Miután a magánnyugdíj-pénztárnál bevezették, az önkéntes nyugdíjpénztár esetében is egyre több helyen elérhető lett - vagy hamarosan az lesz - a választható portfóliós rendszer, amikor is az egyes portfóliókat más-más befektetési stratégia szerint kezelik, így azok a bennük szereplő befektetési eszközök arányától függően eltérő várható hozamot nyújtanak, és különböző mértékű kockázatot hordoznak.

Azonban hiába a válaszható portfólió, az adókedvezmények, a hosszú távú megtakarítás lehetősége, ha a magyar ember nem nyitott az öngondoskodásra, a számára nyújtott információt pedig legtöbbször nem tartja hitelesnek, és inkább ismerősök, rokonok véleményére ad befektetési kérdésekben, mintsem szakértőkére.

Általános a bizalmatlanság

A magyar lakosság 60 százaléka nyilatkozik úgy, hogy torzításoktól mentes, független információra lenne szüksége megtakarításai, befektetései megtervezéséhez. A megkérdezettek egyharmada a családjától szeretne ilyen információt kapni, egyharmaduk inkább pénzügyi tanácsadó véleményére hallgatna, míg egyharmaduk ezek közül egyik véleményére sem ad - derül ki az Aviva Életbiztosító által végzett nemzetközi kutatásból.

- Az európai tendenciához hasonlóan azt látjuk, hogy nem erősödik a pénzügyi szolgáltatók iránti bizalom Magyarországon. Az emberek valódi tanácsokat, segítséget és érthető információkat szeretnének a pénzügyi szektorban tevékenykedő cégektől. Nincs könnyű dolguk, hiszen a termékek egyre összetettebbek, a dokumentáció egyre hosszabb. A biztosítási szakmában például ezért van kiemelt jelentősége a közvetítőknek - összegzi tapasztalatait Bartók János, az Aviva elnök-vezérigazgatója.

Magyarországon a megkérdezettek csaknem egyharmada ajánlás alapján választ pénzügyi szolgáltatást, egyharmaduk hagyatkozik korábbi személyes tapasztalatára, 20 százalékuknak fontos, hogy az adott szolgáltató hosszú múltra tekintsen vissza a piacon, 10 százalékuk értékeli a jól ismert márkákat, s mindössze 3 százalékuknak fontos a szakértő ajánlása.

A bizalmatlanságot jól jellemzi, hogy a többség nem tudja eldönteni: a pénzügyi szolgáltatók reális ajánlatokkal keresik-e meg őket, és általában úgy vélik, hogy ezek a cégek sokkal inkább törődnek saját, mint az ügyfeleik érdekeivel.

Fiatalkori lazaság, időskori szegénység

Az öngondoskodási rendszer folyamatos bővülése ellenére a magyarok többsége nem takarékoskodik nyugdíjas éveire, közel ötven százalékukat az elszegényedés fenyegeti nyugdíjas korára - derült ki a Magyarországi Volksbank által korábban készített felmérésből. A megkérdezettek kétharmada a nyugdíjkorhatárt sem ismerte, és a fizetésből levont ötféle adóból és járulékból közel 30 százalékuk egyet sem tudott megnevezni.

Meglehetősen drámai tehát a kép a magyar lakosság tájékozottságát illetően. A felmérés alapján az aktív korúaknak - 6,8 millió embernek - a fele egyáltalán nem, illetve alig készül nyugdíjas korára.

A megkérdezett munkavállalóknak mindössze 17 százaléka fizet be pénzt valamelyik önkéntes nyugdíjpénztárba, s ugyanekkora hányad mondta azt, hogy egyéb nyugdíjcélú megtakarítása van. A legnagyobb veszélyt hordozó jelenség, hogy a jövedelmüket zsebbe kapók között még ritkább a nyugdíjcélú megtakarítás. Nekik nyugdíjba vonulásuk után valószínűleg jelentős anyagi problémákkal kell majd szembenézniük.

- A kutatás talán legfontosabb következtetése, hogy ez a fajta tájékozatlanság és felkészületlenség komoly kockázatokat jelent nem csak az egyén, de az egész társadalom számára - jelentette ki Tóth István János, a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) ügyvezetője. Szerinte riasztó az a megállapítás is, hogy nagyon sokan "az állam majd úgyis megsegít" szemlélettel állnak a kérdéshez. Fontos lenne, hogy minél többen felismerjék: nagyobb tudatossággal és felelősségvállalással kell a nyugdíj ügyéhez hozzáállni.