Két fontos, a pénzpiacot befolyásoló jogszabály is született a közelmúltban: az egyik a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának a megelőzéséről és megakadályozásáról szól, a másik a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatásokról. Mindkét jogszabályt érdemes tanulmányozni, akár vállalkozói szemszögből, akár magánemberként.

MiFID irányelv

Azok, akik mostanában befektetési jellegű szolgáltatást vettek igénybe, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatásokról szóló (2007. évi CXXXVIII.) törvény hatálybalépéséről a bankjuktól is értesülhettek. A pénzintézetek a törvényi változás okaként az Európai Unió úgynevezett MiFID irányelvét jelölték meg. Ez a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv viszonylag új, tavaly november 1-je óta hatályos. A magyar országgyűlés november 19-én fogadta el a hazai implementációját, a törvény pedig 2007. december 1-jén lépett hatályba.

Az uniós irányelv deklarált célja, hogy csökkentse az átruházható értékpapírok határokon átívelő kereskedelmének korlátait, elősegítse a befektetéseket, következetesen serkentse az európai gazdaságot, és átláthatóbbá, összehangoltabbá tegye a tőkepiacokat. Az irányelv - amely egységesített szabályok gyűjteménye, és elsősorban a befektetők védelme érdekében született - tehát átfogó és harmonizált szabályozási keretet ad az Európai Unión belül, valamint Izlandon, Norvégiában és Liechtensteinben.

A hazai törvény a befektetési szolgáltatások és pénzügyi eszközök széles spektrumát - többek között törzsrészvényeket, kötvényeket, kincstári jegyeket, állampapírokat és derivatív pénzügyi eszközöket (például opciók, cserék, határidőügyletek) is - magában foglalja. Valamennyi befektetési tanácsadást vagy szolgáltatást nyújtó cégre vonatkozik: bankokra, brókerekre és egyéb pénzügyi közvetítőkre. Tőlük többek között azt várja el tőlük, hogy minősítsék az ügyfeleiket, illetve gyűjtsenek információkat azok pénzügyi helyzetéről, befektetési ismereteikről, tapasztalataikról és céljaikról. Ezért ügyfélként ne nagyon lepődjünk meg, ha a bankban a témához látszólag nem tartozó, személyes kérdéseket is feltesznek nekünk, például a családi állapotra, vagyoni helyzetre, a havi rezsire vonatkozóan. Vagy akár arra kíváncsiak, hogy ki tudjuk-e választani a megadott definíciók közül, melyik a nyílt végű befektetési alap, vagyis mennyire vagyunk a pénz világában tájékozottak.

Persze a pénzintézet az új szabályozási rendszer keretében mindezekre csak azért lehet kíváncsi, hogy egy következő lépésben személyre szabottan és minél magasabb színvonalon, minél részletesebben ő tájékoztasson és lásson el minél több információval bennünket, ügyfeleket. Mindezt azért, hogy befektetőként teljes mértékig követni tudjuk az adott pénzintézet működését, a tevékenysége során alkalmazandó elveket, és így átlátható képet kapjunk szolgáltatásairól és a mögöttük húzódó termékrendszerről.

Az új irányelv a korábbi, a befektetők védelmére vonatkozó szabályozást részben lazítja, részben szigorítja. Így például az európai útlevél használatának a lehetősége, az értékpapír fogalmának a bővítése, az úgynevezett tőzsdekényszer feloldása, az engedélyezési és nyilvántartási szabályok enyhítése a befektetési szolgáltatók mozgásterét tágítja.

A befektetők tájékoztatására vonatkozó szabályok azonban szigorúbbak lettek. A tájékoztatásnak írásban (szerződés, üzletszabályzat, hirdetmény), tartós adathordozón vagy a befektetési vállalkozó által meghatározott honlapon kell megtörténnie. Az ügyfeleket pedig a következőképpen kategorizálja az új rendelkezés: lakossági, szakmai ügyfelek, illetve partnerek. A tájékoztatási kötelezettség a lakossági ügyfelek esetében a legszigorúbb, a partnerek esetében (például amikor bankkal áll a befektetési szolgáltató kapcsolatban) a legenyhébb.

A lényeg a lakossági ügyfeleket érintő tájékoztatásban az, hogy a pénzintézet nem adhat félreértelmezhető információt, és lényeges körülményt, tényt vagy adatot nem állíthat be lényegtelenként. Vagyis az ismertetőben nem hangsúlyozhatja a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás vagy a pénzügyi eszköz előnyeit anélkül, hogy a hátrányos tulajdonságokra vagy kockázatokra ne mutatna rá tárgyilagosan és pontosan. A lényeg nem lehet az apró betűs részben elrejtve!

A befektetési tanácsadás a korábbi szabályozásban önálló szolgáltatásnak minősült. Az új törvény szerint azonban minden olyan tevékenység, amelynek az ügyfelet befolyásoló hatása van - így már az ajánlás is -, befektetési tanácsadásnak minősül. Továbbá a törvény szerint a gyakorlatban a szolgáltatónak a fogyasztó megbízásait a lehető legjobb feltételek mellett kell teljesítenie, amit "legjobb végrehajtásnak" neveznek.

A pénzmosás ellen

A tavaly december 14-én életbe lépett, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló (2007. évi CXXXVI.) törvény is egy uniós irányelvének törvényi adaptációja.

A törvényével azonos nevet viselő EU-direktíva célja, hogy visszaszorítsa a pénzmosást, vagyis a bűncselekményből származó pénzeknek az eredetét elfedő befektetését, valamint hogy megakadályozza a terrorista szervezetek, terrorcselekmények támogatását. A kettő szorosan összefügg, hiszen az utóbbi pénzek mozgásához, utalásához általában a pénzmosáshoz hasonló módszereket alkalmaznak.

A törvény életbe lépését követő rövid átmeneti időszak lehetőséget ad a felkészülésre a felügyelet, valamint a pénzintézetek számára. Az új törvény szerint a bankok nagyobb mozgásteret kapnak az ügyfelekkel való kapcsolattartásban, és - a jogszabály adta keretek mellett - saját hatáskörben szabhatják meg, hogy pénzmosási szempontból milyen ügyfélkör minősül számukra magasabb, illetve alacsonyabb kockázatúnak. Ezzel egy időben viszont immár törvényi kötelezettségük az ügyfelek viselkedésének folyamatos nyomon követése, pénzmosási szemszögből.

Az ügyfeleket érintő változás, hogy a törvény értelmében a korábbihoz képest kevesebb adatot kérnek a bankok a hozzájuk belépő új ügyfelektől, de rákérdezhetnek vagyonuk forrására. Újdonság az úgynevezett kockázatalapú ügyfél-átvilágítás bevezetése, miszerint a bankoknak saját belső elbírálási rendszerük alapján be kell sorolniuk az ügyfeleiket különböző kockázati kategóriákba. Nem természetes ügyfelek esetén azonosítaniuk kell a tényleges tulajdonost, vagyis azt, hogy ki áll a vállalat mögött.

A törvény a kiemelt közszereplők (PEP) számára külön átvilágítási intézkedéseket vezetett be. A külföldi lakhellyel rendelkező ügyfeleknél pedig kötelező eljárás annak a felderítése, hogy saját országában közéleti szereplő-e, s ha igen, a bankkal létesített üzleti kapcsolat fokozott elemzése és nyomon követése is kötelező a kenőpénzek külföldi átmosásának megakadályozása érdekében.

Az alacsony kockázati besorolású ügyfelek esetében kevesebb, a magas kockázatúaknál viszont több adatot kell a banknak bekérnie.

Az azonosítási kötelezettség felső korlátja 3,6 millió forintra emelkedett a korábbi 2 millióról, ami a tranzakciók összegének emelkedésével vált szükségessé, és a kereskedők is csak ennyit fogadhatnak el készpénzben árujuk ellenértékeként. Ennél nagyobb összegű vásárlás esetén csak átutalással vagy bankkártyával lehet fizetni.