A fejlesztési tőkebefektetési program három és fél éve működik a fejlesztési bankon belül annak érdekében, hogy a már nyereségesen tevékenykedő kis- és középvállalkozások további fejlesztési céljaik megvalósításához tőkéhez jussanak.

- Mennyire sikeres a program?

- Miután ez ciklikus folyamat, aminek még nem értünk a végére, nehéz az eddigi számokból messzemenő következtetéseket levonni. Általában a hozzánk beérkező pályázatok nyolc százalékába fektetünk be, körültekintő elemzési folyamat végeredményeképpen. Tavaly ilyenkor 22, elsősorban a kkv-körbe tartozó cégben szereztünk tőkeemelés révén tulajdonrészt, összesen mintegy 18 milliárd forint értékben. Ma a befektetéseink száma 25-re, az összérték pedig mintegy 22 milliárd forintra nőtt. Tehát igény van a hasonló termékekre. Az MFB befektetési programjának célja, hogy az általunk nyújtott tőkével megvalósuljon a fejlesztés. Ezt követően azonban eladjuk a befektetésünket, hiszen a tőkebefektetési tevékenység eredményessége ebben az üzletágban a sikeres exitek - kiszállások - számával mérhető. Pillanatnyilag három befektetés esetében szálltunk ki - két esetben klasszikus menedzsment-visszavásárlás történt, egy befektetésünket pedig szakmai befektető cégnek értékesítettük -, és idén még további két ügyletből tervezzük, hogy kiszállunk. Persze van negatív tapasztalatunk is, hiszen az egyes kisebb cégek esetében olykor előfordul, hogy nincsenek ténylegesen felkészülve a pénzügyi befektető által elvárt adatszolgáltatási, illetve dokumentációs igényekre, és a felmerülő problémákról már csak későn értesülünk. Szerencsére legfeljebb néhány ilyen eset fordult elő a befektetéseink között.

- Miben különbözik a fejlesztési bank által kínált megoldás a piaci tőkeprogramoktól?

- Az MFB kizárólag fejlesztési célra biztosít tőkét már sikeresen működő vállalkozásoknak úgy, hogy tőkeemelés révén legfeljebb 49 százalékos tulajdonrészt szerez. Jóllehet a fejlesztési bank is minden esetben pozitív reálmegtérülést vár el, ennek mértéke némileg elmarad a piaci cégek által hirdetett igénytől. Ha a tényleges hozamokat nézzük, akkor a különbség nem nagy, sőt egyes piaci alapokénál kifejezetten kedvezőbb az MFB eddigi megtérülési mutatója. Nominálisan 10-15 százalékos hozamra számítunk, de nem a hozammaximalizálás az elsődleges célunk, hanem a vállalat fejlesztése, versenyképességének javítása. Számunkra az a legfontosabb, hogy az adott cég jól gazdálkodjon, és a tőkeinjekció révén megvalósított fejlesztéssel erősödjön a piaci pozíciója. Tehát a sikeres exitet követően a hozamtöbblettel a társtulajdonos szabadon gazdálkodhat. A kisebbségi tulajdon következtében az invesztíció értékének maximalizálására szűkebb a mozgásterünk, mint a piaci tőkebefektetőknek. Az MFB ugyan a befektetés futamideje alatt természetesen kiköti magának a folyamatos monitoring jogát, probléma esetén azonban kevés eszközünk van arra, hogy a többségi tulajdonost például új üzleti terv kidolgozására vagy további adatszolgáltatásra kényszerítsük, esetleg egy kármentési programot tudjunk kikényszeríteni. Különbség van a kiszállás módjában is: az MFB által adott opciók révén a társtulajdonos bármikor kivásárolhatja az MFB tulajdonrészét, függetlenül a szerződésben megcélzott futamidőtől, ami a törvényben előírtak szerint legfeljebb tizenkét év. A befektetések kiválasztásának módja viszont megegyezik a piacon szokásos, nemzetközileg a legjobb gyakorlatnak tartott folyamattal. A döntés-előkészítés során azt vizsgáljuk, hogy mennyire életképes a cég, az üzleti modell, illetve a benyújtott projekt esetében milyen megtérülésre lehet számítani. Ez hosszú, gyakran akár három-négy hónapig is tartó munka, amely során külső, független szakértők átvilágítják a pályázó vállalkozást, és alapos elemzést végeznek, mielőtt a végső döntés megszületik.

- A fejlesztési tőkebefektetési program az Európai Unió szabályozása szerint támogatásnak minősül, és mint ilyet, a megfelelő bizottság elé kell tárni véleményezésre. Jelen esetben az unió a program indulásakor hároméves befektetési időszakot határozott meg, tehát 2006. december 31-éig működhet a jelenlegi feltételrendszer mellett. Milyen változásokra számíthatnak jövőre a vállalkozások?

- A tevékenység, reményeink szerint, folytatható, ha megfelel az Európai Unió kockázati tőkeirányelve (Risk Capital Guidelines - RCG) mindegyik feltételének. Jelenleg úgynevezett notifikációs eljárást kezdeményeztünk Brüsszelben. Bár ha másik oldalról nézzük az ügyet, akkor az MFB befektetési programja talán nem is minősül támogatásnak. A bank minden esetben pozitív megtérülésre számít, és mint tulajdonos kisebbségben marad, de mivel állami hátterű pénzintézet, támogatásnak minősül a fejlesztési tőkebefektetési tevékenysége. Másik fontos uniós elvárás, hogy az állami szerepvállalás mellett a magántőke is jelenjen meg a tőkebefektetési programokban. Ez nagyon fontos cél, de a gond az, hogy Magyarországon mindössze néhány magánbefektető keresi az 1-5 millió euró közötti szegmensbe eső befektetési lehetőségeket. Egy kisebb volumenű befektetés realizálása ugyanis legalább annyi előkészítő munkát igényel, mint egy 50 millió euró nagyságrendű, és az időtartama alatti folyamatos monitorozás sem jár kevesebb ráfordítással, sőt. A hasonló mennyiségű - vagy néha nagyobb - munka ellenére a hozamlehetőség a nagy összegű tőkebefektetésnek csupán a töredéke. Hogy ezt a helyzetet áthidaljuk, kidolgoztunk egy konstrukciót, amely lehetővé teszi külföldi vagy hazai pénzügyi befektető bevonását is. Az MFB-n belüli átalakulások során, a Nemzeti Ingatlanfejlesztő és Lakásberuházó (NIL) Zrt. jogutódjaként létrejött egy speciálisan a befektetési tevékenységre fokuszáló leányvállalat, az MFB Invest Zrt. Miután a 2006-ban hatályba lépett új kockázatitőke-szabályozás értelmében ma már a magyar intézményi befektetők is megjelenhetnek a kockázati tőkealapokban, az MFB Invest tervezi annak vizsgálatát, hogy akár alapok alapjaként is működhessen a jövőben.

- Az uniós előírásoknak való megfelelésen túl milyen változásokkal és következményekkel jár az átalakulás?

- Korábban az MFB Bankcsoporton belül több cég is foglalkozott befektetési tevékenységgel, a bankon belüli racionalizáció révén a jövőben hatékonyabban, a párhuzamosságok kiküszöbölésével végezhető a tevékenység. Az MFB Invest professzionális, az üzleti szegmensben tapasztalatokat szerzett befektetői csapattal rendelkezik, így várhatóan gyorsabban tudjuk feldolgozni a beérkező befektetési javaslatokat, és szélesebb vállalati körnek tudunk fejlesztési tőkét nyújtani. A magántőke bevonása pedig a kkv-k számára a források bővülését is jelenti egy olyan piacon, ahol egyelőre nehéz magánbefektetőt találni állami szerepvállalás nélkül a kis befektetések szegmensében.