Toborzás cikkek
Új világ kezdődött a munkaerő-kölcsönzőknél
A minősített munkaerő-kölcsönző cégeknek június 30-ig kellett teljesíteniük az év elején életbe lépett törvény által előírt szigorúbb feltételeket.
Dolgozókat keres a Lidl, ennyit fizetnek
Megkezdték a nyári szezonra való toborzást és összesen közel 200 új pozícióra keresnek munkavállalókat.
A Széchenyi István Egyetem kibővíti hadiipari együttműködését a Honvédelmi Minisztériummal
A katonai pálya népszerűsítése terén is erősítik erőfeszítéseiket.
A cégek többsége nem számít növekedésre
A Randstad legfrissebb kutatásában felmérte, hogy milyen gazdasági várakozásokkal indítják 2024-et a hazai cégek.
A baby boomerektől a Z generációig: toborzási trendek
A Munkahelyeink.hu most összeszedte, melyek a legjobb stratégiák.
Nem minden cég optimista, de hol terveznek létszámbővítést?
A növekedési adatok kedvezőtlen alakulása ellenére 2023 utolsó negyedévében a hazai munkáltatók 31 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerő-keretét.
Dübörög a munkaerőhiány - mi mentheti meg a cégeket?
Magyarországon dübörög a munkaerőhiány, jelenleg 80-100 ezer a betöltetlen állás, így a hatékony toborzásnak kulcsfontosságú szerepe van a vállalatoknak.
Nagy fizetést ígér a magyar hadsereg legújabb toborzó kampányában
Kajári Ferenc vezérőrnagy: kiemelt illetménnyel toboroz legénységet a honvédség a Lynx-zászlóaljba.
Álláspiaci buktatók: ezekre a hibákra figyeljünk!
A munkaerő toborzása és kiválasztása mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára komplex és időigényes
Ilyen még nem történt magyar fejvadászcéggel
A fejvadászcégek között a HumanField Vezető- és Specialistakiválasztó Kft. lett az első a Budapest Business Journal (BBJ) – Book of Lists friss rangsorában.
Nem mindig rossz a fluktuáció
Jelentősen átalakult a HR szakma döntéshozatali folyamata az elmúlt években, jellemzően gyorsan és jelentős mértékben hatnak az iparágra a gazdasági környezet változásai.
Nehéz jó munkaerőt találni, miért mondanak fel a régi kollégák?
Még mindig kihat a munkáltatókra, hogy a járványhelyzet alatt visszavettek a toborzásból. Az akkor számos helyen visszatartott munkaerő-felvétel a tavalyi nyitás óta eltelt bő egy évben a meghirdetett állások és a fejvadász szolgáltatóknál futó projektek minden eddiginél magasabb számát eredményezte. A megfelelő munkaerő felvétele és megtartása kulcsfontosságú ebben a helyzetben, ennek sikerességét viszont számos tényező hátráltathatja. Melyek a toborzási folyamat során leggyakrabban felmerülő kockázatok munkáltatói oldalon és melyek a munkaerő megtartásának leggyakoribb problémái?
Nem elég egy jó üzenet: ismerni kell a hívószavakat a sikeres toborzáshoz
A munkanélküliség trendje néhány éve ellenkezőjére billent, ma már sokkal inkább munkaerőhiányról beszélhetünk, a cégek nehezen tudnak megfelelő, tehetséges, képzett munkaerőhöz jutni. A magas foglalkoztatási szintnek, illetve az álláshirdetések tömkelegének köszönhetően nem tehetik meg a munkáltatók, hogy beállnak a sorba, hiszen sikert csak úgy érhetnek el, ha kommunikációs stratégiájukkal kitűnnek a tömegből.
Van valami, amire nagyon odafigyelnek a cégek a toborzásnál
A toborzással foglalkozó szakemberek és a cégek változatos eszközöket és stratégiákat alkalmaznak a felvételi és kiválasztási folyamatok során, hogy a szakmai tudás mellett a munkára jelentkezők soft skilljeit – vagyis a nem lexikális tudást jelentő személyes, szociális képességeit és készségeit is felmérjék. A legtöbb esetben a személyes interjúkon erről gyűjtik be a legtöbb információt – derül ki a Profession.hu felméréséből.
Érdemes munkát váltani? – Ezekért a juttatásokért megéri
Egyre nagyobb méreteket ölt a munkaerőhiány hazánkban, ahogy Európa többi országában is. A munkaadók már nem pusztán magasabb bérekkel, hanem különféle egyéb juttatásokkal igyekeznek magukhoz csábítani a dolgozókat. Cikkünk azoknak szól, akik munkaváltáson gondolkoznak: bemutatjuk, milyen béren kívüli juttatásokat ajánlanak ma a munkaadók, és miért érdemes váltani.
Teljesen átalakult a munkaerőpiac - kik vették jól az akadályokat?
A munkaerőpiac hullámzásainak kiküszöbölői a munkaerő-kölcsönzők. Eredményes toborzással, megfelelő rugalmasságot és költséghatékony működést biztosítanak.
Három fontos tényezőt akarnak látni a munkavállalók az álláshirdetéseknél
Régóta tartó tendencia, hogy a munkaerőhiány miatt a cégek részéről egyre növekvő erőbefektetést igényel a meglévő kollégák megtartása mellett a megfelelő munkaerő megtalálása, az új tehetségek toborzása. Ennek a leggyakrabban használt formája továbbra is az álláshirdetés feladása: a cégek 96 százaléka, míg a munkavállalók 72 százaléka tartja az állásportálokat a toborzás elsődleges felületének – hangzott el a Profession.hu Kiút a HR bullshitek világából elnevezésű online konferenciáján, ahol az álláshirdetésekkel kapcsolatos pozitív és negatív gyakorlatok, valamint ezek hatásai és eredményei álltak a fókuszban.
Alapjaiban változtatja meg a munkaerő-toborzást egy új innováció
A jelöltek megszerzésének leggyorsabb, és pénzügyileg leghatékonyabb módszere az úgynevezett crowdstaffing. A toborzási folyamatokat forradalmasító modell lényege, hogy a független, önálló fejvadászok és szakemberek saját szabadidejükkel, kapcsolati hálójukkal szállnak be a keresésbe, hogy a lehető legrövidebb idő alatt a legalkalmasabb jelölt kerüljön kiválasztásra.
A toborzásban is előszeretettel használják a mesterséges intelligenciát
Adatokra és tanulási folyamatra épülő algoritmusok az életünk egyre több területén, egyre jelentősebb mértékben vannak jelen, és ez alól munkaerőpiac sem kivétel. A digitalizációt jelentősen felgyorsította a koronavírus, amely a munkakeresőket és a HR szakemberek munkáját is intenzíven terelte az online platformok felé. Az interneten elérhető szakmai oldalakon halmozódó nagy mennyiségű adat pedig minden korábbinál nagyobb teret biztosít mesterséges intelligencia alkalmazására. Milyen szerepe lehet az MI-nek a toborzásban és milyen dilemmákat vet fel a használata?
Egyszerűbb és gyorsabb toborzást követelnek a vezetők
A Magyarországon kialakult munkaerőhiány következtében szinte minden szektorban megnehezült a toborzás. Egyre több nehézséggel szembesülnek a mindennapokban a cégvezetők és a HR szakemberek, hiszen a gyorsan változó munkaerőpiaci viszonyok és a munkavállalók minél jobb minősége között kell megállniuk a helyüket. Ma már a munkahelyváltás folyamata is felgyorsult, ami a toborzóktól azonnali reakciókat és hatékony kommunikációt kíván meg számos csatornán, miközben rövid időn belül kell megtalálniuk a szervezet számára tökéletes munkaerőt.
Érdemes most állást keresni, vagy jobb, ha őszre tartogatjuk a váltást?
Valamiért még ma is tévesen gondolják azt a vállalatok és a HR-esek, hogy a nyár uborkaszezonnak számít a munakerőpiacon és teljesen fölösleges ilyenkor álláshirdetéseket küldözgetni. Ez azonban nagyon távol áll az igazságtól, hiszen a 2020-as nyárhoz képest, nagyra duzzadt a betöltetlen állások száma Magyarországon a KSH első negyedéves felmérése szerint. Építőipar, vendéglátás, kereskedelem, feldolgozóipar - 4 szegmens a sok közül, ahol a munkaadók tárt karokkal fogadnák a képzett és főleg elkötelezett, potenciális munkakeresőket. Érdemes-e most keresgélni, vagy jobb, ha őszre tartogatjuk a váltást?
Alapjaiban forgatta fel a toborzási piacot a koronavírus
A vállalatok fele teljesen beszüntette toborzási tevékenységét, ugyanakkor egyes piaci szegmensekben a korábbi igények növekedésére is találni példát – áll a Trenkwalder munkaerőpiaci áttekintésében. A munkaerő-közvetítő és -kölcsönző társaság várakozásai szerint a most tapasztalható válság mély, de viszonylag rövid (három-hat hónapos) lefutású lesz.
Az már kevés, ha egy cég felad egy álláshirdetést
Lassuló ütemben növekedett a magyarországi cégek munkaerő-kereslete az elmúlt három évben, miután a tartós munkaerőhiány és a magas fluktuáció folyamataik digitalizációjára, automatizálására, valamint álláshely-racionalizációra kényszerítette őket. A keresleti piac ellenére az álláskeresés a korábbiakhoz képest hosszabb időt vesz igénybe. Ennek magyarázata, hogy a munkavállalók a nagyobb kínálatban megfontoltabb döntést hozhatnak, a vállalatok igénye pedig megnőtt a speciális készségekkel rendelkező jelöltek iránt – állapította meg a Profession.hu és a Boston Consulting Group (BCG) legfrissebb munkaerőpiaci felmérése.
Ettől lehetne versenyképesebb a magyar gazdaság
A vállalatok és az ország gazdasági szempontból életképes jövője szorosan összefügg a szakképzett és motivált dolgozók megfelelő szűrésével és alkalmazásával. Viszont a legfrissebb kutatások alapján ma Magyarországon több, mint 40 százalék feletti a közepes- és nagyvállalatok fluktuációja, vagyis ötévente a teljes munkaerő bázis lecserélődik. A jelenség hátterére magyarázatot adhat, hogy a jelenleg felvett munkaerő 80 százalékát nem megfelelően választják ki.
Mit tegyünk, hogy megtaláljuk az igazit?
A munkakeresés sokak számára intenzív időszak: jelentkezések, interjúk sora vár a jelöltekre. De vajon mi jelenti a legnagyobb feladatot az erre vállalkozóknak?
Hamarabb elkelnek azok az állások, ahol elárulják a fizetést is
Drasztikusan megnő a jelentkezők száma azokra az álláshirdetésekre, amelyekben ismertetik a fizetést.
Így találhat munkaerőt az új generációból
A vállalatok ma már egyre nagyobb kihívásokkal találják szembe magukat, ha a szakképzett munkaerő megtalálásáról van szó. Több kutatásból is kiderül, hogy a munkaerőpiac legnagyobb része Z és Y generációs fiatalokból áll.
A jövő a toborzásba is megérkezett
A világ legnagyobb cégeinek vezetői gyűltek össze Lisszabonban, hogy megosszák egymással a legújabb módszereket a legkiválóbb munkaerő toborzására, megtartására és a jövő munkahelyére vonatkozóan. Íme, a legfrissebb trendek a munkáltatói márka legnagyobb nemzetközi szakmai rendezvényéről, a World Employer Branding Day-ről.
Az ember kerül a középpontba
A munkaerőhiány még hosszú évekig a magyar gazdaság egyik égető problémája marad. Részletesen foglalkozunk ezzel a meghatározó üzleti kockázattal és annak megoldási lehetőségeivel, a még nyitott uniós pályázatokkal és még sok hasznos, érdekes témával a Piac & Profit most megjelent számában!
A régi módszer hatástalan, ha az új generációt keresed
A munkáltatók versenyeznek az informatikusokért, a hagyományos hirdetésekkel azonban egyre kevésbé érik el a pályakezdőket. Nehéz helyzetben vannak a fiatalok is, akik a valós munkahelyi elvárásokkal gyakran csak az első munkanapokon találkoznak.
Fél szemmel mindig a munkalehetőségeket lesi a magyar
Az élethosszig tartó munkahely fogalma mára már a múlté, a digitalizáció térhódításával pedig az álláskeresés menete is teljesen átformálódott. Megdőlni látszik az a feltételezés is, hogy csak akkor nézelődünk a piacon, ha állást keresünk.
Ez a két közmondás drága mulatság a személyzetfelvételben
Vannak olyan tévhitek a toborzásban, amelyeket most már nagyon időszerű lenne elfelejteni, mert nagyon sokba kerülnek a cégekben – hívta fel a figyelmet Nemes-Nagy Szilvia személyzeti tanácsadó.
Ahol a közmunka versenytárs, és az időben adott fizetés a motiváció
Nemcsak a nagyvállalatok szervezett toborzási rendszerével és juttatásaival, de sokszor még a közmunkával is versenyezniük kell a kisvállalatoknak a szakképzett munkaerőért. A nyomást érzik a cégvezetők, de egyelőre kevés a valóban tudatos lépés. Az ismeretségekben és a rugalmasságban bíznak inkább – derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) és a BGE Budapest LAB kutatási programjának keretében készült kutatás eredményeiből.
Mi derülhet ki a jónak tűnő jelöltről?
Minden munkáltató járt már úgy, hogy a felvett munkatárs nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezzel kapcsolatban Nemes-Nagy Szilvia saját tapasztalatát osztja meg velünk. Igaz történet következik, amelyből felismerheted, mennyire fontos a személyiségteszt és a referencia-ellenőrzés a cégvezetés gyakorlatában.
A felmondó munkatársak nyomában
Azt tapasztaljuk, hogy sokkal elkeseredettebbek a munkaerőt kereső cégvezetők most, mint korábban. Miért? Mert hiába keresnek folyamatosan embert, ha fel is vesznek végre valakit, akkor két hét, egy hónap múlva az feláll, és elmegy. Nemes-Nagy Szilvia személyzeti és vezetési tanácsadó szerint ez megakadályozható, ha több időt szánunk az emberekre.
Fizetek neki, és még jópofizzak is vele?
A munkaerőhiány miatt a munkavállalók válogatnak a munkahelyek között. Ha elege van a főnökből vagy a munkahelyi körülményekből, elmegy máshova. Hogyan lehet megtartani hát a munkaerőt? Mindenképpen többel, mint pusztán fizetésemeléssel. Mert a lojalitás és a felmondás is ösztönös, zsigeri szinten működik.
Állásinterjú: kérdezni akárki tud?
Az állásinterjú egyik nagy csapdája: minden cégvezető bízik annyira a saját, „természetes” emberismeretében, hogy teljesen erre bízza a kiválasztást. Ilyenkor arra gondolnak, vagy akár ki is mondják, hogy: „ugyan miért kellene az állásinterjú tartásáról külön tanulni? Elvégre kérdezni bárki tud, vagy neeem?” Valójában még a célzott és eredményes kérdezés se magától értetődő, hát még a válaszok értelmezése – figyelmeztet Nemes-Nagy Szilvia személyzeti és vezetési szakértő.
Oltári baklövések a személyzetfelvételben
Hiába van munkaerőhiány, kapkodva és a stressztől verejtékben úszva nem lehet jó személyzeti döntéseket hozni. Ehhez mérőeszköz és a profi állásinterjú-adatok kellenek. Nagyjából így foglalható össze annak a történetnek a tanulsága, amelyet Nemes-Nagy Szilvia személyzeti és vezetési szakértő oszt meg velünk.
A kis cégnél is a HR a siker kulcsa
Gyakran hallani a cégvezetőktől, nem kell nekünk HR, meg HR-s, mi ehhez kicsik vagyunk, álláshirdetést bárki tud feladni. Ez igaz, csak a kérdés az, hogy kik fognak jelentkezni arra az álláshirdetésre.
Lassan bármennyit kérhet, ha IT-szakember
Évről-évre csökken az IT-álláshirdetésekre leadott jelentkezések száma. A fejlesztői és rendszergazdai pozíciók mellett viszont egyre markánsabb arányban szerepelnek olyan irányok, amelyek pár évvel ezelőtt még szinte láthatatlanok voltak.
Még munkaerőhiányban se feledd: egy bolond száz bajt csinál
Amikor már nagyon kell egy ember a cégbe, és hónapok óta nem találsz senkit, akkor úgy tűnik, ez az egyetlen probléma tart vissza a céljaid elérésétől. És már mindegy ki lesz az alkalmazott, csak valaki legyen végre! Az ilyen szituációkban szokott egy probléma helyére száz másik felbukkanni.
Hol a határ a verseny és a tisztességtelen piaci magatartás között?
Vajon hol húzódik a határ a vállalkozások mint munkáltatók közötti szabad verseny és a tisztességtelen, jogszabályba ütköző munkaerő-átcsábítás között? Ezt a kérdést vetettük fel az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértőjének.
Távmunka és digitális HR: a 2019-es év legfontosabb munkahelyi trendjei
Automatizáltabb rendszerek, mobilabb munkavállalók, mesterséges intelligencián alapuló eszközök – csak néhány a 2019-es munkaerő-piaci trendek közül. A cégvezetők elsődleges feladata idén a munkaerő megtartása lesz, amihez viszont egyre több eszközre és technikára lesz szükségük. Lássuk, melyek ezek!
Munkaerő: hol keresselek?
A munkaerőhiány miatt ebben az évben is sorra teszik majd közzé az álláshirdetéseket a cégek. De hogyan érhetjük el azokat az embereket, akik valóban értékes tagjai lesznek a csapatunknak? Szakértőnk segít!
Ki húzza a cégünk szekerét?
Hogyan találjuk meg és vegyük fel azt az embert, aki húzni fogja majd cégünk szekerét? A Performia videójából fontos tanácsokat kaphatunk ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához.
Az első benyomás megismételhetetlen
A munkaerőpiacon várhatóan 2019-ben is fokozódik a nyomás a vállalatokon. A problémát azonban szakértőnk szerint nem feltétlenül a szűkös kínálat okozza, hanem inkább az, hogy a régi toborzási technikák már egyszerűen nem működnek az új kommunikációs csatornák világában.
A vezetőt az is jellemzi, hogyan beszél a takarítónővel
Három földrész 11 városában tartott karriernapot november 30-án a Kennedy Executive, fejvadász és vezetőkiválasztással foglalkozó cégek nemzetközi hálózata. A személyzeti szakemberek hátrányos helyzetű középiskolásoknak, diplomázás előtt álló fiataloknak segítettek személyes tanácsadással, előadásokkal, adománygyűjtéssel Afrikától Európán át az Egyesült Államokig.
Szeretné, ha nyilvános lenne a fizetése?
A Nyugat-Európában megszokott trendekkel szemben itthon még mindig ritkának számít, ha egy cégnél nyilvánosak a fizetések. A TOP hiányszakmáknál rajzolódik ki leginkább, hogy miért nem érdemes elhallgatni a fizetést.