Nehéz jó munkaerőt találni, miért mondanak fel a régi kollégák?

Még mindig kihat a munkáltatókra, hogy a járványhelyzet alatt visszavettek a toborzásból. Az akkor számos helyen visszatartott munkaerő-felvétel a tavalyi nyitás óta eltelt bő egy évben a meghirdetett állások és a fejvadász szolgáltatóknál futó projektek minden eddiginél magasabb számát eredményezte. A megfelelő munkaerő felvétele és megtartása kulcsfontosságú ebben a helyzetben, ennek sikerességét viszont számos tényező hátráltathatja. Melyek a toborzási folyamat során leggyakrabban felmerülő kockázatok munkáltatói oldalon és melyek a munkaerő megtartásának leggyakoribb problémái? 

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Amikor egy munkaadónál megüresedik egy pozíció, bizonyos költségek mindenképp jelentkezni fognak, még ha azok nem is feltétlenül rögtön realizálódnak - ilyenek lehetnek például a meglévő kollégáknál jelentkező túlórák és többletterhehés, az új munkaerő toborzásával töltött munkaórák, a kapcsolódó kiadások vagy akár a bevételkiesés.

Ha elhúzódik a felvételi folyamat, a cégnél dolgozó munkavállalók túlterheltté válhatnak ezalatt, ami akár felmondásokhoz is vezethet: ezért fontos, hogy a toborzás kellően intenzív legyen és a megfelelő csatornákon, párhuzamosan történjen.

Fontos az intenzív toborzás (Fotó: Depositphotos)

Fokozatosság helyett széleskörű toborzás 

Gyakori hiba a munkaerőt kereső cégek esetében, hogy nem mérik fel, hogy a távozó munkatárs kiesése mekkora plusz terhet ró a meglévő kollégákra, okozhat-e túlterheltséget, és mindennek milyen következményei, hatásai lehetnek a szervezetre, pedig ennek, ha nem is feltétlenül rövid távon megjelenő, de jelentős költségei lehetnek.

„Ameddig betöltetlen marad egy pozíció, túlórákat jelenthet a kollégák számára, ami láncreakciót indíthat el: fluktuációt, végső soron pedig akár bevételkiesést okozhat. Számos munkáltató követi el a toborzás során azt a hibát, hogy egy csatornán toboroz, majd ha nem válik be, lép a következőre. Emiatt elhúzódik a munkaerő-felvétel folyamata, a meglévő munkavállalókra pedig több időn át hárul nagyobb teher” – magyarázza Szigeti Nikoletta, a Profession Services üzletágvezetője.

„Gyakran a cégek inkább átstrukturálják a munkafolyamataikat, mert nem találnak olyan szabad jelöltet az aktív álláskeresők között, aki megfelel a megfogalmazott elvárásaiknak. Ha egy pozícióban komplex vagy speciális kvalitásokat várnak el egy jelölttől, különösen ajánlott minél több csatornán keresztül toborozni és legfőképp a passzív munkakeresőkre is célozni, ebben pedig hasznos és releváns segítséget jelenthet egy specializált kapcsolati hálóval rendelkező fejvadász cég bevonása” – tette hozzá a szakértő.

A megtartás nehézségei 

Számos területen – különösen a járványhelyzet óta – elvárássá vált a home office biztosítása. A hibrid munkavégzés ugyan nagyobb szabadságot jelenthet a munkavállaló számára, az új kollégák integrációját viszont megnehezíti: problémásabbá válik a cégen belüli információáramlás, ritkultak a társas interakciók, ezáltal a munkaadónak is kevesebb eszköze marad arra, hogy a saját vállalati értékeit megismertesse és elfogadtassa a munkavállalóval.

A járványhelyzethez kapcsolódó korlátozások feloldása óta a munkavállalók részéről is megnövekedett a hajlandóság arra, hogy munkahelyet váltsanak, ennek a tendenciának pedig az emelkedő infláció sem állt az útjába. Ezért jelenleg különösen intenzív verseny folyik a megfelelő munkaerő megszerzéséért és megtartásáért – ezt igazolja a Profession Services fejvadász szolgáltatásnál futó projektek rekordszáma is.

Generációk közti különbségek és változó munkavállalói viselkedés 

A megtartást elősegítő motivációs tényezők egyéni szinten, a személyiségjegyek és preferenciák függvényében is változhatnak, de generációs összevetésben is. A Z generáció igényei markánsabban eltérnek a többi korcsoportétól, máshogyan kapcsolódnak egy munkahelyhez és más szerepet is tölt be az életükben: a munkahely és magánélet sokkal inkább különválik esetükben, mégis jellemzően fontos számukra, hogy a munkahelyi közösség a társas igényeiket is kielégítse akár szervezett programok, informális találkozók formájában.

Arra, hogy a jelenlegi, változó gazdasági környezet és az ebből fakadó változások hogyan formálják a munkakeresők viselkedését és ezáltal az iparágak, vállalatok működését, még nincs hazai kutatás, viszont bizonyos hatásai már érezhetőek. Az infláció hatása a munkakeresők attitűdjeiben is okozott változásokat: a bérezés korábban is vezető motivációs tényező volt, ez a jelenlegi helyzetben pedig tovább értékelődött: például gyakoribbá vált az inflációkövető fizetés igényének megjelenése.

Véleményvezér

Gulyás Gergely ismét egy otromba butaságot mondott

Gulyás Gergely ismét egy otromba butaságot mondott 

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sokszor hadilábon áll a valósággal.
Ingyen lehet utazni a Békemenetre

Ingyen lehet utazni a Békemenetre 

Vajon ki fizeti a Békemenetet?
Magyar fiatal halt meg az ukrajnai háborúban

Magyar fiatal halt meg az ukrajnai háborúban 

A „Nemo” hívójelű fiatal magyar önkéntes volt.
Jön az orosz hadiadó, nincs pénz a háborúra

Jön az orosz hadiadó, nincs pénz a háborúra 

Trump most Ukrajnára koncentrál majd.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo