A jenhitelek térhódítása a pénzügyi szabályozóhatóságok figyelmét is felkeltette: ez év elején a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közös felhívásban figyelmeztetett az első ránézésre vonzó hitelezési forma veszélyeire.

A jenhitelek havi törlesztőrészlete ugyanis rendkívül kedvező, a mindössze 0,5 százalékos japán alapkamat miatt akár 20-30 százalékkal is alacsonyabb, mint a piacon legelterjedtebb svájcifrank-hiteleké. A magyar lakosság túlnyomó részét pedig csak egy dolog érdekli hitelfelvételkor: hogy a várható havi törlesztés minél kevésbé terhelje meg a pénztárcáját.

Legfontosabb ismérv: árfolyamkockázat

Azt azonban sokan elfelejtik, hogy az árfolyamkockázat mértéke a devizahitel legfontosabb ismérvei közé tartozik, ami a japán deviza esetén igen tekintélyes. Az MNB jelentése szerint hétéves idősoron számolva a jen árfolyama 16,4 százalékos szórást mutat, ami messze meghaladja az euró 3,5 és a svájci frank 3,9 százalékos szórását.

Az árfolyam hektikus mozgását elsősorban a carry trade ügyletek okozzák: vagyis az, hogy a nagybefektetők alacsony kamatozású jenben adósodnak el, majd a felvett hitel összegét más devizára átváltják, és jóval magasabb, például forintkamaton lekötik. A futamidő végén a devizát visszaváltják, és visszafizetik a hitelt, ez okozza a jen árfolyamának kilengését.

Ha valaki spekulációs cél nélkül hosszú távon jenben adósodik el, akkor a havi törlesztések forintban történő finanszírozása meglepetéseket okozhat, hiszen az akár 15-20 százalékkal is növekedhet az egyik hónapról a másikra.

Hazánkban a lakossági jelzáloghiteleket, ezen belül is a lakáshiteleket mindinkább a maximális hitellehetőség kihasználása jellemzi. Az újonnan folyósított hitelek összege mára meghaladja a fedezetül ajánlott ingatlanok hitelfedezeti értékének a 70 százalékát, s 90 százalékuk devizaalapú, ami cseppet sem segíti a problémamentes törlesztést. Minél magasabb a havi törlesztőrész a háztartás rendelkezésére álló jövedelméhez képest, annál érzékenyebben érinti az adóst a kedvezőtlen árfolyammozgás miatt megemelkedő fizetési teher.

Drága tartalék

A 2006 második felében kezdődő kormányzati megszorító intézkedéssorozat nemcsak reálértéken, hanem 2007 elején nominálisan is csökkentette a lakosság átlagjövedelmét, ami azóta sem tért vissza a korábbi szintre. A 8 százalék feletti tavalyi infláció hatását is figyelembe véve érthető, hogy a háztartások bármilyen többlet anyagi teherre érzékenyen reagálnak.

Ennek ismeretében a szabályozóhatóságok külön felhívják a bankok figyelmét az ügyfélkockázatok helyes kezelésére. A hitelbírálat során az ügyfél által vállalható havi maximális törlesztőrészlet megállapításánál figyelembe kellene venni az időlegesen akár 20 százalékkal is magasabb havi teher lehetőségét, s ennek megfelelően kellene az eladósodást finanszírozni.

Ha ez elmarad, pótlólagos tartalékképzésre is kötelezheti a felügyelet a jenben hitelező pénzintézeteket, hogy az esetleges bedőlések ne befolyásolhassák az intézmények fizetőképességét. Márpedig a tartaléknál drágább pénz nincs egy pénzügyi szoláltató számára, hiszen azt sem befektetni, sem kihelyezni nem lehet, ennek további növelését minden piaci szereplő igyekszik elkerülni.

Hazánkban jenalapú ingatlanjelzálog-hitellel tavaly nyár végén elsőként az OTP jelentkezett. A Világ Lakáshitel névre keresztelt konstrukció részeként más egyéb devizák mellett a jen is választható finanszírozási forma lett az igénylők számára. A termék különlegessége a változtatható devizanem, vagyis az ügyfél a futamidő bármely időpontjában ingyenesen kérheti a fennmaradó tőkerész átváltását másik devizára. Ennek elősegítésére a bank minden esedékességet megelőzően SMS-ben értesítést küld, hogy melyik devizában mennyi lenne a törlesztőrész, s melyikre érdemes esetleg áttérni. Az ingyenes átváltás ára a vételi és eladási devizaárfolyam közötti különbözet, ami a fennmaradó tőkerész 2-4 százalékát is kiteheti.

Tavaly novemberben a K&H Bank is bevezette jenalapú jelzáloghitel-konstrukcióit. Az árfolyammozgásból adódó törlesztőrész-ingadozások ellensúlyozására új megoldásként a havi törlesztőrész forintértékét 1-3 évre tetszés szerint fixáltathatja az ügyfél. Ekkor a havonta fizetendő forintösszeg a meghatározott periódusban nem változik, az ügyfél előre tudja tervezni költségét. Az árfolyam havi kilengéseivel a fennmaradó tőkerészt havonta módosítja a bank, így szükség esetén a hitel futamideje növekszik meg az árfolyammozgásnak megfelelően.

Az autófinanszírozásban jelen lévő jenalapú termékek a banki jelzáloghitelekkel hasonló kockázatokat rejtenek, mégis van olyan szegmens, ahol biztonságos és előnyös finanszírozási formának tekinthető. Ma már nem szokás az autót készpénzben kifizetni, teljesen természetes, hogy részletre vásároljuk meg. A felsőbb árkategóriájú gépkocsik vevői általában jómódúak, így a változó törlesztőrész őket nem terheli meg jelentősen. S ha tudják, hogy nagy valószínűséggel kedvezőtlen árfolyamváltozás esetén sem fognak összességében többet fizetni, mint ha svájci frank alapot választottak volna, akkor probléma nélkül törlesztik a kinnlevőségüket.

Van, ahol nem lehet

Jenalapú hiteleknél - ha ragaszkodunk ehhez a devizanemhez - tehát a legfontosabb az, hogy a választott havi törlesztőrésznél további 20 százalékkal többet is gond nélkül ki tudjunk fizetni, így a hullámzó árfolyam hatását el tudjuk viselni.

Azon azért érdemes elgondolkodni, hogy a jenalapú hitelezést több európai országban nem engedélyezik a lakosságnak, s ahol előfordul, ott is marginális a szerepe: Ausztriában például 0,9, Lengyelországban 0,1 százalék. A jelenség magyarázata igen egyszerű, a japán és az európai gazdaságok fundamentumai között nincs szoros kapcsolat, így a gazdaságok ciklikus együttmozgása alacsony, s az árfolyamok nemegyszer ellentétes irányban változnak. A carry trade ügyleteket is figyelembe véve megállapítható, hogy európai kisbefektetők számára előre nem kiszámítható a jen árfolyamának jövőbeli változása, így az ebből származó kockázatok sem előre jelezhetők.