Magyarország legnagyobb állásportálja, a Profession.hu felmérte az oldalt okostelefonról használók körében, hogy mit jelent számukra ez a folyamat.
A legnagyobb feladat megtalálni az igazit
A válaszadók 60 százaléka a legnagyobb megmérettetésnek azt érzi álláskeresés közben, hogy megtalálja a számára legideálisabb hirdetést. „Érdemes minél több álláshirdetést végig böngészni, illetve már az adott munkakörben dolgozó szakemberrel beszélgetni, hogy a lehető legjobban lássuk, mit takar egy-egy feladatkör pontosan. Emellett fontos azt is meghatározni, hogy milyen típusú cégnél dolgoznánk szívesen. Egy kisebb, családias méretűnél, egy multinacionális vállalatnál vagy akár egy startupnál?
Ha ezzel megvagyunk, akkor nagy segítség lehet a keresgélésben, ha utánanézünk a cég vállalati kultúrájának akár a honlapjukon, vagy a közösségi média felületeiken keresztül. Így könnyebben tudunk olyan munkahelyet, munkakört választani, amivel azonosulni tudunk, és valóban passzol az elképzeléseinkhez” – tanácsolja a toborzási szakértő.
A válaszadók további 20 százalékának az okozza a legtöbb fejtörést, hogy jelentkezzen-e egyáltalán az adott állásra. 15 százalékuk pedig az önéletrajz megírása jelent kihívást. Az álláskeresők többsége (71 százalék) annyira nem kedveli ezt a feladatot, hogy minden állásra ugyanazzal az önéletrajzzal jelentkezik.
Egy jól megszerkesztett önéletrajz tökéletes alap lehet, de érdemes minden jelentkezéskor frissíteni azt. Fontos kiemelni a lényeget és testre szabni az adott pozíciónak megfelelően.Szerepcsere
A szakember arra biztat, hogy gondolkozzunk a másik fejével. Vajon mit szeretne hallani az interjúztató, mik azok a lényeges információk rólunk, amik felkelthetik az érdeklődését? A dokumentum ízléses megformázása a válaszadók 28 százaléka számára jelent problémát, a megfelelő fotó kiválasztása pedig 27 százalékuk számára nem egyszerű feladat ilyenkor.
Az állásportál arra is rákérdezett, mi az, ami a legjobban hiányzik az álláshirdetésekből. A legtöbben a pontos munkaidő, a munkavégzés helyének megjelölését, illetve a juttatásokra és a bérre vonatkozó információkat hiányolják. A munkáltatók nagy hibát követnek el, amikor nem írják bele hirdetésükbe ezeket a tudnivalókat. Korábbi adatokból egyértelműen kirajzolódik, hogy a bérmegjelöléssel megjelenő álláshirdetések esetében sokkal magasabb a jelentkezők száma.
Válaszra várva
Az álláskeresők 64 százalékát leginkább az aggasztja, hogy fog-e egyáltalán választ kapni, ha jelentkezik az állásra. De miért nem válaszolnak a cégek? A legtöbb vállalat kapacitáshiánnyal, vagy a visszajelzésekre kidolgozott folyamatok hiányával indokolja, miért nem értesítik a sikertelenül pályázókat. „De gyakran előfordul, hogy a cégek csak a toborzási folyamat lezárását követően, az új munkatárs munkába állása után adnak visszajelzést azoknak, akik nem jutottak tovább.
De persze nem csak az izgulhat, aki nem kap választ pályázatára. A felmérésben részt vevő álláskeresők 20 százaléka attól tart leginkább, hogy mi vár majd rá akkor, ha behívják beszélgetni. A válaszadók közel 24 százaléka pedig nagy kudarcként éli meg, ha bár részt vesz egy (vagy akár több) interjún, végül mégsem őt választják.
Természetes, hogy nem jó érzés, ha nem mi kapjuk meg az áhított pozíciót, de gondoljunk tanulási, gyakorlási lehetőségként azokra az interjúkra, ahol nem minket választottak. Ha van rá lehetőség, kérjünk visszajelzést is. Érdemes azt is szem előtt tartani, hogy a kiválasztást végző szakemberek pontosan látják milyen csapatba, milyen feladatkörre hallgatnak meg valakit és lehet, hogy olyan részletek ismeretében döntenek más mellett, amikről mi nem tudtunk, és valójában mi sem éreznénk jól magunkat az adott pozícióban – mondja a toborzási szakértő.
