pénzt, de honnan? roadshow-jának utolsó állomásán, a Közép-Magyarország Régióban, Budapesten is teltház volt. A tavaly szeptemberben útnak indított konferenciasorozat sorra látogatta a régiókat, hogy a kis- és középvállalatoknak, illetve az önkormányzatoknak bemutassa a rendelkezésre álló összes olyan támogatást, számukra készült finanszírozási konstrukciókat, pénzügyi módszereket, korszerű infokommunikációs megoldásokat, amelyek segítségével versenyképesebbekké, tőkeerősebbekké válhatnak. A roadshow célja a legfrissebb információk átadásán túl a regionális szemléletmód elterjesztése volt.

"Minőségi szolgáltatás a betegek teljes körű kiszolgálására" - ezzel nyitották meg Pest megyében 1998 szeptemberében az első és azóta gyakorlatilag utolsó hazai magánkórházat. Bár a Magyar Magánkórházak Egyesülete tucatnyi tagot számlál, a többiek inkább egy-egy területen kimagasló ellátást nyújtó szakklinikák. A kormány egészségügyi reformelképzelései azonban mindenképpen serkentőleg hatnak majd a magánvállalkozásokra.

Európában bizonyítottan itt, a Kárpát-medencében találni a legjobb feltételeket mind a vadgazdálkodáshoz, mind ahhoz az életmódhoz, hobbihoz, sporthoz, amelyet a vadászat kínál. Hosszú idő óta kizárólag szakmai alapon folyik e területnek a szabályozása. A vadgazdálkodás hivatásosai, továbbá az erdészetek, az egyesületek békésen megférnek egymással, együtt építenek, fektetnek be, alakítanak ki vállalkozásokat.

A madárinfluenza miatt eddig összesen 18-20 milliárd forintos kár érte a hazai baromfiágazatot. Az unió állásfoglalása szerint azonban kárpótlásra csak azok a gazdák jogosultak, akiknek le kell ölniük az állataikat. Azok, akik a piac összeomlása következtében "csak" csődbe mentek, nem. Magyarország legkedveltebb turisztikai célpontjait eddig közvetlenül nem érintette a halálos kór és réme, de a veszély fennáll.

A közhasznú társaságoknak leáldozott a július elsejével életbe lépett, gazdasági társaságokról szóló új törvénnyel. Sokan, sok helyütt az országban most törik a fejüket, hogyan tovább. A kisbéri példát érdemes megismerni minden megoldáskeresőnek.

Az elmúlt másfél évtizedben sokat változott a vállalati nyelvoktatási piac. Ma már nem az általános nyelvtanfolyamok a keresettek e téren, hanem a speciális, az adott munkához nélkülözhetetlen tudást igénylik. A kínálat széles, a minőség - és így az ár is -erőteljesen változó.

A nemzetközi nagyvállalatok letelepedése és helyben maradása jelentősen függ egy adott térség munkaerő-ellátottságától. Egyes cégek nem ülnek ölbe tett kézzel: az állami oktatási politikától függetlenül, ágazati összefogásban kinevelik a számukra létfontosságú tudással rendelkező munkatársakat. Az ilyen szakképzési iskolában végző fiatalok gyakran már a záróvizsga előtt kapnak állásajánlatokat.

Tartós, környezetkímélő, a 21. század gazdaságának a szimbóluma az alumínium. Az utóbbi négy évben azonban folyamatosan nő a világpiaci ára, és elemzők szerint az idén éri el a csúcspontját. A könnyűszerkezetű épületek vagy más, alumínium építési elemek azonban Magyarországon mégsem drágulnak olyan mértékben, hogy az visszafogná e korszerű technológia terjedését.

A hazai fuvarozók harmadik éve fejlesztik járműveiket, a szolgáltatásaik minőségben nem maradnak el a nyugati versenytársakétól, árban pedig jobbak azokénál. A szlovákok, románok és lengyelek azonban olcsóbbak nálunk, és egyre nagyobb veszélyt jelentenek a hagyományosan magyar piacokon is. A megrendelők pedig igencsak tisztában vannak a túlkínálattal, így mindent elkövetnek az árak még további csökkentéséért. Miközben az üzemanyagárak rendkívül kiszámíthatatlanok. Mi lehet a megoldás?

A múlt hónapban az Akadémiai Könyvkiadó gondozásában jelent meg magyarul a projektmenedzsment szakma alapművének számító PMBOK Guide. A könyvbemutatón részt vett Greg Balestrero, a nemzetközi Projektmenedzsment Intézet vezérigazgatója is, akivel együtt értelmezzük a projektmenedzsment szakma helyét, értelmét.

Bár tavasszal még úgy tűnt, a gyengébb 2004-es és 2005-os évjárat után 2006-ot is szívesebben felejtenék el a borászok, a nyárutó gyönyörű időjárásának köszönhetően fantasztikusan jó borok születtek idén.

Nem csak a beszerzési kedvezmény vagy a kedvezőbb könyvelési lehetőség miatt érdemes a cégautókat flottakezelőre bízni. Sokkal inkább azért, mert az ügyfél így minden, az autó üzemeltetésével kapcsolatos tehertől megszabadul. A magyar piacot az elemzők mintegy 25-30 ezresre becsülik - ennyi gépjármű fut ilyen konstrukcióban az utakon -, és a fellendülés szakaszában van. A verseny azonban a szolgáltatók között kíméletlen, és többek szerint az így adott árengedményeknek meglesz még a böjtje.

Az első kínai kereskedők mintegy tizenöt éve érkeztek Magyarországra. Ma már a becslések szerint minden magyar városban jelen vannak, és üzleteik száma mintegy háromezer-ötezer. A pontatlanság abból adódik, hogy a hivatalos és a nem hivatalos adatok között nagyságrendiek a különbségek. Ami biztos, hogy a kínai boltok és piacok a hazai kereskedelemből jelentős részt hasítanak ki maguknak. Különösen igaz ez a hagyományos cipő- és ruhaiparban, illetve vendéglátásban. De hamarosan számolni kell kínai termékekkel az elektronikában, sőt az autógyártásban is!

Mágnesként vonzza majd minden bizonnyal mind az ingatlanfejlesztőket, mind a leendő bolttulajdonosokat és a lakáspiacon érvényesülni vágyó magánbefektetőket a megálmodott kormányzati negyed és környéke. Egy ekkora, a maga nemében párját ritkító beruházás új belváros, "city" kialakulását eredményezi.

Három vállalkozás háromféleképpen éli meg a legújabb idők történéseit. A versenyképesebbé válás helyett a versenyben maradásért küzd a műgyantát gyártó és épületek padlózatára felvivő cég, a kiváló borvidék családi és szövetkezeti vállalkozása, valamint a látszólag felkapott idegenforgalmi térség neves szállodája.