A Master of Business Administration, elterjedtebb nevén az MBA szabad fordításban annyit tesz, hogy az "üzletvitel mestere", a "master" pedig az amerikai diploma szintje, ami a magyar egyetemi fokozatnak felel meg. Nyugat-Európában, illetve Amerikában az MBA fokozat megszerzése biztosítékot jelenthet arra, hogy tulajdonosa képes elvezetni egy vállalatot, és megtanulta, hogyan viselkedjen jó vezetőként.
Külföldön már hosszú évek óta léteznek MBA-képzést kínáló intézmények, ugyanis rájöttek arra, hogy az általános vezetői ismeretekkel olyanok munkáját is segíteni tudják, akik korábban valamely funkcionális területen dolgoztak, esetleg (köz)gazdasági diplomájuk sincsen, ám karrierjük során eljutottak arra a pontra, amikor az általános vezetői szemlélet elsajátítása elengedhetetlenné válik. Az Executive MBA-programok kifejezetten felsővezetőknek szólnak, s ezeken mind a követelmények, mind a tandíj jóval magasabb.
Inkább hétvégén
Az utóbbi években Magyarországon is egyre több egyetem indította el saját, általában külföldi intézményekkel közös MBA-kurzusát. Szinte minden nagyobb közgazdaságtudományt (is) tanító magyar egyetemnek van MBA-programja, illetve néhány magánintézménynek is.
A vidéki egyetemek zöme (Debrecen, Sopron, Szeged, Veszprém) kizárólag magyar nyelven oktat, de vannak kétnyelvű, azaz magyar-angol (a Műszaki Egyetemen, Miskolc és Pécs intézményeiben) és magyar-francia (a Műszaki Egyetem MBA DESS-programjai), és vannak kizárólag angol nyelvű kurzusok is (a Corvinus, a Számalk és a Szent István Egyetemen és a CEU-n).
Az oktatás - személyes jellegéből fakadóan - mindenütt kis létszámú, általában 20-30 fős csoportokban folyik, az egyetlen kivételnek a tavaly a több programra 250 (egy csoportba 50-100) hallgatót felvett Budapesti Műszaki Egyetem számít. Az elmúlt tíz évben ily módon pár ezren szereztek MBA-diplomát Magyarországon, ám hogy hányan használják ezt munkájuk vagy pozíciójuk során, arról nincsenek megbízható adatok.
Az MBA-képzés újfajta, csoportos jellegű tanítási módszeren alapuló, posztgraduális program, de nem egyetemi szintű oktatás. Miként dr. Bod Péter Ákos, a budapesti Corvinus Egyetem School of Management igazgatója fogalmazott: "Ez nem másoddiploma, nem az egyetem befejezése után kell elkezdeni az MBA-t."
Magyarországon léteznek teljes (full time) és részidős (part time) MBA-programok. Az utóbbi képzési forma általában értelemszerűen kedveltebb, hiszen a hallgatók munka mellett végzik, az oktatás pedig intenzív hetekkel dúsított időbeosztásban folyik. A Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke szerint, ami távoktatás keretében zajlik, az nem MBA, hanem továbbképzés, s mint vélekedik: "Az MBA-kurzusokon ott kell lenni, meg kell vívni a meccseket, prezentálni kell, csapatban kell dolgozni. Pláne, ha például egy hallgató erősebb a számvitelben, a másik a marketingben, akkor össze kell dolgozniuk. Ha jók a hallgatók, akkor az oktatóknak néha nincs is dolguk, itt nagyon fontos a csoportdinamika."
Felvétel-feltétel
Az MBA-képzésben való részvétel alapfeltétele a felsőfokú végzettség és a többéves munkahelyi tapasztalat.
"Nagyon komolyan vesszük, hogy a hallgatók rendelkezzenek, minimum két-három év munkahelyi tapasztalattal, így akadt most olyan francia jelentkező, akit ennek a hiánya miatt kellett visszautasítanunk - nyilatkozta Bod Péter Ákos, és hozzátette: - Fontos, hogy a hallgatónak legyen üzemi gyakorlata, hozza magával a problémáit. Ha például a főnöke már megrótta valamiért, akkor itt előjöhetnek a múlt dilemmái. Tehát a kettő-öt év gyakorlat elengedhetetlen, több nem igazán, mert a homogén korosztály szintén meghatározó lehet."
A Central European University (CEU) Business School MBA-programjában részt vevők átlagéletkora 27 (a részidős képzésen tanulóké 30) év. Chris Dalton, a CEU MBA-képzésének programigazgatójának elmondása szerint mindezek ellenére a képzésbe való bekerülés egyáltalán nem garancia a diploma megszerzésére: a topmba.hu statisztikái arról tanúskodnak, hogy a hallgatók mintegy 30 százaléka lemorzsolódik az első években.
A hazai MBA-iskolákban az oktatás nyelve 1992 óta akár magyar is lehet. Az eredeti, Amerikából származó MBA-képzés hivatalosan angolul folyik, ennek ellenére a piacon megjelentek a vegyes (angol és magyar) nyelvű programok is. Az MBA-diplomának azonban mindenképpen feltétele a megfelelő angolnyelv-tudás. Van, ahol elég az államilag elismert, középfokú angol "C" típusú nyelvvizsga, bár egyre több a magára talán többet adó intézmény, ahol csak egy bizonyos pont fölötti TOEFL nyelvvizsgaszint a belépő.
Mibe fog ez kerülni?
Az MBA-képzés nem tartozik az olcsó kurzusok kategóriájába. Az átlagosan négyszemeszteres programok díja egy- és négymillió forint között szóródik, tandíjkedvezmény pedig csak elég ritkán és kivételes esetekben van. A CEU gyakorlata például az - magyarázta a program igazgatója -, hogy a hallgatók bizonyos teljesítmény alapján visszakaphatják a tandíj egy részét. Mellesleg a Corvinus is ezt tervezi. Bod Péter Ákos szerint az általa megkeresett bankok közül az OTP vállalta egy, a diákhitelhez hasonló konstrukció kialakítását, amely hitelt a hallgatók a képzés elvégzése után kezdhetnek törleszteni.
A Corvinuson folyó MBA-képzés tudatosan a legdrágább a piacon. "Nálunk húsz hallgatóra húsz tanár jut, akiket jól meg tudunk fizetni. Így, ha egy hallgatónak problémája van, akkor akár folyamatosan is tudnak foglalkozni vele. A tapasztalataim szerint a leglehetetlenebb időpontokban is felhívnak a hallgatóim, de az a lényeg, hogy ott tudunk lenni minden alkalommal" - illusztrálta a helyzetet Bod Péter Ákos.
A hétvégi oktatás előnye, hogy aki dolgozik is valahol, pénteken korábban eljön, és a péntek-szombatot a kurzuson tölti idejét a főnökei tudtával. A kurzus elején azonban egy hét szabadságot ki kell vennie a hallgatónak, aztán kilenc hétvégén bejár az oktatásra, kap leckét, így kijön 900 óra, legalábbis a Corvinuson. A CEU részidős, hétvégi képzését inkább a magyar fiatalok és a hétvégére idelátogató román, szerb és német diákok látogatják, míg a full-time program résztvevői 95 százalékban nemzetközi diákok - tudtuk meg Chris Daltontól
