Bár a Magyar Fejlesztési Bank Rt. száz százalékban állami tulajdonú pénzintézet, a működéséhez szükséges forrásokat ma már nem az állam biztosítja. Sőt, évről évre az MFB fizet osztalékot az államnak. Tavaly a kihelyezett hitelek bővülése indokolttá tette egy 500 millió euró összegű, ötéves futamidejű kötvény kibocsátását. A 2011. március 24-én lejáró, 3,75 százalékos fix kamatozású kötvényügylet megkapta a "Deal of the Year 2006" kitüntető címet.

- Az MFB történetében ez volt az első nyilvános, nemzetközi kötvénykibocsátás. Amikor tavaly beszélgettünk, a bank forrásszerzési politikájában elsősorban a nyilvános hitelpiacokon elérhető szindikált hitelek, kétoldalú, illetve zártkörű műveletek, valamint az intézményi források szerepeltek. Mi változott 2006-ban?

- Az év folyamán megnőtt a forrásigényünk, amit a meghirdetett kedvezményes, hosszú lejáratú MFB-s hiteltermékek iránti érdeklődés növekedése okozott. Ezért nyitnunk kellett olyan piacok felé, amelyek nagyobb likviditással és másfajta paraméterekkel tudnak forrásokat biztosítani. Erre korábban nem volt lehetőségünk, mivel a kötvénypiacnak van egy likviditási minimumelvárása: az európiacon négy-ötszázmillió alatt kevés kötvényt találunk. Az MFB-nek 2005-ig mindössze 300-500 millió euró volt a teljes évi finanszírozási igénye 2006-ban viszont 1,6 milliárd euróra - az év elején tervezetthez képest is félmilliárddal nagyobb összegre - bővült a forrásszükséglete. A megnövekedett projektfinanszírozási igény indokolta, hogy megjelenjen a kötvénypiacon.

- Milyen lehetőségei vannak az MFB Rt.-nek, hogy hitelezési tevékenységéhez a szükséges forrásokat a lehető leghatékonyabb módon biztosítsa?

- Az MFB állami tulajdonú fejlesztési intézet, amelyre külön törvényi szabályozás érvényes. Forrásszerzés tekintetében lényegesen szűkebb korlátok között mozog, mint a kereskedelmi bankok általában. Nem vagyunk számlavezetők, és nem gyűjtünk betéteket sem a lakosságtól, sem a vállalkozói szférától. Tehát a forrásaink biztosítására elvileg három lehetőség marad: a pénz- és tőkepiacok, ahol hitel- és kötvényügyletekkel tudunk megjelenni, a nemzeti vagy nemzetközi fejlesztési hitelintézményektől felvett hitelek, illetve az állami tőkejuttatás, amire 2002 óta szerencsére nem volt szükség. 2005-ig a hiteleink körülbelül 80 százaléka a pénzpiacokról származott, a fennmaradó részt pedig intézményi forrásból fedeztük. Az elmúlt öt évben összesen három esetben végeztünk nemzetközi hitelszindikálást, illetve a külföldi partnerbankokkal vagy azok hazai leányvállalatával kötött kétoldalú finanszírozási megállapodásokkal biztosítottuk a bank forrásszükségletének nagy részét. Stratégiai partnerünk az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB). Emellett kiváló kapcsolatot ápolunk a Nordic Investment Bankkal vagy az NRW bankkal, amely Észak-Rajna-Vesztfália fejlesztési bankja. Bár arányukban az innen származó hiteleink nem számottevőek, hosszú futamidejük és kedvező árazásuk miatt lényeges szerepet töltenek be az MFB forrásszerzési politikájában. Az intézményi hitelek csak meghatározott feltételek teljesülése esetén, adott - az intézmény preferenciájával összhangban lévő - projektek finanszírozására vehetőek igénybe.

- Milyen célokat támogatnak ezek az intézmények?

- Általában - az Európai Unió stratégiájával összhangban - a kis- és középvállalati szektor, az infrastrukturális fejlesztések, a környezetvédelem és az oktatási célú projektek szerepelnek a célok között. Miután ezek "pántlikázott" pénzek, csak konkrét célok finanszírozására hívhatók le, a projekt értékének legfeljebb ötven százalékáig terjedő nagyságrendben; a fennmaradó rész finanszírozását más forrásokból kell fedeznünk. Az MFB elmúlt öt évében az intézményi hitelek volumene növekedett, hiszen bővült a termékportfóliónk. Nőtt az önkormányzatoknak, illetve a vállalkozásoknak nyújtott refinanszírozási hitelek száma és volumene, némileg nőtt a sajátprojekt-finanszírozásunk, és - különösen az elmúlt évben - komoly összegeket fordított az MFB a hazai autópálya-finanszírozásra. 2002 és 2006 között a bank mérlegfőösszege megduplázódott, 507 milliárd forintról 1030 milliárdra nőtt.

- 2002 előtt az MFB nem büszkélkedhetett jelentős nemzetközi kapcsolatokkal. Ma milyen a külföldi megítélése?

- A befektetőkkel, bankokkal és értékpapírházakkal való kapcsolataink azt tükrözik, hogy nagyon jó. Amikor tavaly meghirdettük a kötvénykibocsátást, az első körben húszan jelentkeztek az ügylet megszervezésére. Egy rövidített, hatos listából választottuk ki végül a Dresdner Kleinwort és a HSBC nemzetközi pénzintézeteket. Ez az érdeklődés például mutatója lehet a bank "népszerűségének". Szintén az MFB pozitív megítélését tükrözi, hogy a kötvényt túljegyezték. A túljegyzés harminc befektetőtől érkezett, de a kibocsátást megelőző prezentációs körúton ennél is nagyobb számban jelentek meg érdeklődők. Azóta is folyamatosan érkeznek megkeresések, és a tárgyalások azt bizonyítják, hogy az MFB neve elfogadott és megbízható partneri minőséget jelent a külföldi befektetők számára.

A másik "mutató" a nemzetközi hitelminősítő intézetek véleménye. A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő a 2003. évi első minősítés óta azonos szinten kezeli a Magyar Fejlesztési Bankot a magyar állammal, holott, bár állami garanciával működünk, nem törvényszerű, hogy azonos kockázatúnak minősítsenek bennünket.

#page#

Máshol a világban előfordul, hogy a Moody's egy szinttel lejjebb értékeli a hitelintézetet az adott állam minősítéséhez képest. 2006 októberéig úgy tűnt, hogy nem léphetjük túl az állam értékelését. Akkor viszont az MFB az elsőrendű, nem biztosított adósságaira - kötvénykibocsátásokra, hitelekre - a magyar állam szintjénél magasabb besorolást kapott a Moody's-tól. Ez persze nem csupán az MFB érdeme, hanem a nemzetközi hitelminősítőnél végbement módszertani változás eredménye is. Az új megközelítés szerint a nem szuverén kibocsátók, például az állami tulajdonú, garantált pénzintézetek esetében az elsőrendű nem biztosított adósság minősítése meghaladhatja a szuverén adósság minősítését. A bankbetétek esetében azonban továbbra is az állam hitelminősítése jelenti a plafont. A cseh exportbank, a horvát vagy a japán fejlesztési bank a pénzpiaci adósságok tekintetében mind szintén magasabb besorolással rendelkeznek, mint a saját államuk. Ez új jelenség, amelyet még a befektetők is most tanulmányoznak. A 2009-től életbe lépő, a tőkekövetelményeket szabályozó Basel II vonatkozásában viszont komoly jelentősége lehet. Az új szabályozás szerint ugyanis a kötelező tartalékképzés nagysága a hitelminősítők véleményétől függ. Az, hogy az MFB kötvényét a Moody's Aa1 kategóriába sorolja, szerintem lehetővé teszi, hogy a mai nulla százalékos tartalékképzési kötelezettségünk esetleg ne változzon. Ha nő, az a hitelnyújtó számára - és ebből következően számunkra is - többletköltséget jelent.

- Mit terveznek 2007-re?

- A tavalyi évi eredeti elképzeléshez hasonlóan, mintegy egymilliárd eurós forrásbevonást tervezünk. Ebben körülbelül 500 millió euró az adósságmegújítási elem, és 500 millió euró az új finanszírozáshoz kapcsolódó igény. Még a nyár előtt készülünk egy nagyobb, 500 millió összegű piaci tranzakcióra az európiacon, a fennmaradó rész pedig kisebb kétoldalú üzletekből biztosítható. A nemzetközi fejlesztési intézményekkel tavaly aláírt szerződések értelmében 250 millió euró már rendelkezésünkre áll; ezek a források azonnal lehívhatóak, amennyiben megvannak a megfelelő projektek.

- Felkerülhet-e ismét a bank az EUROWEEK listájára?

- Az előző kötvénykibocsátásnál az volt a célunk, hogy a kötvényt az államhoz képest a lehető legszűkebben árazzuk, és az akciót úgy tudjuk megszervezni, hogy azt túljegyezzék a befektetők, a másodpiaci árszint pedig tartósan stabil maradjon. Az is szempont volt, hogy megfelelően olcsó forrásból tudjuk ellátni a bank fejlesztési, beruházási tevékenységét, amelynek fő célcsoportja a kis- és középvállalkozói szektor mellett a forráshiánnyal küszködő önkormányzatok. Sikerült megvalósítani az elképzelésünket, és a befektetők a "Deal of the Year" minősítéssel díjazták munkánkat. A tervek szerint céljaink változatlanok, de aligha valószínű, hogy a befektetők szavazatai alapján kialakuló listára valaki ugyanabban a kategóriában két egymást követő évben is felkerüljön. Idén talán majd más kategóriában érünk el sikereket.

- Mi kell ehhez?

- Egy szakmailag kiváló csapat és jó piaci partnerkapcsolatok.