Hosszú sorok a magánorvosnál, a bankban, túlvállalt éttermi dolgozók, és üres programozói állások. Hogy mekkora szakemberhiány van hazánkban számos területen, azt ma már szinte mindenki érzi a saját bőrén is.

Az előrejelzések szerint a trend tovább fog erősödni: a hazai cégek 30%-a tervez bővülést munkaerő terén a következő negyedévben, csökkenéssel pedig mindössze 17% számol. Ha ezeket a számokat összevetjük azzal, hogy az alkalmazottak száma 13 százalékkal nőtt az utóbbi évben – ez derül ki a Nettó Foglalkozási Mutató adatai alapján –, akkor láthatjuk: a munkaerő egyre keresettebb a hazai foglalkoztatási rendszerben is.

A helyzet tehát a munkavállalók malmára hajtja a vizet: mivel a cégek lasszóval is nehezen fogják a jó szakembereket, lehet válogatni. De hová érdemes ilyenkor menni dolgozni?

Az egyes iparágak és szektorok között óriási különbségek vannak, de a területi eloszlás sem egyenletes. A legmarkánsabb munkaerőigény az idei harmadik negyedévében a Nyugat-Dunántúl területére lesz jellemző, ott példátlanul magas, 39 százalékos létszámbővüléssel terveznek a munkáltatók. A Dél-Dunántúl sem marad le sokkal emögött (34 százalékos létszámnövekedés van megcélozva), ehhez képest Budapesten mindössze 8 százalékkal számolnak.

A szektorok tekintetében a legnagyobb igény a termelés területén jelentkezik, és további növekedést terveznek a pénzügyben is: bankok, hitelintézetek, biztosítók és ingatlanirodák is bővülni szeretnének. Az építőipar is továbbra is növekedni fog (33%-os munkaerőbővülést terveznek), ugyanakkor az egészségügy, a szociális szféra és az oktatásügy dolgozói létszáma 8%-os csökkenést mutat majd az előrejelzések szerint.

Az tehát látható, hogy nagyságrendileg mely területeken, és mely régiókban lehet majd a legjobb ajánlatokat kifogni. De mit kínálhatnak a cégek a béreken felül?

 

Mitől lesz vonzó egy cég: a jolly joker juttatások

Az, hogy ki milyen munkahelyet preferál, teljesen személyes kérdés. Van, aki csakis multinacionális vállalatnál képzeli el a jövőjét, hiszen egy ilyen szervezetben rendszerint adott az előrelépés lehetősége. Ezzel szemben mások ezt darálónak érzik, és inkább családias, kisebb cégben tudják kiteljesíteni magukat.

Akármilyenek is az egyéni preferenciák, a plusz juttatások mindenképpen motiváló erőként jönnek számításba. Nézzük, ezek mik is lehetnek!

1.    Cafeteria

Magyarországon a leginkább elterjedt béren kívüli juttatásokat a cafeteria rendszerének szolgáltatásai jelentik, ez szinte “alapszolgáltatás”. Ide tartozik a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP Kártya), amelyet belföldi utazások során használhatunk fel szállásdíj kifizetésére, de szabadidős, rekreációs kiadásokat, valamint éttermi költségeket is fizethetünk belőle. Sőt 2022-től a kártya vendéglátás alszámláján szereplő összeget élelmiszer vásárlására is felhasználhatjuk.

Kevésbé ismert, ám szintén a cafeteria körébe tartozik többek között az óvodai, bölcsődei ellátás vállalati finanszírozása, a kulturális rendezvényekre szóló belépők biztosítása, a vírusteszt, védőoltás kifizetése, vagy a céges kerékpár, elektromos kerékpár biztosítása a munkavállaló számára.

2.    Csocsóasztal és gyümölcsnap: irodai kényelem

Nem utolsó szempont, hogy hol, milyen környezetben töltjük el a napunkból azt a bizonyos 8-9 órát, amíg a munkahelyen tartózkodunk. Számos tanulmány alátámasztja, hogy egy inspiráló környezetben jóval hatékonyabb a munka, ugyanakkor hozzájárul a dolgozók fizikai és mentális egészségének fenntartásához.

Számos cég a munkahely kényelmessé, otthonossá tételével vonzza az új dolgozókat: ergonomikus székek mellett babzsákfotelek is megjelennek. A kikapcsolódást segíti a csocsó- vagy pingpongasztal, esetleg boxzsák, vagy akár függőágy is.

Az extra juttatások között szerepel a gyümölcs- vagy fagyinap, vagyis a cég a hét egy adott napján bizonyos finomságokat biztosít a munkavállalói számára.

Bár mindez nem döntő jelentőségű, a munkahelyi hangulat mégis könnyen egyik vagy másik cég irányába billentheti a mérleget a jelöltek számára.

3.    Céges autó

Közép- vagy felsővezetők esetén a béralkuban rendszerint jelen szokott lenni a céges autó használatának lehetősége. Ám mára ez már nem csak kiváltságos lehetőség. Egyre több cég biztosítja azonban ezt a béren kívüli juttatást az alacsonyabb beosztású alkalmazottak számára is.

Ez akkor is vonzó lehetőség, hogyha nem állandó jelleggel, hanem bizonyos esetekben, időszakosan van rá lehetőség. A cégek általában az üzemanyagköltséget is állják, ami  a jelenlegi árak mellett bizony rendkívül sokat nyom a latban.

4.    Céges élet- és balesetbiztosítás

Hasonlóan vonzó juttatás, ha a munkaadó csoportos élet- és balesetbiztosítást köt munkavállalóira. Ez főként kockázati jellegű biztosítást jelent: életbiztosítás esetén haláleset, balesetbiztosítás esetén különböző balesetek bekövetkezésekor fizet a biztosító a dolgozónak, illetve annak a családtagnak, akit a szerződésben kedvezményezettként  megjelöl.

Az egészségügy jelenlegi helyzete miatt ez ütőkártyaként szerepelhet egy cégnél. Ráadásul a munkaadónak is előnyös lehetőség: a csoportos forma miatt viszonylag kedvező áron tud komoly, akár tízmilliós kifizetési összegű biztosítást kötni, fokozva ezzel dolgozói lojalitását.

A másik előny, hogy a közgondolkodásban is egyre fontosabb az öngondoskodás, és ha ennek terheit a cég leveszi a dolgozója válláról, a kimondottan vonzóvá válhat például egy felelősségteljes, családos munkavállaló számára. Ráadásul a fenti biztosítások egészségbiztosítási konstrukciókkal is kiegészíthetőek.

5.    Home office és négynapos munkahét

A koronavírus-járvány óta sokak számára felértékelődött az otthoni munkavégzés lehetősége. Számos cég a lezárásokat követően is megtartotta ezt – rájöttek ugyanis arra, hogy a munkavállalók alacsonyabb rezsiköltségek mellett, otthonról is hatékonyan elvégzik a rájuk bízott feladatokat.

Mivel szinte mindenki kipróbálhatta ezt az életformát, így mára kialakultak a preferenciák. Természetesen iparágfüggő, hogy van-e lehetőség az otthoni munkavállalás biztosítására, de tény, hogy sokak számára igenis döntő jelentőségű: emiatt választhatják az adott céget.

Hasonló juttatás a négynapos munkahét bevezetése, mely már hazánkban is egyre inkább terjed. Egyes tanulmányok már bizonyították, hogy négy nap alatt hatékonyabb a munkavégzés, mintha ötöt dolgoznának a munkavállalók. A dolgozók ugyanúgy megkapják a teljes bérüket, ám koncentráltabban végzik a munkájukat, és a több pihenőidő miatt egészségesebbek is maradnak.

Jelenleg folyik ennek a koncepciónak egy hatalmas méretű tesztelése: az Egyesült Királyságban mintegy 70 vállalat többezer munkavállalójának bevonásával próbálják ki a négynapos munkahetet, és annak hatásait.

Verseny a jó munkaerőért – minden juttatás számít

Láthatjuk tehát, hogy a munkaadóknak bőven akad még eszközük, amivel a potenciális alkalmazottakat magukhoz csábíthatják. Munkavállalóként tehát most könnyebben válogathatunk a plusz juttatások között, akár egy bértárgyalás alkalmával. Az előrejelzések szerint ráadásul a béren felüli juttatásoké a jövő, hiszen a rugalmasság és az extra szolgáltatások többet nyomnak a latban, mint a fizetés emelése.

Az is látható, hogy az új munkaerő lojalitása rendszerint alacsonyabb, miközben a betanítás magas költségekkel jár. Így egyre fontosabb lesz a régi, tapasztalt alkalmazottak megtartása: tehát nem csak a munkahely váltásakor van lehetőségünk ezen juttatások megszerzésére, hanem akár a cégünknél maradva is.