Az üzemszünet-biztosítás Európában széles körben elterjedt termék, gyakorlatilag minden vállalkozás megköti valamilyen formáját - bár keletebbre tekintve egyre kevésbé tekinthető érvényesnek ez a megállapítás -, ami egyrészt a tudatos menedzsmentnek, a piaci szemléletnek köszönhető, másrészt pedig annak tudható be, hogy az előre nem várt, az üzletmenetet befolyásoló eseményektől minden cég retteg - mutat rá dr. Tóth Krisztina, az Allianz Hungária Biztosító vezető kockázatvállalója.

Az üzemszünet-biztosítás a biztosított üzemszerű gazdasági tevékenységének - a termelés, a szolgáltatói tevékenység vagy az értékesítés - teljes vagy részleges kényszerű leállása, illetve szünetelése esetén alkalmazható. Ez tehát a szerződő felek között fennálló vagyonbiztosítási szerződés, amelynek alapján a biztosító kártérítési szolgáltatást teljesít - definiálja az üzemszünet-biztosítást a Piac & Profit kérésére Maják Viktor, az Union Biztosító marketing- és kommunikációs igazgatója.

Kinek és miért érdemes kötni?

Minden olyan vállalkozásnak érdemes üzemszünet-biztosítást kötnie, amelynek egy káreseményből kifolyólag olyan üzemszünete keletkezhet, amely bevételkieséssel jár, és a termelés, szolgáltatás káresemény előtti színvonalának elérése jelentősebb időt vesz igénybe, s ily módon szüksége van az elmaradt hasznának és az üzemszünet alatt felmerülő fix költségeinek a fedezésére. Fontos tudni, hogy azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a káreseményt követően a lehető leghamarabb újraindítják a tevékenységüket, a biztosítás fedezi a szolgáltatás káresemény előtti szintjének eléréséhez szükséges többletköltséget is.

Az üzemszünet-biztosítás sok vállalkozás számára létkérdés, mert hiába téríti a vagyonbiztosítás az üzem újraépítését, ha a termeléskiesésből adódó veszteségek miatt tönkremegy a cég. Jelentéktelen vagyoni kár is okozhat komoly leállást, különösen, ha a termelési folyamat egy kritikus pontján keletkezik. Azok ellen a károk ellen mindenképpen célszerű biztosítást kötni, amelyeket a vállalat nem tud kigazdálkodni, és legtöbb esetben ezek közé tartozik az üzemszünet is - mutat rá Pál Ákos, a MAI CEE biztosítási brókercég magyar irodájának az ügyvezetője.

A legjobb megoldás egy teljes körű biztosítási csomag, de anyagiak hiányában célszerűbb - az előbbi logika alapján - a komoly károkat fedezni, és inkább lemondani egy valószínűbb, de kis kárról (üvegtörés, betörés). Költséghatékonyság szempontjából az a legjobb megoldás, hogy teljes körű fedezet mellett magasabb önrészesedési szintet választanak, és kockázatkezeléssel - alkusz közreműködésével - csökkentik a gyakran előforduló károkat.

A biztosítás nemcsak a cég működését mentheti meg a csődtől, hanem a munkatársak elbocsátását is meggátolhatja. Az ügyvezető szerint arra még nem volt példa, hogy egy cég vezetőjén számon kérjék, miért nem térítette meg a biztosítás az üvegtöréskárokat, de egy másfél évig tartó, többmilliárd forintos kárral járó, fedezetlen üzemszünet felvethet a tulajdonosok részéről kérdéseket.

Az üzemszünet-biztosítás fedezi az elmaradt hasznot és a költségeket, de a piacvesztést nem. Ha a társaságnak bármilyen jellegű banki finanszírozásból adódóan rendszeres kötelezettsége van egy adott pénzintézet iránt, a biztosítási esemény bekövetkezése esetén ez a fedezet lehetővé teszi, hogy ebbéli kötelezettségének a társaság eleget tegyen - egészíti ki a tudnivalókat a brókercég ügyvezetője.

Takarékosság vagy biztonság?

Magyarországon leginkább a nagyobb termelő, kereskedő, szolgáltató cégek kötnek egyre szélesebb körben üzemszünet-biztosítást. Nem megkötésének dr. Tóth Krisztina szerint a rossz értelemben vett spórolás lehet az oka a biztosítási díjon. A nyugat-európai országokban - a gazdasági környezet és a biztosítási kultúra fejlettebb és hosszabb múltjára való tekintettel - elterjedtebb, még a kisebb vállalkozások körében is. Egyes cégek, akár magyarok, akár nem, költségtakarékossági megfontolásokból igyekeznek minél kevesebbet költeni. Ám ez is csak addig költséghatékony, amíg nem keletkezik kár, mert akkor az addig elvesztegetettnek hitt biztosítási díj sokszorosa térülhet meg - vélekedik Maják Viktor.

A hazai cégek nagy része eljutott már arra a pontra, hogy vagyonbiztosításra szükség van tűz, vihar, csőtörés ellen, megkötik a betöréses lopás, rablás és üvegtörés kiterjesztést, de sokan éppen a legfontosabb területen, a cég működését, tovább élését szolgáló biztosításokon takarékoskodnak. Minden vállalkozásnak keletkezett már üvegtöréskára, csőtörés is gyakran előfordul, sőt, sajnos, a betörés sem ritka. Komoly tűz, földrengés és az ebből adódó üzemszünet azonban igazán nem gyakori. Nagy fejlődés zajlott le a biztosítási piacon, a vállalati vagyonbiztosítások jelentős részét alkuszok kezelik, ezért a nagyobb ügyfelek általánosságban ismerik a terméket. Pál Ákos, saját ügyfélkörükből kiindulva, úgy látja, hogy a multinacionális vállalatok túlnyomó többsége rendelkezik üzemszünet-biztosítással, és a hazai ügyfelek nagyobbik része szintén.