Jelenleg másfélmillió magánnyugdíj-pénztári tag van Magyarországon, de - mivel egy állampolgár többes tag is lehet - ennél jóval kevesebb, szakértői becslések szerint 900 ezer-1 millió ember választotta a hosszú távú megtakarítás e formáját. Ez a hazai munkavállalók kevesebb, mint negyedét jelenti. A nyugat-európai országokhoz képest ez elenyésző arány. Éppen ezért sürgetik a szakemberek az időskori öngondoskodás társadalmi elfogadottságának és széles körű igénybevételének erősítését, ám hasztalan.
Amit félretesz, megtalálja!
Sajnos, hazánkban éppen fordított a tendencia, mint Nyugaton. A fogyasztói szemlélet térnyerése visszaszorította a megtakarításokat, sőt egyre nő a fogyasztás és a hitelek felvétele is.
A 45 év feletti munkavállalók esetében már óriási jelentősége van az önkéntes magánnyugdíjpénztáraknak, ám jóval fiatalabb korban is érdemes az időskorra gondolni.
A magánnyugdíj-pénztári megtakarítás számos előnnyel jár, igénybevétele esetén több adókedvezményt is érvényesíteni lehet. Átlagosan évi 100 ezer forint visszaigényelhető, de jóval magasabb összegek is elérhetők. Azok a tagok, akik 2020. január 1-je előtt mennek nyugdíjba, jóval többet, maximum 430 ezer forintot is visszaigényelhetnek.
Ez a fajta hosszú távú befektetés pénzügyileg kifizetődőbb, mint számos más megtakarítási forma. A pénztárak hozama 30 százalék körül mozog, és kamatadómentes. Az ehhez párosuló adókedvezményekkel együtt a megtakarítás a többszörösére nőhet.
A pénztári hozamok mind tavaly, mind az előző ötéves időszakban a benchmarkok körül szóródtak, a kedvező hozamszint tehát elsősorban a jellemző pénztári portfólió révén az elmúlt években elérhető kedvező hozamszintnek köszönhető. A hozam nem függ a pénztár nagyságától, a nagyobb pénztárak nem tudták a kicsiket megverni, s nem jelentett előnyt a hozamok szempontjából a pénzügyi csoporthoz való tartozás sem. Sőt a függetlenek teljesítménye az utóbbi években jobb volt. Az eredmények azt mutatják, hogy a hozamok alapvetően a portfólió szektorszinten kialakult átlagos összetételétől függnek.
Változások
Ez évtől jelentős változás az is, hogy a munkáltatóknak a 2007. évi bevallásokat és tagdíjbefizetéseket - az első határidő február 12. volt - már nem a pénztárakhoz, hanem az adóhivatalhoz kell küldeniük, méghozzá elektronikusan. A változás több mint 300 ezer foglalkoztatót érint. A pénzt az APEH haladéktalanul átutalja a pénztárakhoz, amelyek azonnal befektetik, így a tagokat nem éri hozamveszteség. Az egyéni számlákon azonban csak akkor tudják majd a befizetéseket jóváírni, amikor a bevallási adatok is megérkeznek az adóhatóságtól (ennek határideje a januári befizetések esetében március 31.). A pénzt a pénztárak addig függő számlán tartják, e függő állomány összegét a felügyelet több 10 milliárd forintra becsüli. Tavaly havonta több mint 20 milliárd forint érkezett a pénztárakhoz.
A pénztárak most a központosított bevallási rendszerre való átállásra koncentrálnak. A műhelymunka folyik, s 2008-ban várhatóan a magánnyugdíjpénztárak túlnyomó része elindul vele.
2007-től lehetőség, 2009-től pedig már kötelezettség a magánnyugdíjpénztárak számára a választható - a különböző kockázatú klasszikus, kiegyensúlyozott, illetve növekedési - portfólió bevezetése (lásd Piac és Profit 2007/3.). A cél az, hogy hosszabb távon magasabb hozam, így nagyobb nyugdíj legyen elérhető.
A szolgáltatók közötti ígéretverseny gondot jelenthet. Ha a nyugdíjasnak túlságosan magas indulójáradékot adnak, vagy alacsonyabbat, de tarthatatlanul magas indexálást ígérnek mellé, akkor könnyen veszélybe kerülhet a későbbi kifizetés. Mivel az ígéretlicitet generáló szolgáltatóválasztás lehetőségét a verseny érdekében nem célszerű korlátozni, ezért a licitnek egységes szabályozással kell elejét venni.