A fejlesztési banki struktúra nem hazai találmány, a világ számos országában működik hasonló intézmény, hogy a kereskedelmi bankok számára esetleg kockázatos, ám az állami fejlesztési célok eléréséhez nélkülözhetetlen gazdasági szereplők részére állami és piaci forrásokat közvetítsen. Az 1992-ben alapított Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tevékenysége a mindenkori kormányzati elképzelések szerint többször módosult, míg végül 2003-ban, egy jelentős portfóliótisztítást követően kialakult a mai felépítése. Az elmúlt hat év valódi sikertörténet, hiszen a korábbi szerepkeresés időszakát egy törvényileg szabályozott fejlesztési banki korszak váltotta fel.

- A fejlesztési banknak mindig az aktuális gazdaságpolitika megvalósítása volt és lesz az elsődleges feladata. Ez persze azt is jelenti, hogy ahogyan a gazdaságpolitika céljai változnak, az MFB lehetőségei, illetve feladatai is módosulnak. Korábban a bank életében voltak aktívabb és kevésbé mozgalmas időszakok, de az elmúlt hat évben az MFB határozott stratégia szerint fejlődött. Tevékenységünket a Magyar Fejlesztési Bankról szóló, többször módosított törvény alapján végezzük: transzparens, prudens módon, üzleti alapon, banki eszközökkel segítjük a gazdaságpolitika fejlesztéspolitikai céljainak megvalósulását. Ennek során együttműködünk és nem konkurálunk a kereskedelmi bankokkal. Ez azt jelenti, hogy az MFB hosszú lejáratú fejlesztési célokat finanszíroz szigorúan üzleti alapon. Ez utóbbit fontos hangsúlyozni, hiszen korábban volt, amikor a fejlesztési bank alternatív költségvetési intézményként működött, és így nem tudott a fenti követelményeknek megfelelni. Ma viszont az Európai Unió notifikálta az összes termékünket, tehát teljes mértékben EU-konform módon működünk és nyújtunk hiteleket.

- A ma is érvényben lévő működési struktúrát hat éve alakították ki. Hogyan illeszkedik ez a modell a nemzetközi fejlesztési bankoknál bevált gyakorlatokhoz?

- 2003-ban Európa legnagyobb fejlesztési bankja, a német KfW és a spanyol ICO mintájára átszerveztük az MFB-t; átvettünk az európai országokban már jól bevált struktúrákat, illetve hiteltermékeket. A KfW például a kilencvenes évek közepétől fogva számos, hasonló ügyfélkörrel rendelkező fejlesztési pénzintézetet olvasztott magába, és holdingstruktúrát hozott létre. Az ottani bankcsoportnak is része volt az Eximbank, illetve a magyar MEHIB-hez hasonló intézmény. Az ICO az önkormányzati finanszírozásokhoz adott modellt, míg a kis- és középvállalatok számára kidolgozott hitelekhez szinte bármelyik európai fejlesztési hitelintézetnél találtunk követendő példát, hiszen a régió legtöbb országában a fejlesztések túlnyomó többsége, nem véletlenül, a kkv-szektort célozza.

- A Magyar Fejlesztési Bank pénzügyi eredményeit vizsgálva egyértelműen sikertörténet rajzolódik ki. Bár az MFB elsősorban nem profitorientált pénzintézet, a mutatói mégis évről évre javultak, 2003 óta pedig folyamatosan nyereséggel zárja a pénzügyi évet. Mi áll a sikerek mögött?

- A sikeres helyett inkább az eredményes szót használnám. A siker legyen az önkormányzaté, a vállalkozóé, aki az MFB segítségével lett sikeres. Valóban, az utóbbi években a bank adózás előtti eredménye folyamatosan növekedett, 2003 óta profittal zárjuk az évet. A számokat illetően leginkább a bank aktivitását jelző mérlegfőösszeg növekedését szeretném kiemelni: az 1991-es 6,8 milliárd forintról 2007 végére a tervek szerint több mint 800 milliárd forintra bővül. A különbség önmagáért beszél. A sikeres kihelyezések egyik záloga, hogy megfelelő források álljanak a bank rendelkezésére. Szeretném eloszlatni azt a tévhitet, hogy az MFB mint állami tulajdonú bank, az állam, a költségvetés pénzét költi. Ez olyannyira nem így van, hogy az MFB fizet osztalékot az államnak abból a profitból, amelyet elért. A Magyar Fejlesztési Bank ugyanis bankként működik, forrásait a hazai és nemzetközi pénzpiacokon szerzi be. Miután a belföldi piac számunkra drága, hiszen a működési szabályzatunkból eredően a kereskedelmi bankok előtt nyitva álló források - például a számlavezetés vagy a betétgyűjtés - számunkra nem elérhetőek, elsősorban nemzetközi színtéren vagyunk aktívak. A stratégiánk három pilléren nyugszik: külföldi partnerbankoktól direkthiteleket veszünk fel, kötvényeket bocsátunk ki, illetve szindikált hitelekkel fedezzük a bank forrásszükségletét. Mindezt nagyon kedvező áron, miután a Magyar Fejlesztési Bank a Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő cégtől a magyar államéval megegyező besorolást kapott. Szintén a bank nemzetközi pénz- és tőkepiacokon elért kedvező megítélését mutatja, hogy a Euroweek tőkepiaci szaklap szavazása szerint az MFB tavalyi 500 millió eurós kötvénykibocsátása volt az év legjobb ügylete az úgynevezett Sub-sovereign and Municipal kategóriában. Ez már csak azért is komoly eredmény, mert ez a tranzakció volt a Magyar Fejlesztési Bank első nyilvános, nemzetközi kötvénykibocsátása. A forrásaink között kell még megemlíteni a magyar állam által biztosított árfolyam-garanciát, ami teljes mértékben EU-konform támogatási forma egészen addig, amíg az ország nem csatlakozik az euróövezethez. Ennek köszönhető, hogy a kedvező feltételekkel kapott devizaforrásokat árfolyamkockázat nélkül, forintban, hosszú lejáratra tudjuk kihelyezni. Ez ma 6-7 százalék közötti kamatot jelent. Némi túlzással szólva, szinte korlátlan volumenű forrás áll rendelkezésünkre.

- Egy üzlet sikerében a kínálat mellett a kereslet is jelentős szerepet játszik. A kedvező mutatók jelentik-e azt, hogy az elmúlt években a kis és középvállalatok megerősödtek és finanszírozhatóvá váltak, illetve, hogy megnőtt a szektor aktivitása?

- Soha ennyi fejlesztési hitel nem állt a kis és középvállalatok rendelkezésére. Ma már többnyire kiszámíthatóak az Európai Unió, illetve a hazai gazdaság történései, és a lehetőségekről is egyre több és könnyebben elérhető információ áll rendelkezésre. A vállalkozásoknak csupán meg kell "álmodniuk", hogy milyen fejlesztés hozhat üzleti sikert, és megtervezniük a megvalósításhoz szükséges komplett pénzügyi konstrukciót. Az elmúlt másfél-két évben több mint 4800 kérelmet hagytunk jóvá, több mint 303 milliárd forint értékben. Vagyis a kkv-k hihetetlen mértékben fejlődtek: kinőttek a pénzügyi analfabetizmusból, és ma már képesek a legszigorúbb banki szűrőnek megfelelő projekteket tervezni, hiteleket igényelni, és remélhetőleg sikeresen visszafizetni. Az a kkv, amely az elmúlt öt-hat évet túlélte, ma már harcedzett, és egyre komolyabb vállalkozói tudással bír.

- A szaporodó kihelyezések növelték-e a nemfizetések arányát?

- A portfólió nem romlott, viszont kibővült. Eddigi adataink alapján úgy tűnik, hogy a kétes hitelek aránya semmivel sem rosszabb, mint korábban. A kihelyezések 1,5-2 százalékánál kerül sor valamilyen intézkedésre a későbbiekben, ez pedig megfelel az "ipari" átlagnak.

- Szemben a külföldi fejlesztési banki gyakorlattal, az MFB leginkább a kereskedelmi bankokon keresztül, indirekt módon finanszírozza a kis- és középvállalatok fejlesztési projektjeit. Változott-e az elmúlt években a direkt és indirekt finanszírozások aránya?

- Nem, a mai napig a kihelyezéseink túlnyomó többsége a kkv-szektorba kereskedelmi bankokon keresztül történik. A termékpalettánkat folyamatosan a gazdasági szereplők - kkv-k, önkormányzatok és a nagyvállalatok - igényeihez igazítjuk.

- Az MFB gyakorta hangoztatja, hogy nem konkurenciája, hanem partnere a kereskedelmi bankoknak. Elfogadják ezt a bankok is?

- Ma már az összes kereskedelmi bankkal van együttműködési szerződésünk, kapcsolatunk, és úgy vélem, egyikükben sem merül fel, hogy a fejlesztési bank a vetélytársuk lenne. Különösen azóta, hogy hat évvel ezelőtt értékesítettük az addig százszázalékos tulajdonunkban lévő Konzumbankot, és így megszüntettük a kereskedelmi banki hálózatunkat. Bár az uniós támogatásközvetítés lebonyolítására továbbra is megtartottuk a regionális képviseleti irodáinkat - illetve most transzferáltuk a legtöbb EU-pénz közvetítésére létrehozott MAG Zrt-be -, valójában a kereskedelmi bankokat használjuk hálózatként, illetve hídként az ügyfelek felé. Azt hiszem, kölcsönös előnyökről van szó ebben a kapcsolatrendszerben.

- Hogyan érték el, hogy a kereskedelmi bankok szívesen kínálják az MFB termékeit?

-Egyrészt olcsó forrást tudtunk biztosítani számukra, amelyet ők továbbadhattak a vállalkozóknak, önkormányzatoknak. Másrészt, mint már említettem, semmilyen formában nem végzünk kereskedelmi banki tevékenységet. Ergo, nem áll fönn a veszélye, hogy elcsábítjuk az ügyfeleket. Ellenkezőleg, ennek az együttműködésnek köszönhetően az ügyfélkörük is bővül, a saját ügyfeleiknek kínált MFB-s fejlesztési források pedig a partnereink versenyképességét is növeli.