Bár az egészségügyi ellátás több területén is megvalósult már a versenyhelyzet, a finanszírozást továbbra is az Országos Egészségpénztár nyújtja. A több-biztosítós modell bevezetéséről szóló vita nem új keletű, ám az utóbbi hónapokban felerősödött, és lehet, már el is dőlt. Ennek ellenére az nem derült ki világosan, hogy a vitában melyik félnek lenne igaza. És azt sem tudni pontosan, hol lesz a helyük az egészségpénztáraknak.

Néhány hónappal ezelőtt megjelent az első olyan magyar hitelkártya, amely egy bank és egy tévécsatorna együttműködéséből született, az Egyesült Államokban pedig már olyan is létezik, amelyre extrakedvezmény jár, ha a hálózathoz tartozó mindhárom szaküzletben vásárolunk. A közös márkajelzésű kártyák, úgy tűnik, nálunk is teret hódítanak.

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) termékei között 2003. július 15. óta szerepel a fejlesztési tőkebefektetés. A program keretében a bank a már működő kis- és középvállalatok számára kínál, kedvező feltételek mellett, de piaci alapú fejlesztési forrásokat. 2007-ben az Európai Unió elvárásainak megfelelően, illetve a minél hatékonyabb és átláthatóbb tőkebefektetések érdekében a program várhatóan átalakul. A fejlesztési tőkebefektetési program jelenéről és jövőjéről Tzvetkov Juliánnal, az MFB Invest vezérigazgatójával beszélgettünk.

Bár a politikai nyilatkozatok szerint az Új Magyarország fejlesztési terv operatív programjainak brüsszeli elfogadása remekül halad, új pályázatok mégsem jelentek meg az elmúlt egy-két hónapban. Ám amíg a vállalkozók újabb lehetőségekre várakoznak, a gazdák két pályázattal is számolhatnak.

Magyarországon is hódítanak a pénzügyi csoportok. Az univerzális bankok alapkezelővel, jelzálogbankkal, pénztárakkal és mindinkább biztosítóval is kiegészítik tevékenységi körüket. Az ügyfelek pedig a közös fiókhálózat révén a termékek egyre színesebb palettájáról válogathatnak, egy helyen és egy időben szinte minden pénzügyi igényükre megoldást találhatnak.

A nyugdíjrendszerrel kapcsolatban még a szakemberek sem igen tudják, milyen változás várható. A társadalom nagy része nem gondolkodik előre, csekély a hosszú távú megtakarítási hajlandóság. Pedig sokak számára problematikus lesz a nyugdíjkor elérése utáni megélhetés. A jelenlegi nyugdíjrendszer finanszírozása ráadásul óriási terhet ró az adófizető állampolgárokra. Reformokra vár a piac és a társadalom is.

Az egészségpénztári szövetség szerint a 2007. június 1-jétől életbe lépő szigorítás nemcsak elfogadhatatlan és ellentétes az egészségügyi reformmal, hanem várhatóan nem váltja majd be az állam adóbevétel-növekedési várakozásait sem. Nyár elejétől ugyanis az úgynevezett életmódjavítónak minősített egészségpénztári szolgáltatások igénybevétele után a pénztártagot, családtagot személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli, még abban az esetben is, ha az kiskorú gyermek vagy nyugdíjas szülő. A kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatás igénybevétele továbbra is szja-mentes.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség őszre ígéri a pályázati lehetőségek tömeges közzétételét. Ekkor jelennek meg a Környezet és Energia Operatív Program első pályázati kiírásai is, amelyek a környezet fenntartható használatára irányulnak.

Az önkéntes egészségpénztárak jogszabályai folyamatosan változnak, ez nem kedvez sem a pénztáraknak, sem a tagoknak. A kormány egy friss rendeletében az önkéntes és önsegélyező egészségpénztárak tanévkezdési, illetve sportcélú támogatását módosította.

A banki reklámok rendre a kínált termékek pozitívumait jelenítik meg, a velük járó kötelezettségekről viszont alig szólnak, akkor is csak nagyvonalúan. Már a szabályozó hatóságoknak is szemet szúrt a sok ködösítés, több esetben eljárás is indult. Az ügyfelek pedig nem értik, miért nem azt kapják, amit a reklámok alapján elképzeltek.

A EUROWEEK tekintélyes tőkepiaci szaklap a "Sub-sovereign and Municipal" kategóriában a tavalyi év legjobb ügyletének ("Deal of the Year") minősítette az MFB 500 millió eurós kötvénykibocsátását. A nemzetközi kötvénypiac meghatározó szereplőinek szavazatai alapján elnyert elismerés jelentőségét fokozza, hogy a 2006-os tranzakció volt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) első nyilvános, nemzetközi kötvénykibocsátása. A banknak a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon elért megítéléséről és forrásszerzési politikájáról Szelényi Györggyel, az MFB Pénz- és Tőkepiaci Műveletek Igazgatóságának ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

Teljes körű nyilvántartás a lakosság eladósodottságáról - ez a pozitív adóslista lényegi meghatározása; a rossz, késedelmes és a jól fizető adósok közös adatbázisban szerepeltetése az átláthatóság és ellenőrizhetőség növelése érdekében. Egy transzparens adósrendszer ugyanis csökkenti a hitelezésben rejlő kockázatokat, és egyszerűbbé, olcsóbbá teszi a teljes folyamatot. Igaz, a lakosság vagyoni helyzetét is feltárja.

A vállalkozások - nem úgy, mint a lakossági ügyfelek - előszeretettel használják az elektronikus banki szolgáltatásokat. Igaz, még mindig vannak köztük tradicionálisan gondolkodók, amelyek előnyben részesítik a bankfiókot. Az elektronikus kapcsolat révén a költség- és időmegtakarítás mindkét félnél tetemes, így nem csoda, hogy a pénzintézetek erősen csökkentett díjú számlacsomagokkal és ingyenes szolgáltatásokkal igyekszenek átállásra bírni vállalati ügyfeleiket. A biztonság tekintetében mind a cégek, mind a bankok jól vizsgáztak: 2007 folyamán támadó adathalászok nem okoztak kárt, a pénzintézetek pedig további lépéseket tettek ügyfeleik pénzének védelmére.

Ismét változtak az egészségpénztári szolgáltatások szabályai: július elsejétől évente maximum a minimálbér összegéig, azaz 65 ezer 500 forint erejéig fordíthatnak sportolásra a pénztári keretből a tagok. Nem finanszírozható tovább adómentesen egészségügyi állapotfelmérő szakorvosi szűrővizsgálat és a gyógyszertárakban forgalmazott, az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) engedélyével rendelkező, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény sem.

A pénzügyminiszter június elején nyújtotta be a parlamentnek a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvényjavaslatot. Az új nyugdíjforma, amelynek bevezetését 2008. január 1-jével tervezik, a meglévő rendszer egy újabb pillérének tekinthető.

Változatos tizenöt évet tudhat maga mögött a Magyar Fejlesztési Bank, amely kormányváltásokkal tarkított időszakban állami fejlesztési és reorganizációs intézetként, kormányzati projektek finanszírozójaként, állami cégek vagyonkezelőjeként működött, míg végül hat évvel ezelőtt a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő fejlesztési intézménnyé tudott válni. A születésnapok általában alkalmat teremtenek visszatekintésre, számadásra. Mi most a bank 2002 májusában kinevezett vezérigazgatóját, Erős Jánost kértük az elmúlt évek értékelésére.

Az eddigi pályázatok fontos tapasztalata, amelyet mindenkinek, aki sikerrel akar uniós forrásokhoz hozzájutni, érdemes megfontolnia: meglévő beruházási tervekhez vagy igényekhez kell támogatást kérni, és nem érdemes projektet fabrikálni a pályázati lehetőségek kihasználása érdekében. Ez utóbbiakra ugyanis nemigen adnak pénzt. Az idén második félévben megjelent GOP- és KMOP-kiírásokra november, illetve december végéig lehet pályázni. Vagy a források kimerüléséig.

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság elmúlt években tapasztalt aktivitása töretlen: az élő programok keretében 2007. július 31-ig összesen több mint ötezer hiteligénylés érkezett a bankhoz 340 milliárd forint értékben. A jóváhagyott igénylések volumene eléri a 302 milliárd forintot, ami 15-20 százalékos átlagos önerőt feltételezve hozzávetőlegesen 355-380 milliárd forint értékű beruházás megvalósulását jelenti. A részletekről Lakatos Zsolt, a Hitelezési Igazgatóság ügyvezető igazgatója számolt be lapunknak.

A biztosítók szolgáltatásait még ugyanannál a termékfajtánál sem könnyű összehasonlítani, mert tudatosan igyekeznek a konstrukciókat a versenytársakétól eltérő módon összeállítani. Ennek ellenére érdemes legalább három-négy ajánlatot bekérni, mert mind a fizetendő díjakban és kedvezményekben, mind a káresemény előtt és után igénybe vehető szolgáltatások tartalmában jelentősek a különbségek. Ami biztos: a legdrágább megoldás baj esetén az, ha valakinek nincs biztosítása.

Az elmúlt két évben jelentősen megnőtt a kereslet a különböző tőkepiaci eszközök iránt. Az igényhez a bankok is alkalmazkodtak, együttműködve az alapkezelőkkel: a piacon egyre több garantált struktúrát találunk, hiszen az ügyfél továbbra is biztonságban szeretné tudni megtakarításait. A biztonságnak azonban mindig ára van.

A jövőre nyugdíjba vonulók mintegy nyolc százalékkal kevesebb ellátásra számíthatnak. Vagyis a 13. havi nyugdíjnak megfelelő összeggel kapnak kevesebbet, mint azok, akik még idén nyugdíjba mennek.

December 13-án hatodik alkalommal került sor a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. évértékelő sajtótájékoztatójára, ahol a bank vezetői ismertették a bank 2007-es tevékenységének eredményeit, illetve szóltak a megváltozott hazai, illetve nemzetközi makrogazdasági környezethez igazodó 2008-as tervekről. Az idei célok szerint a bank százmilliárd forint nagyságrendű hitel kihelyezését és áprilisig három új finanszírozási program elindítását tervezi.

Van olyan ország, ahol a béren kívüli juttatások akár azt is lehetővé teszik, hogy adott számú extra szabadnapot "vásárolhassanak" a dolgozók - derül ki a PricewaterhouseCoopers legfrissebb felméréséből. Nálunk erre ugyan még nincs mód, de azért óriási és sok cég által még ki nem aknázott lehetőségeket rejt a béren kívüli juttatások hazai rendszere is.

A legkedvezőbb hitelt kiválasztani, a felvett összeg után a lehető legkevesebb kamatot fizetni, ez minden hitelfelvevő kívánsága. A kedvező feltételek az adós számára havi szinten az alacsony törlesztőrészben nyilvánulnak meg, de nem mindegy, hogyan: a kezdeti feltételek állandóak, vagy változhatnak az idő múlásával. Fontos tisztázni, milyen befolyások érhetik a hitelt a teljes futamidő alatt, s melyek az időben fix, és melyek a változó tényezők.

Hazánkban az internet- és mobilalapú bankolás még mindig gyerekcipőben jár. Pedig a bankfióki sorban állást kikerülve, on-line vagy telefonon gyorsan és kényelmesen intézhetjük banki ügyeinket: nyomon követhetjük számlánk egyenlegét, tranzaktálhatunk, végrehajthatjuk befektetéseinket, tanácsadást kérhetünk. Mégis, a banki ügyfelek alig ötöde használja ki a technika adta új lehetőségeket.

Akik mostanában befektetési jellegű szolgáltatást vettek igénybe, a bankjuktól is értesülhettek a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatásokról szóló új törvényről. Azoknak pedig, akik 3,6 millió forintnál nagyobb összeget vettek fel készpénzben, az új pénzmosás elleni törvénnyel kellett szembesülniük.

A magyar lakosság nem készül, nem takarít meg nyugdíjas éveire. Hol vannak még azok az esztendők! - vélekedik a többség. Nagyon kevesen gondolják úgy, hogy a nyugdíjrendszer változásai miatt nem nyugszik biztos alapokon az öregkori megélhetésük, ezért már aktív időszakuk kezdetétől öngondoskodnak, tehát vannak nyugdíjcélú megtakarításaik.

A mindenkori tőzsdeelnöknek összetett a feladata, mert nemcsak részvényesi, hanem kibocsátói, befektetői, nemzetgazdasági érdekekkel is számolnia kell, és ebben a miliőben kell megtalálnia azt a vállalható döntést, ami a tőkepiac jövőjét szolgálja, és vállalnia kell azt is, hogy ez a részvényesek egy részének tetszik, másoknak meg nem, summázza a Piac és Profitnak adott interjújában a Budapesti Értéktőzsde 99,36 százalékkal újraválasztott elnöke.

A kiszámíthatatlanság a cégek egyik legnagyobb ellensége, ezt elkerülendő a biztosítók számos olyan terméket kínálnak számukra, amelyet figyelmen kívül hagyni csupán az első komolyabb, a vállalkozás működését veszélyeztető káresemény bekövetkezéséig "költséghatékony" nem megvásárolni. Szóval érdemes végiggondolni, mire kössünk biztosítást.

Vajon milyen érvek szólnak amellett, hogy a kkv-knak nagyon is szükségük lenne a felelősségbiztosításra mint biztonsági tényezőre üzletvitelükben? A statisztika szerint e körben a cégek 30 százaléka köt biztosítást. Hogyan vélekednek erről a szakemberek? Milyen konstrukciók állnak rendelkezésre, s ezek közül melyiket, mikor, milyen típusú cégnek érdemes igénybe vennie?

Mintegy ötvenmilliárd forint áll rendelkezésre a Jeremie programon belül, hogy olyan, államilag támogatott kockázatitőke-alapok jöjjenek létre, amelyekben az ügyletekkel magántulajdonban lévő alapkezelők foglalkoznak, s az alap legalább 30 százalékát kitevő magánforrást biztosítják. A kockázati tőke eddig nagyon kis mértékben járult hozzá az induló cégek finanszírozásához.

A jenalapú hitelezés tavaly tört be hazánkba. Először az autófinanszírozás területén jelent meg, majd 2007 második felében az ingatlanfedezetes jelzálog-hitelpiacra szivárgott be. Év végére már a lakossági hitelállomány 0,8, december hónapban pedig már több mint a tíz százalékát tette ki a japándeviza-hitelek összege.

A kockázat és a hozam kéz a kézben járnak, és a közöttük lévő összefüggések ismeretének hiányában rossz döntések születhetnek. Sokan csak arra figyelnek, hogy a magas részvényhányadú portfóliók és a befektetési stratégia gyors, a piac aktuális eseményeire reagáló váltogatásával rövid távon magasabb hozamokat érhessenek el. A nyugdíjcélú megtakarítások esetében azonban mindig a hosszú távú eredmények figyelembevételével kellene portfóliót vagy akár nyugdíjpénztárat választani.

Nem tudhatnak maguk mögött kedvező első félévet a nyugdíjpénztárak. Mind a kezelt vagyon, mind pedig a nyugdíjpénztári befektetések hozama csökkent, igaz, a taglétszám nőtt. Az idei rosszabb teljesítmény azonban még nem ad okot a kétségbeesésre, hiszen, ahogyan bármely más hosszú távú befektetés, a pénztári megtakarítások is csak bővebb időtávon értékelhetők reálisan.

Elterjedt a hír, hogy a hazai kis- és középvállalkozások az amerikai jelzáloghitel-válság Magyarországra begyűrűző hatásai s a válság következtében mutatkozó forráshiány miatt szigorodtak a hitelhez jutás feltételei. A bankok határozottan állítják: ez így nem igaz.

Vannak, akik úgy vélik, ma nem kérdés, hogy begyűrűzik-e a 2007 nyarán kirobbant amerikai jelzálogpiaci válság hazánkba, hiszen a reálgazdaság lassulása már érezhető. A világ pénzpiacai komplex módon, határokon átnyúló modellben működnek, így az elemzők előrejelzései is óvatosak; jobbára nem szabnak határt a már eddig is jelentős, Amerikában sok milliárd dolláros veszteségeket okozó jelenségből következő hatások további terjedésének.

Magyarországot erőteljesen sújtja az amerikai jelzálogpiaci válság hatására Európa egészét fenyegető recesszió, de hogy milyen mértékben lassul le a hazai gazdaság, az többek között attól is a függ, hogy az ország GDP-jének felét adó és a magyarországi munkavállalók 70 százalékát foglalkoztató mikro-, kis- és középvállalkozói szektort milyen mértékben érintik a negatív hatások. Ezt felismerte az állam is, de maguknak a vállalkozóknak is tenniük kell önmagukért a nehéz helyzet átvészelése érdekében!

Likviditási gondokkal küzdő vállalati ügyfeleiknek leginkább a faktoringot, a meglévő hitelek átütemezését és a folyószámlához kapcsolódó rulírozó és áthidaló hitelkonstrukciókat ajánlják a bankok. Az igazi megoldást a körbetartozás problémájára értelemszerűen a gazdaság fellendülése és a cégek megerősödése jelentené, az "áldozatok" száma azonban különböző pénzügyi szolgáltatásokkal csökkenthető.

A kötelező magánnyugdíjpénztár nagy terhet vesz le a társadalombiztosítás válláról, oly módon, hogy közben a pénztártag is jól jár.

A bankok hitelkihelyezési kedvének visszatérését célozza a kormányzat lépése, hogy 450 milliárd forinttal növelték az állami kezességvállalási keretet. Elérhető az az ötvenmilliárd is, amelyből a bankok hívhatnak le pénzt a kkv-szektor hitelezése érdekében. Vidékfejlesztésre 400 milliárdnyi pályázati lehetőség nyílt.

Nemcsak a januártól bevezetett áfa-visszaigénylés, hanem a beszerzési kedvezmény és a kedvezőbb könyvelési lehetőség miatt is érdemes a cégautókat flottakezelőre bízni. Akik - saját állításuk szerint - az áfaelőnyt teljes mértékben átengedik ügyfeleiknek.

Az életkor, az élethelyzet, a kockázattűrés függvényében mindenki másként viszonyul az egyes befektetésekhez. A választható portfóliós rendszer bevezetésével az önkéntes nyugdíjpénztáraknál is lehetővé válnak az egyéni igényekhez igazítható befektetési megoldások. De vajon ki adjon tanácsot?

Nem tudhatnak maguk mögött kedvező első félévet a nyugdíjpénztárak. Mind a kezelt vagyon, mind pedig a nyugdíjpénztári befektetések hozama csökkent, igaz, a taglétszám nőtt. Az idei rosszabb teljesítmény azonban még nem ad okot a kétségbeesésre, hiszen, ahogyan bármely más hosszú távú befektetés, a pénztári megtakarítások is csak bővebb időtávon értékelhetők reálisan.

A béren kívüli juttatások előnyeit olvasóink már igen alaposan ismerhetik, mégsem fölösleges emlékeztetni arra, hogy a lehetőségek jelentős mértékben kiszélesednek a tavasz és nyár beköszöntével. Gondoljunk csak az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás keretében bizonyos mértékig adómentesen igénybe vehető sportolási lehetőségekre vagy az üdülési csekk felhasználási módjaira.

A magyar lakosság zömének nincs pénzügyi megtakarítása, de akiknek van, azok a bankbetétet részesítik előnyben. Nincs olyan reklámcsatorna, ahol ne találkoznánk nap mint nap a bankok betéti akcióival, amelyek azonban csak látszatra egyformák, hiszen mértékük, futamidejük és a hozzájuk kötött speciális feltételek már különbözővé teszik őket.

A pénztárak létrehozása, vagyis 1993 óta folyamatosan szó esik arról, hogyan kell félretenni, és hogyan kell a lehető legjobban kihasználni a nyugdíjpénztárral társuló adómegtakarítási lehetőségeket. Ám arról igencsak keveset beszélünk, hogyan is használható fel a legjobban a pénztári számlán felgyülemlett összeg.

Ész nélküli eladósodás. Tragikus sorsú devizahitelesek. Jelzáloghitel-válság. Bankcsődök. Nehéz úgy újságot olvasni - akár gazdasági, akár egyéb tematikájút -, hogy valamelyik kifejezés ne lenne címlapon. Ilyen világot élünk. De mit tegyen, akinek éppen most van szüksége hitelre?

A "privatus" latin szóból eredő "privát" - angolul private - kifejezés összetett jelentésű: egyrészt jelenti a magánéletet, az egyén zárt világát, másrészt a titoktartást, a bizalmas légkört is. Mindezen jelentések hűen tükrözik a private banking lényegét: az egymás iránti kölcsönös bizalmon, diszkréción alapuló, az egyéni igényekhez teljes mértékben igazodó, személyre szabott kiszolgálást.