A céges flották káreseményeiről sokan elsősorban komoly közúti balesetekre asszociálnak. Az Arval Magyarország 2025. január 1. és december 31. közötti belső statisztikai adatai azonban azt mutatják, hogy a károk döntő többsége nem rendkívüli közlekedési helyzetekben, hanem a napi használat során keletkezik.

Az Arval flottájában egyetlen év alatt több mint 4700 káreseményt regisztráltak. Ez a flotta méretéhez viszonyítva azt jelenti, hogy a járművek közel 50 százaléka évente legalább egyszer szervizbe kerül valamilyen káresemény miatt. Egy több ezer autóból álló flottánál ezek a látszólag kisebb károk is jelentős állásidőt, adminisztrációs terhelést és komoly költséget eredményeznek.

A 10 leggyakoribb káreredet

1) Felverődő kavics, kő  okozta sérülések – 37,3 százalék

2) Parkolási károk – 23,1 százalék

3) Tolatás közbeni károk –  3,7 százalék!

4) Másik fél sávváltása –  3,4 százalék

5) Hátulról történő ütközés –  3,3 százalék

6) Vadátfutás – 3,3 százalék

7) Jármű feletti uralom  elvesztése – 3,2 százalék

8) Általános ütközés – 3,0 százalék

9) Másik fél tolatása – 2,9 százalék

10) Több ok együttesen – 2,5 százalék

A leggyakoribb károk nem feltétlenül a legköltségesebbek

A toplista alapján jól látható, hogy a káresemények döntő többsége nem rendkívüli helyzetekhez, hanem mindennapos rutinhelyzetekhez kapcsolódik. Bár a felverődő kavics vagy kő okozta sérülések a leggyakoribb káresemények közé tartoznak a céges flottákban, üzleti szempontból nem ezekhez kapcsolódnak a legnagyobb költségvonzatok. A nemzetközi flottatapasztalatok szerint a parkolási károk, különösen azok az esetek, amikor a káreseményért nem a járművet használó sofőr a felelős, jóval magasabb adminisztrációs és szervezési ráfordítással járnak. Ezek a gyakran alacsony összegű, de gyakori sérülések összességében nagyobb működési kockázatot és kiszámíthatatlanabb költségeket jelentenek a vállalatok számára még a ritkábban bekövetkező, súlyosabb baleseteknél is.