A kormány megbízásából a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tavaly december 20-án hivatalosan benyújtotta az Európai Bizottságnak az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) 15 operatív programját - köztük a Környezet és Energia Operatív Programot (KEOP) -bemutató dokumentumokat. A programokat a bizottság már elfogadta, így megkezdődhet azok akcióterveinek végrehajtása, ami egyben azt is jelenti, hogy a magyar állam uniós pénzből finanszírozhatja a meghirdetett pályázatokat.

A 2007-2013 közötti európai uniós költségvetési időszakra vonatkozó ÚMFT és ezen belül a KEOP (korábban: Környezeti Operatív Program - KOP) a két legfontosabb magyar fejlesztéspolitikai dokumentumra, az országgyűlés által 2005-ben elfogadott Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióra és az Országos Területfejlesztési Koncepcióra épít.

A KEOP alapvető célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése a biztonságos, tiszta és jó minőségű környezet, az egészségesebb, hosszabb és teljesebb emberi élet lehetőségének megteremtésével. Az első KEOP-pályázati csomag várhatóan 2007. szeptember 18-án indul, majd ezt követően 2008 januárjában kerül sor a másodikra. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közlése szerint az első kétéves keret - 2007-2008-ra - 29 milliárd forint lesz.

Szeptemberben négy konstrukció jelenik meg, a következő témakörökben: Hő és/vagy villamosenergia-előállítás támogatása (KEOP 4.1.1), Energetikai hatékonyság fokozása (KEOP 5.1.1), Harmadik feles finanszírozás - energetikai hatékonyság fokozása (KEOP 5.1.2), valamint Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (KEOP 6.3). A KEOP pályázatai feltehetően nagy érdeklődésre számíthatnak, hiszen egyre többen tartják szem előtt az energiatakarékosságot és a környezettudatos gazdálkodást.

Megújuló energiaforrás-felhasználás

A KEOP 4.1.1 elsősorban kkv-k és önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok (például távhőszolgáltatók) által megvalósítandó, hő- és/vagy villamosenergia-termelésre, valamint bioetanol-előállításra fokuszáló, kis- és közepes méretű projekteket támogatja, az adott projekt megtérülési paramétereitől függően 10-50 százalék közötti arányban. E beruházások eredményeként a megújuló energiaforrásokból termelt hő- és villamos energia részaránya a teljes energiafogyasztáson belül növekszik, s hozzájárul a fosszilis energiahordozók felhasználásával járó szén-dioxid-kibocsátás mérsékléséhez.

A támogatás mértékének megállapításánál figyelembe veszik az adott projekt jövedelemtermelő képességét, megtérülését, költséghatékonyságát. Kiemelt szempont az adott energiaforrás fenntartható használatának igazolhatósága.

A konstrukció figyelembe veszi Magyarország kiemelkedően kedvező mezőgazdasági adottságait, ezért a környezeti szempontokat is szem előtt tartó, elsősorban energianövényekre és mezőgazdasági melléktermékekre alapozó, mezőgazdasági fejlesztéshez kapcsolódó megújuló energiatermelésre összpontosít, de lehetőséget ad a fafelhasználására is, ha nem sérül a fenntarthatóság elve (például vágástéri apadék, fafeldolgozási hulladékok).

A megújuló energiaforrások alkalmazásának fontos területe a szilárd biomasszára alapozott energia előállítása és felhasználása is. E terület speciális szegmense a biológiai eredetű motorhajtóanyagok és/vagy komponensek előállítása, ami szintén elősegíti a fosszilis energiahordozók kiváltását.

Hatékony energiafelhasználás

Az energetikai hatékonyság fokozására és az energiatakarékosságra igen nagy szükség van, mert egységnyi GDP előállításához a hazai energiaigény a fejlett EU-tagállamokban tapasztalhatónak a többszöröse. A hatékonyság fokozása hozzájárul az energiaellátás biztonságának növeléséhez is, az igen magas - 75 százalékot is meghaladó - energiaimport-függőség mérsékléséhez és a környezeti ártalmak csökkentéséhez.

A KEOP 5. 1.1 prioritása az épületekben - középületek, költségvetési szervek épületei, vállalkozások üzemi és irodaépületei is - felhasznált energia csökkentését, valamint a távhőszolgáltatók és -termelők energiatakarékosságot elősegítő beruházásait támogatja. Fűtési, világítási eszközök fejlesztésével, korszerűsítésével akár 20-50 százalékos energia is megspórolható. A prioritás elsősorban kis- és közepes méretű projekteket támogat, az adott projekt megtérülési paramétereitől függően 10-50 százalék közötti arányban.

A projektek támogatási intenzitásának eloszlása is a Bajnai Gordon-féle új filozófia szerint valósul meg: a kisebb cégek nagyobb, a nagyobb cégek kisebb intenzitású, így igazságosabban elosztott uniós forráshoz juthatnak hozzá. A jelenlegi támogatások már nem ad hoc juttatják pénzhez a vállalkozásokat. Egyfajta üzletet kínálnak nekik: fejlődést vagy meghatározott fő alkalmazását várják el a közpénzért, ami nagyon is logikus - hangsúlyozza Bajnai.

#page#

 Nyertesek

Számos hír jelenik meg a pályázati ablakok nyitásáról, zárásáról, a keretek kimerüléséről, ám alig esik szó a nyertes pályázókról. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) segítségével közülük választottunk ki néhány céget, hogy bemutassuk történetüket, sikereiket, amelyekhez az európai uniós pénzek is hozzásegítették őket.

Az EU Pályázati Központ (EUPK) pályázatíró és -tanácsadó cég - partnereinek száma meghaladja az ötezret, a nyertes pályázataikkal lekötött hazai és uniós források összege eléri a 3,4 milliárd forintot - egyike azoknak vállalkozásoknak, amelyek támogatást nyertek az Új Magyarország fejlesztési terv keretein belül a Közép-Magyarország Operatív Programból (KMOP-2007-1.2.1/A). A többéves tanácsadói, pályázatírói szakmai tapasztalattal rendelkező munkatársakkal 2003-ban elindult EUPK - amelyet Budapest Business Journal idén a három legnagyobb tanácsadó vállalkozás közé sorolt - 2,95 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott, a támogatási intenzitás 25 százalékos.

- Idén május legelején nyújtottuk be a pályázatunkat - közölte a Piac és Profit megkeresésére Kovács Kinga, az EUPK pályázati koordinátora.- Mondhatjuk, hogy az elsők között, mivel mi voltunk a pályázatkitöltő program tesztelői. Az elbírálás nagyon gyorsan ment, azoknál a pályázóknál, akiknél nem kellett hiányt pótolni, egy hónapon belül született döntés és természetesen pozitív eredmény. Ez a típusú pályázat - az idei KMOP és GOP, vagyis a gazdaságfejlesztési pályázatok "A" típusai - az uniós kiírások közül a legegyszerűbb volt. Persze, ez nem jelenti azt, hogy ezzel a pályázattípussal elérkezett a Kánaán, mivel a pályázati feltételek sokkal több megkötést és sokak által nem teljesíthető előfeltételt tartalmaztak, tehát sokkal kevesebben tudtak indulni. Persze a támogatás mértéke sem volt vonzó sokak számára. De azok, akiknek az "A" pályázatra készítettünk anyagot, mind nyertek - foglalta össze a koordinátor.

A vállalkozás új szolgáltatás elindítását tervezi, az ehhez szükséges géppark fejlesztésére fordítja majd az elnyert összeget.

- Korábban is igényeltünk vissza nem térítendő támogatásokat, azonban legutóbb a Humán Erőforrás Operatív Programra, a HEFOP-ra benyújtott pályázatunkat forráshiány miatt elutasították - mesélte Kovács Kinga.

Több mint 9 milliós faipari gépbeszerzéshez kapott 2,287 millió forint támogatást (KMOP-1.2.1/A-2007-0087) az 1991-ben betéti társaságként létrejött, 1999-től kft.-ként működő Horva Stúdió Kft.

- A kezdetektől a fürdőszobabútor-gyártás és -értékesítés a fő profilunk, 2005 óta az uniós piacon is jelen vagyunk - foglalta össze a cég tevékenységét Horváth György ügyvezető igazgató. - Arra külön is büszkék vagyunk, hogy termékeink saját néven mint HORVA Bútor kerülnek a vásárlókhoz a. Idén pedig Svájcba is szállítunk magas minőségű és készültségi fokú fürdőszobabútor-alkatrészeket.

A pályázat beadáshoz pályázatíró segítségét vette igénybe a cég.

- Néhány papír beszerzése nem bonyolult dolog, a lízing viszont a hosszú futamideje miatt kiesett, így a beruházási kölcsön hitelbírálati eljárása bonyolultabbá tette a folyamatot - magyarázta Horváth. - Most pályáztunk először, és nyertünk.

A nyíregyházi székhelyű Marso Kft. nyerte el elsőként a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP 2004 - 4.1.1.) keretén belül meghirdetett európai uniós támogatást, amely a korszerű elektronikus vállalati üzletviteli folyamatok fejlesztését célozza. A rendszerváltás idején a szinte semmiből alakult, a mai napig magyar magánszemélyek tulajdonában álló gumiabroncs-forgalmazó cég számára az európai uniós csatlakozás új lehetőségeket jelentett, így a következő lépésük a további dinamikus fejlődést lehetővé tevő fejlett vállalatirányítási rendszer, az Axapta bevezetése volt. Az 57,428 millió forintos projektet a GVOP-pályázaton elnyert, a beruházás 50 százalékára kiterjedő 28 millió forintos vissza nem térítendő támogatással valósították meg. A pályázat kidolgozásában az XAPT nyújtott segítséget.

- A 2003 elején beadott pályázatot 2004 elején bírálták el, az egész folyamat, a beadástól az elnyert összeg beérkezéséig, közel 16 hónapig tartott - summázta az eseményeket Poroszka Norbert, a vállalat informatikai vezetője.

Az új rendszer bevezetésének köszönhetően a legnagyobb magyar tulajdonú gumiabroncs-forgalmazó - amelyet csak a Michelin előz meg a forgalmat tekintve, s amelynek tudatos építkezését mutatja az országos hálózat, a franchise-partneri rendszer kialakítása, a kelet-közép-európai terjeszkedés, a szolgáltatási portfólió bővítése is - óriási volumenű internetes kereskedelmet folytat.

- A B2B, vagyis a business to business modellnek köszönhetően az első évben 700 millió forint értékben vásároltak internetes áruházunkban az ügyfeleink, ez nagyon jó eredmény - vélekedik Poroszka Norbert.