Az MFB a sikeres 2006-os év után 2007-ben sem tétlenkedett: az elmúlt esztendőt 890 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel és több mint tízmilliárd forintos nyereséggel zárta, új befektetési stratégiát dolgozott ki, és folytatta az MFB Bankcsoport átalakítását. Erős János vezérigazgató bevezetőjében úgy fogalmazott: a bank teljesítette a tervét, ahogyan egy prudens EU-konform banktól az elvárható.

A kiszámítható partner

- A Magyar Fejlesztési Bank tevékenységére jellemző, hogy nincs benne meglepetés, jól mennek a dolgok - jelentette ki Erős János vezérigazgató. - Az elmúlt év során a bank megújította hitelprogramjait, és új projekteket hozott létre. A 2007 nyarán lejárt "Sikeres Magyarország" Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram az Európai Unió notifikációját követően Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram néven fut tovább. A névváltozáson túl a program egyes elemei is módosultak. Bizonyos hitelcélok összevonásra kerültek és egyszerűsödtek, illetve új hitelek is megjelentek, így a Forrás Áthidaló Hitel, a Vidékfejlesztési Hitelprogram, valamint a Kisvállalkozói Hitel. Az MFB bővítette ügyfélkörét: az Energiatakarékossági Program, illetve a Pályamódosító Program révén nyitott a lakosság felé is. 2007-ben az állami projektek piaci alapon történő finanszírozása is jelentős szerephez jutott a bank tevékenységében.

Ma az összes jóváhagyott program eléri a háromszáztizenötmilliárd forintot, ami mintegy 5270 kis- és középvállalatot, önkormányzatot, illetve agrárvállalkozást érint. Térségi megoszlásukat tekintve Pest megyében legaktívabbak az ügyfelek, ezt követi Budapest, míg legkevésbé Nógrád megyében használták ki a fejlesztési lehetőségeket. Ágazatok szerint vizsgálva az ipartól a kereskedelmen, az infrastruktúrafejlesztésen át szinte nincs olyan szegmens és olyan méretű vállalkozás, ahol ne találkozhatnánk MFB-hitellel. A rendelkezésre álló forrásainknak köszönhetően az önkormányzatok számára, illetve a nagy infrastruktúrafejlesztési projektek finanszírozásához is korlátlanul tudunk fejlesztési hitelt kínálni, persze piaci alapokon, kedvezményes kamattal és hosszú lejárattal - hangsúlyozta Erős János.

- A számadatokat vizsgálva figyelembe kell venni, hogy a Magyar Fejlesztési Bank fordulóponthoz érkezett, hiszen a három-négy éve, tíz-tizenöt évre kihelyezett forrásokból most már jelentős törlesztések folynak be - vette át a szót Czirják Sándor vezérigazgató. - Ez pozitív, abból a szempontból, hogy a vállalkozások visszafizetik a hiteleket, de az állománynövekedés dinamizmusa csökkenni fog. Ez az oka annak, hogy a 2007-ben folyósított 140 milliárd forint hitel csak hetvenmilliárd forint állománybővülést eredményezett - mutatott rá Czirják Sándor. - A bank a beruházási kedv mérséklődése ellenére fenn tudta tartani hitelezési aktivitását, és továbbra is sikeresen működött. Költségei nem nőttek, és az ötödik egymást követő évet zárta eredményesen.

Egy bank sikeres működése szempontjából az egyik leglényegesebb tényező, hogy miként és milyen áron jut forrásokhoz. Az MFB forrásgyűjtő tevékenysége kilencvenöt százalékban külföldön történik sikeresen, bármely szektorban, ahol aktívan jelen van, és szinte korlátlan fejlesztési forrással rendelkezik.

A globális makrogazdasági környezet változása és elsősorban az év közepén kialakuló hitelválság azonban a Magyar Fejlesztési Bankot is óvatosságra késztette, ezért az autópálya-hitelek lejáratakor a külföldi források többségét nem fizettük vissza, s 2007-ben a hitelállomány jelentős bővülése ellenére is csupán négyszázötvenhatmillió eurót kellett bevonnunk annak érdekében, hogy az igények kielégítéséhez megfelelő mennyiségű deviza álljon rendelkezésünkre - tette hozzá Czirják Sándor.

A forrásbevonáshoz használt instrumentum formáját mindig az aktuális piaci viszonyok határozzák meg, így tavaly például a Magyar Fejlesztési Bank - 2006-hoz hasonlóan - elsősorban kötvénykibocsátással fedezte a devizaszükségletét. A márciusi ötvenmillió, majd a novemberi hatmillió euró intézményi hitel mellett az év közepén négyszázmillió euró össznévértékű, ötéves futamidejű, fix kamatozású értékpapírt bocsátott ki. A bank kitűnő nemzetközi megítélését mutatja, hogy ezt azonnal túljegyezték a befektetők.

A vezérigazgató az idei év forrásbevonási tevékenységéről elmondta, hogy azt a kihelyezések bővülése, valamint a száztízmilliárd forintot meghaladó lejáró források pótlása határozza meg. Az MFB biztonságos működéséhez - figyelemmel a források refinanszírozására, az aktivitás bővülésére, illetve az állami és egyéb nagyprojektek finanszírozási szükségleteire - mintegy nyolcszázmillió euró forrásbevonási keret került jóváhagyásra.

Az aktív hitelezés ellenére közvetlen fejlesztési tőkebefektetés 2007-ben nem történt, sőt a bank hét darab - 2,65 milliárd értékű - tőkebefektetést értékesített. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a tőkebefektetési program megszűnne 2008-ban.

- Az Európai Fejlesztési Alapnál bevált gyakorlathoz hasonlóan a jövőben az MFB százszázalékos tulajdonában lévő leányvállalata, az MFB Invest végzi ezt a tevékenységet. A kiszervezésnek két oka volt. A közelmúltban megváltozott csődtörvény, amely ma már nem teszi lehetővé, hogy egy bank hitelt nyújtson annak a cégnek, amelynek egyúttal tulajdonosa is. Mi pedig úgy döntöttünk, hogy inkább hitelezünk - fejtette ki Erős János vezérigazgató. - A tőkebefektetések visszaszorítása mellett szóló másik érvet az Európai Unió szabályozása jelentette. Az EU ugyanis kényesen ügyel arra, hogy egy százszázalékos állami tulajdonban lévő cég tőkebefektetése nehogy burkolt állami támogatás legyen. Természetesen az MFB befektetéseinél még a gyanú sem merülhetett fel, ezzel együtt az ilyen programok notifikálása egyre bonyolultabb eljárást igényelt - hangsúlyozta Erős János.

A bank költséghatékonyságának javítása, valamint az üzleti folyamatok racionalizálása egyaránt indokolta az átstrukturálást, amelynek értelmében az idei évtől az igénylők és a tőkeigény mérete szerint szelektálják a kérelmeket. A mikrovállalkozói, kis összegű igények elbírálásában a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.-hez lehet fordulni, a kisvállalkozások tőkeigényét a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. bírálja el. Az ennél nagyobb összegű közép- és nagyvállalkozói fejlesztési tőkeigények az MFB Invest Zrt.-hez kerülnek, és az EU szabályrendszerével összhangban, elsősorban a piaci befektetők - többségi tulajdonrész megszerzését célzó - bevonásával létrehozott kockázati tőkebefektetési alapokon keresztül fognak megvalósulni.

A bankcsoport struktúrája mára letisztult, és kikristályosodott az a rendszer, amely a leginkább képes elősegíteni, hogy a kormányzat gazdaságfejlesztési célkitűzései megvalósulhassanak, és a rendelkezésre álló EU-források is minél hatékonyabban tudjanak beépülni az ország vérkeringésébe. Az MFB csoport két ágra oszlik. Az Eximbank Zrt., a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt., az MFB Invest Zrt., a Magyar Követeléskezelő Zrt. és a Beszállítói Befektető Zrt. alkotják a pénzügyi csoportot. A támogatásközvetítéssel foglalkozó ág tagjai pedig a kisebbségi tulajdonlású Corvinus Zrt, a száz százalékban MFB-tulajdonú MAG Zrt. és a legfiatalabb leány, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (korábbi nevén a JEREMIE Zrt.).

A bank elfogadott tervei szerint az MFB hitelezési aktivitását tovább erősítik 2008-ban. Ennek érdekében kidolgoztak több új, a jelenlegi kormányzati fejlesztési stratégiához és a hazai vállalkozások igényéhez igazított terméket.

A sajtótájékoztatón Erős János elmondta: az Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram keretében várhatóan 2008 áprilisában jelenik meg a Gép- és beruházási lízingfinanszírozási program, amely a tervek szerint közvetlenül, illetve a kereskedelmi bankokon keresztül refinanszírozásban nyújt forrást ingatlan és gépek lízingeléséhez. Szintén ekkorra várható a Forgóeszköz-finanszírozási program bevezetése, míg a Devizarefinanszírozási, illetve az Új Magyarország Kötvényrefinanszírozási programok már februárban megjelennek a bank termékportfóliójában. A Panel Plusz Hitelprogram megújítására szintén az év legelején kerül sor, és nagyobb hangsúlyt kap az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) programjaihoz szükséges, saját erő pótlását célzó hitel is.

Az Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram ugyancsak módosul az ÚMFT programjaihoz igazodva, és az Agrárfejlesztési Hitelprogramban is várhatóak új elemek az EU-s támogatási jogszabályoknak megfelelően. Új hitelcélként megjelenik a mezőgazdasági termék előállításához kínált fejlesztési forrás.

A bank a 2008-as üzleti tervben kilencszázmilliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel és százmilliárd forint új hitelkihelyezéssel számol. Czirják Sándor hangsúlyozta, hogy a működési költségek idén sem fogják meghaladni a tavalyi szintet, az adózás előtti eredmény várhatóan 7,4 milliárd forint körül alakul, a saját tőke tervezett értéke 135,7 milliárd forintra nő a tavalyi 129,8 milliárddal szemben.