A céges flották káreseményeiről sokan elsősorban komoly közúti balesetekre asszociálnak. Az Arval Magyarország 2025. január 1. és december 31. közötti belső statisztikai adatai azonban azt mutatják, hogy a károk döntő többsége nem rendkívüli közlekedési helyzetekben, hanem a napi használat során keletkezik.
Az Arval flottájában egyetlen év alatt több mint 4700 káreseményt regisztráltak. Ez a flotta méretéhez viszonyítva azt jelenti, hogy a járművek közel 50 százaléka évente legalább egyszer szervizbe kerül valamilyen káresemény miatt. Egy több ezer autóból álló flottánál ezek a látszólag kisebb károk is jelentős állásidőt, adminisztrációs terhelést és komoly költséget eredményeznek.
A 10 leggyakoribb káreredet
1) Felverődő kavics, kő okozta sérülések – 37,3 százalék
2) Parkolási károk – 23,1 százalék
3) Tolatás közbeni károk – 3,7 százalék!
4) Másik fél sávváltása – 3,4 százalék
5) Hátulról történő ütközés – 3,3 százalék
6) Vadátfutás – 3,3 százalék
7) Jármű feletti uralom elvesztése – 3,2 százalék
8) Általános ütközés – 3,0 százalék
9) Másik fél tolatása – 2,9 százalék
10) Több ok együttesen – 2,5 százalék
A leggyakoribb károk nem feltétlenül a legköltségesebbek
A toplista alapján jól látható, hogy a káresemények döntő többsége nem rendkívüli helyzetekhez, hanem mindennapos rutinhelyzetekhez kapcsolódik. Bár a felverődő kavics vagy kő okozta sérülések a leggyakoribb káresemények közé tartoznak a céges flottákban, üzleti szempontból nem ezekhez kapcsolódnak a legnagyobb költségvonzatok. A nemzetközi flottatapasztalatok szerint a parkolási károk, különösen azok az esetek, amikor a káreseményért nem a járművet használó sofőr a felelős, jóval magasabb adminisztrációs és szervezési ráfordítással járnak. Ezek a gyakran alacsony összegű, de gyakori sérülések összességében nagyobb működési kockázatot és kiszámíthatatlanabb költségeket jelentenek a vállalatok számára még a ritkábban bekövetkező, súlyosabb baleseteknél is.