Januárban még talán nem, de az azt követő hónapokban egyre valószínűbb, hogy az MNB el fogja kezdeni a kamatcsökkentéseket Magyarországon. A piac ezt most már erősen árazza, miközben a forint nemhogy jól állta a januári havat, de egyenesen a december eleji szintekre erősödött. Ebben a fejleményben két dolog is érdekes: egyrészt az, hogy egyszerre mérséklődnek a kamatvárakozások a forint stabilitása mellett, illetve az, hogy a forint mennyire jól viselte a januári globális hangulatingadozást.
Pedig láthatóan nem arról van szó, hogy a piacok mit sem törődtek volna a Grönland körüli fejleményekkel: néhány napja még jelentős eladások voltak láthatóak a nemzetközi részvénypiacokon, és a VIX félelemindex is gyorsan emelkedett, nem is beszélve a menekülőeszköznek tekintett arany folyamatos szárnyalásáról. A forint ezt különösebb megrázkódtatások nélkül viselte el – egyébként nagyjából ugyanez látszott a lengyel zlotynál is.
A fentiek azt jelentik, hogy ha hamarosan nem kezd kamatcsökkentésbe az MNB, az a forintot még tovább erősíthetné, hiszen ezzel (valamennyire) kiárazódnának a kamatcsökkentési várakozások. Ez azonban nem biztos, hogy annyira jót tenne annak a vállalati szektornak, amely az amúgy még mindig gyenge külpiaci helyzet mellett idén is érdemi béremelést kellene, hogy kigazdálkodjon, amit csak tovább nehezítene az erősebb forint jelentette nyomás a bevételi oldalon. Persze az MNB monetáris döntései nem ezen koordinátarendszerben működnek, neki az inflációt kell figyelnie. Ezzel kapcsolatban a december valóban nem hozott áttörést, mivel mind a tartós cikkek, mind a szolgáltatások árindexe kellemetlen meglepetést okozott.
