Jelentősen átrendeződtek a hazai munkaerőpiac keresleti fókuszpontjai 2025-ben. Míg a fizikai munkaerőpiacon a kiskereskedelem és a HORECA (szálloda-vendéglátás) szektor maradt a legmeghatározóbb, kiegészülve a termelést megkezdő kelet-magyarországi óriásberuházásokkal, a szellemi területen a hangsúly a gyártásról az ellátási láncra, a logisztikára és a beszerzésre tolódott át. Mindeközben az energiaszektor és az élelmiszeripar is stabil növekedést mutatott a tavalyi évben.
Ugyanakkor az évek óta tapasztalható strukturális feszültségek komoly kihívások elé állították a foglalkoztatókat. Szellemi területen a legnagyobb problémát a „határterületi” pozíciók (pl. speciális raktári vezetők) betöltése jelentette, ahol a fizikai és szellemi kompetenciák egyszerre voltak elvárások. Ezzel párhuzamosan a jelöltek részéről a home office iránti igény alapvető elvárásként fogalmazódott meg, így az a munkáltató, amely ezen a téren szigorított, azonnal versenyhátrányba került és növekvő fluktuációval szembesült.
„2025-re a szellemi toborzásban beköszöntött a színtiszta realizmus korszaka. Azt tapasztaltuk, hogy a piaci bizonytalanság és a jelöltek váratlan eltűnése egyre mélyebb szakadékot generál az ügyfelek elvárásai és a munkaerőpiaci valóság között. Ugyanakkor felismertük, hogy ebben a helyzetben a hagyományos közvetítés már kevés, a vállalatoknak egyszerű szolgáltatás helyett stratégiai tanácsadásra van szüksége. Az adatalapú riportok, melyeket biztosítottunk számukra, arra világítottak rá, hogy a rugalmas munkavégzés vagy a versenyképes bér ma már nem alku tárgya, hanem a sikeres toborzás alapja. És ez az őszinteség el tudta hozni a fordulatot – ahol korábban elakadtak a folyamatok, ott az ügyfelek elvárásai végre találkoztak a realitással, lehetővé téve a legkritikusabb pozíciók betöltését is” – mondta el Horváth Ágnes, a WHC szellemi munkaerő-kölcsönzési és -közvetítési (WHC HEADS) üzletágvezetője.
