A június 29-ei dátumot viselő, ámde a Magyar Közlönyben július 2-án megjelent kormányrendelet július 1-jei hatállyal módosította az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak szolgáltatásait szabályozó, még 2003-ban született (263/2003. (XII. 24.) számú) rendeletet. A kormányrendelet szerint a sportcélú támogatásra vonatkozó maximalizálási szabályt július 1-jétől kell alkalmazni.
A keret maximalizálása
Az, hogy a sportolási keretet maximalizálták, tulajdonképpen engedményt jelent: a parlament elfogadta a Kökény Mihály által vezetett egészségügyi bizottság módosító javaslatát, így hatályon kívül került a "Gyurcsány-csomag" (Az egyes pénzügyi törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény) azon elve, miszerint az egészségpénztárral nem lehet sportolni - mondta el Lukács Marianna, a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetségének (MÖESZ) elnöke.
A szövetség álláspontja szerint a pénztártagok sporttevékenységre - mely az önkéntes kölcsönös biztosítótársaságokról szóló törvény (Öpt.) 10. paragrafusának 2. bekezdése értelmében kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásnak minősül - fordított adómentes költés felső határának limitálása nem értelmezhető, mert a személyi jövedelemadó törvény e tekintetben egyértelműen fogalmaz (1. számú melléklet 6.5 pont): adómentes az Öpt.-ben meghatározott kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatás. A MÖESZ az új szabályozás alkalmazásával kapcsolatban inkább a kivárás mellett van, a teljes adómentes szabályt csak a megfelelő államigazgatási állásfoglalás birtokában alkalmazza, a pénztártagok sportszolgáltatásainak könyvelését pedig addig is felfüggesztette. Ám a jó kommunikációnknak köszönhetően a június 1-jei szigorításokat követően egyetlen ilyen szolgáltatást sem vettek igénybe a pénztártagok - mutatott rá az elnök.
Lukács Marianna úgy véli, a sportolási keret maximalizálása mögött az üdülési csekk lobbija állhat. Mint ismeretes ugyanis, 2007 januárjától már üdülési csekkel finanszírozható szolgáltatás a sportolás is. Ha a MÖESZ elfogadná az új szabályozást, akkor - a két juttatási forma között meglévő különbség okán - többet lehetne a szakmai ellenőrzést nélkülöző üdülési csekkel sportolni, mint önkéntes egészségpénztárral.
A szűrővizsgálatok korlátozása
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló, július 1-jén hatályba lépett törvény (2007. évi LXXI. tv.) záró rendelkezéseinek egyike (36. paragrafus) az, amely eltörli a szűrővizsgálatok adómentességét. Ez ellentmond a pénztártörvény 10. paragrafus 2. bekezdésének, mely szerint "az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során külön jogszabály alapján fizetendő vizitdíjhoz, illetve kórházi napidíjhoz való hozzájárulás, valamint az orvosi javaslatra igénybe vett prevenciós szolgáltatások, mint a szakorvos által végzett egészségügyi állapotfelmérő szűrővizsgálatok, a gyógyszertárakban forgalmazott gyógyszerészeti államigazgatási szerv által minősített termékek finanszírozása kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásnak minősül".
A MÖESZ állítja: a szűrővizsgálatok és az OGYI-termékek egészségpénztári körből való kikerülésének oka nem más, mint törvény-előkészítési hiba. A Pénzügyminisztérium szóbeli állásfoglalása alapján egyébként a szűrővizsgálatot továbbra is finanszírozhatók, mégpedig a pénztártörvény alapján. A pénztártörvény azonban nem egészségügyi tárgyú törvény, kifogásolja a szövetség, miként azt is - mondja Lukács Marianna -, hogy a változtatás a véleményük megkérdezése nélkül történt, ráadásul a törvény 2007. július 1-jétől hatályos, így nem állt rendelkezésre elegendő idő a pénztártagok és a szolgáltatók érdemi tájékoztatására, s ezzel kétmillió ember és választópolgár jogait sértették meg. Éppen az egészségügyi reform küszöbén, amikor fontos lenne a bizalmuk megnyerése.
Egészségpénztárak az egészségügyi reformban
A MÖESZ elnöke lát azért komoly szakmai elismerést is: a koalíciós pártok az egészségbiztosítási reform kapcsán már egészségpénztárakról és nem versengő biztosítótársaságokról beszélnek, s - a nyugdíjreformhoz hasonlóan - építenek arra a felhalmozott tapasztalatra, amellyel Magyarországon egyedül az önkéntes egészségpénztárak rendelkeznek a szférában.
A siker kulcsa is lehet egyébként számukra az egészségpénztárakon keresztül azonnal elérhető 685 ezer pénztártag, illetve a rendszert használó átlagos két családtaggal együtt kétmillió ember. Alkalmas a konstrukció a fizetendő co-payment - például a vizitdíj, kórházi napi térítés - iránti ellenérzés csökkentésére is, ha a befizető pénztártag az egész család co-payment kiadásait finanszírozhatja. Az pedig kifejezetten fontos, mert csökkenti az állami kiadásokat, és növeli az ország versenyképességét - különösen, ha a lakosság európai viszonylatban igen rossz egészségügyi mutatóira gondolunk -, hogy az egészségpénztárak hozzájárulnak a tudatos egészségmegőrző, öngondoskodó magatartás kialakításához.