Minden olyan eset, amikor a munkaadó nem veszi figyelembe a piaci hatásokat, jelöltpreferenciákat, hibát jelent a toborzás során és csökkenti annak sikerességét.
„Minden egyes hibával redukálódik a potenciális jelöltbázis, amivel pedig egyenes arányban csökken a toborzás sikeressége. Ebből kifolyólag érdemes megfigyelni a piac működését és a jelöltek preferenciáit. Két dologra fontos különös figyelmet fordítani: az egyik a megfelelő toborzási eszköz kiválasztása a piaci viszonyok függvényében, a másik pedig az eszköz optimális és tudatos használata. Az infláció és a kialakuló ár-bér spirál jelensége például toborzási szempontból azért fontos, mert ezek megjelennek a jelöltek igényeiben, és ha figyelmen kívül hagyjuk, akkor jelentősen csökken a jelentkezőszám” – fogalmazott Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési és termékmenedzsment igazgatója.A munkavállalók 20 százaléka aktív álláskereső, és mellettük vannak, akik motiválhatók a munkahelyváltásra. Összesen nagyjából a munkaerőpiacon aktívak 40 százaléka, azaz megközelítőleg 2,1 millió ember tekinthető ma álláskeresőnek Magyarországon.
Mivel a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben az álláskínálat messze meghaladja az elérhető jelöltek számát, érdemes párhuzamosan használni a különböző csatornákat a toborzáshoz, az aktív álláskeresők mellett pedig a passzív bázist is megcélozni. Jól látható, hogy a piac is ebbe az irányba mozdult el, ugyanis a tavalyi évben megduplázódott azoknak a cégeknek a száma, akik a Profession.hu önéletrajz-adatbázisát is igénybe vették a toborzáshoz – ennek segítségével azt mérlegeljük, hogy egy adott pozíció esetében milyen igényekkel kell számolniuk a munkaadóknak.
Munkakereséssel kapcsolatos igények
A Profession.hu friss, a konferencián bemutatott kutatásával a munkavállalók álláshirdetésekkel és munkahelyváltással kapcsolatos attitűdjeit vizsgálta. A kutatás igazolta, hogy bármennyire is a munkavállalókért zajlik a verseny jelenleg a munkaerőpiacon, számukra mégis negatív élmény a munkahelyváltás: a keresés, a próbálkozás és a lehetséges kudarcélmény miatt egyaránt.
A fent említett kutatás vizsgálta a munkahelyváltás fő motivációit is. A váltásra ösztönző leggyakoribb faktor a magasabb munkabér: a megkérdezettek 86 százaléka jelölte meg ezt a tényezőt, mint a váltásának lehetséges ösztönzőjét. Munkarend tekintetében a rugalmas munkavégzés (46 százalék), a kiszámítható időbeosztás (44 százalék) és a távmunkavégzés lehetősége (32 százalék) voltak a legfontosabb szempontok az álláskeresők körében. A munkatársak és a csapat jelentőségét a válaszadók 48 százaléka, míg a teljesítmény alapú előmeneteli lehetőséget 40 százalékuk jelölte meg.
