Kedvezőbb hitelfeltételek

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság elmúlt években tapasztalt aktivitása töretlen: az élő programok keretében 2007. július 31-ig összesen több mint ötezer hiteligénylés érkezett a bankhoz 340 milliárd forint értékben. A jóváhagyott igénylések volumene eléri a 302 milliárd forintot, ami 15-20 százalékos átlagos önerőt feltételezve hozzávetőlegesen 355-380 milliárd forint értékű beruházás megvalósulását jelenti. A részletekről Lakatos Zsolt, a Hitelezési Igazgatóság ügyvezető igazgatója számolt be lapunknak.

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Az MFB a hitelezésben két fő területre fokuszál. A hazai kis- és középvállalati körnek támogatott hiteleket nyújt a kormányzati gazdaságpolitikával összefüggő fejlesztési célok finanszírozására, illetve az utóbbi időben egyre aktívabban vesz részt a nagyobb volumenű projektfinanszírozásokban is.

- Ez utóbbi területen mit hozott az idei év?

- Idén valóban komoly hangsúly került az infrastrukturális-, energetikai-, illetve egyéb, "úttörő" jellegű nagyprojektek finanszírozására. Különösen a megújuló, illetve bioenergetikához kötődő programok hitelezésében veszünk részt aktívan. Hamarosan aláírjuk az első magyarországi zöldmezős fatüzelésű biomassza-erőmű finanszírozási szerződését, egy másik hazai nagybankkal közösen. A projekt jelentősége, hogy a magyar szakmai szereplők mellett japán pénzügyi és szakmai befektetők is részt vesznek a program finanszírozásában, ily módon hozzájárulva ahhoz, hogy a CO2-kvóta eladásából befolyt összeget újra befektetve az ország közvetve sikeresen hasznosítsa. A terület azonban népszerűsége ellenére is óvatosságot követel, hiszen az MFB-nek mint állami tulajdonú banknak figyelembe kell vennie a programok kapcsán megvalósuló beruházások kihatását a magyar gazdaság egyéb területeire is; gondolok itt például az élelmiszer- és a takarmányárak kérdésére. A másik kiemelkedő beruházás a hamarosan átadásra kerülő, 21. századi technológiával működő élelmiszer-feldolgozó üzem, amely szintén MFB-finanszírozással valósul meg. A szigorú európai és hazai minőségi követelményeknek megfelelő gyárban előállított készételek részben kereskedelmi forgalomba kerülnek, részben pedig különböző tanintézményekben adnak lehetőséget a színvonalas és korszerű étkeztetésre. Az infrastrukturális beruházások terén fontos megemlíteni az autópálya-finanszírozást, ahol a bank az eddig szerzett komoly tapasztalatait kamatoztatja, egyre nagyobb súllyal jelennek meg az üzleti alapon nyújtott hitelek. Az M5 építését például egy nemzetközi és hazai pénzintézetekből álló konzorciumban piaci alapon finanszíroztuk, új mandátumunk van az M6-os második szakaszának építésére pályázó egyik konzorcium finanszírozásában való részvételre. Egy másik példát is említhetek a nagyprojektek köréből: jelenleg vizsgáljuk a piaci relevanciáját egy olyan üzem létrehozásának, amely hazai szabadalom alapján a szennyvíztisztítók számára nélkülözhetetlen, és mostanáig importból származó segédanyagot állítana elő. Talán ez a példa is jelzi, hogy a Magyar Fejlesztési Bank igyekszik olyan innovatív ügyekben részt vállalni, amelyek gazdasági és társadalmi hatása túlmutat az aktuális projekten.

- Ahogy említette, ezeknél a programoknál más hazai bankok, illetve a külföldi tőke is megjelenik a finanszírozásban. Jelent-e valamiféle segítséget az egyéb, akár hazai, akár nemzetközi források bevonásában az MFB jelenléte?

- Feltétlenül. Fontos hangsúlyozni, hogy minden nagyprojektnél megpróbáljuk a kereskedelmi bankokat társfinanszírozóként bevonni, egyrészt mivel a prudens banki működés megköveteli a kockázatok diverzifikálását, másrészt egyetlen területen sem szeretnénk a hazai bankszektor versenytársaként megjelenni. Ha úgy érezzük, hogy a program megvalósítható, és ezt független szakértők is alátámasztották, akkor keressük meg a kereskedelmi bankokat társfinanszírozási ajánlattal. Egyébként egyre több projektben keresnek meg bennünket is a különböző hazai bankok társfinanszírozásra vagy konzorciumban való részvételre.

- Az MFB idei célszámai nagyon aktív hitelezési politikát feltételeztek: 2007-ben több mint 60 milliárd forint hitel kihelyezését irányozták elő. Hogyan teljesült a terv mostanáig?

- 2007. januártól jelentős sikereket értünk el, és már most látszik, hogy a bank nagy valószínűséggel teljesíti az idei év terveit: közel 85 százalékát már folyósítottunk, továbbá jelentős a rendelkezésre tartott hitelek állománya is. Ebben komoly részt képviselnek a standard hitelek, elsősorban a kis- és középvállalatok finanszírozása, illetve az imént említett projektfinanszírozás. Talán még ennél is biztatóbb, hogy a most folyó projektek lezárásával december végéig sikerül a rendelkezésre tartott állományt olyan mértékben megnövelni, hogy nagy biztonsággal tekinthetünk a jövő év elé is.

- Idén a hazai és világgazdasági környezet változásaihoz alkalmazkodva módosult, kedvezőbbé vált az MFB standard hiteleinek feltételrendszere. Hogyan?

- A négy -Vállalkozásfejlesztési, Önkormányzati Infrastruktúra Fejlesztési, Bérlakás és Agrárfejlesztési Hitelprogram - alprogramból álló csomagba rendezett hiteleket tizenöt - az önkormányzatit húsz- - éves futamidővel, maximum 3 havi EURIBOR plusz négy százalék - jelenleg körülbelül 8,8 százalék - éves kamatozás mellett nyújtjuk a kereskedelmi bankokon keresztül. Ebben nincs változás, mint ahogyan abban sincs, hogy forinthitelt adunk euró kamatbázis alapulvételével, és az árfolyamkockázat nem az ügyfélé. Kedvező változás viszont, hogy a bank a hitel felső összeghatárát egymilliárd forintról hárommilliárdra emelte, ami, azt gondolom, óriási lépés a finanszírozásban, a fejlesztési lehetőségekben. Ezen túlmenően - figyelembe véve az Európai Uniónak a támogatások intenzitására vonatkozó szabályát - bizonyos esetekben tíz százalékra tudtuk csökkenteni az önrész arányát, illetve három évre növeltük a türelmi idő, valamint a rendelkezésre tartási idő hosszát. Mindkét változás komoly segítség a hazai kis- és középvállalkozásoknak, illetve az önkormányzatoknak. Reményeink szerint a változások hozzájárulnak ahhoz, hogy az eddigi sikertörténet tovább folytatódjék.

#page#

- Amikor idén márciusban beszélgettünk, azt mondta, a hitelportfólió bővítésén túl a hitelezési folyamatok javításával is szeretnék elősegíteni a növekedést. Mi valósult meg a tervekből mostanáig?

- Valóban megpróbáltuk felgyorsítani a belső folyamatokat, és ebben komoly eredményeket értünk el, de ismerjük további feladatainkat is. A szabályozást ésszerűbbé tettük, javítottuk a bankon belüli szervezeti együttműködést. A projektek beadását követő nagyon rövid időn belül átfogó véleményt alakítunk ki az adott ügyletről, így az ügyfél várakozási ideje lerövidül. A projektek mögött álló üzleti lehetőségek szakszerű felmérése érdekében nagyobb hangsúlyt helyezünk az ügyletre szakosodott külső szakértők bevonására is. Bár ez első pillanatban úgy tűnhet, hogy lassítja az elbírálást, hosszú távon mégis növeli a hatékonyságot, hiszen a bank maga nem láthat át minden egyes szektort azonos mélységben. Az ügyfelekkel való kommunikációban szintén történt előrelépés annak érdekében, hogy az elbíráláshoz beadott anyagok minél inkább megfeleljenek a bank elvárásainak. A hiteligénylő már az első pillanattól kezdve tisztában lehet azzal, hogy milyen elemzések, kimutatások, dokumentumok szükségesek a hitelezéshez. Így egyrészt több ideje marad kidolgozni azokat, másrészt nem telnek el hosszú hónapok a pótlólagos iratok beszerzésével, előállításával. Az ügyfélre szabott termékek és eljárási rendszer együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy minél rövidebb időn belül folyósítani tudjuk a hiteleket. Ma az átlagos elbírálási idő - az adott projekt nagyságától függően - négy-hat hónap, és úgy vélem, rövid időn belül ezen a téren további javulás várható. A standardizált termékeknél célul tűztük, hogy az átfutási idő kettő-három hónapra csökkenjen.

- Várhatóak-e újabb hitelcélok a jövőben?

- 2007 júniusától tovább gazdagodott a választékunk. Kiemelném az uniós támogatásokhoz, az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódó pályázatok önrészének biztosítását. Tehát úgy gondolom, hogy a termékeink között a vállalkozások és az önkormányzatok egyaránt megtalálhatják már ma is a számukra legkedvezőbb finanszírozási megoldást. Ugyanakkor a Magyar Fejlesztési Bank mindig igyekszik a felmerülő vállalkozói igényekre, illetve az aktuális gazdaságpolitikai támogatási célokra azonnal reagálni. A tervek szerint a bankunk jelenléte az önkormányzati városfejlesztési programokban felgyorsíthatja a térségi felzárkózást. Egy sportot támogató programcél is kidolgozás alatt van. Követve a kormányprogramot, a turizmus fejlesztésében, különösen a magasabb kategóriát képviselő gyógy- és wellness szállodai beruházások terén szeretnénk aktívan közreműködni. Mindezeken túlmenően egy felfelé ívelő iparágban is folytatunk tárgyalásokat, hazai és külföldi szakmai befektetőkkel filmstúdiók építésének finanszírozásáról. Érdemes tehát folyamatosan figyelni ajánlatainkat, lehetőségeinket, hiszen a fejlesztési igények forrásait kedvezményekkel biztosító fejlesztési bankká váltunk.

Véleményvezér

Három és félszeres gázárral riogat a fideszes intézmény

Három és félszeres gázárral riogat a fideszes intézmény 

A Fidesz állandóan riogat, migránsokkal, háborúval, Sorossal, most meg a gázárral.
Főhet szegény Orbán Viktor feje

Főhet szegény Orbán Viktor feje 

Ez ám a meglepetés, mégiscsak Putyin a háborúpárti.
Hadházy Ákos szerint eltűnt 16 milliárd forint

Hadházy Ákos szerint eltűnt 16 milliárd forint 

Újabb botrány, lesz-e felelős?
Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét”

Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét” 

A Fidesz eddigi állításával ellentétben nem békepárti.
A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért

A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért 

Az európai átlagár felett kapják az áramot a magyar vállalkozók.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo