Lehet-e sikeres egy üzlet, ha nem növekszik? Lehet-e boldogan élni egy olyan országban, amelyben a GDP nem szárnyal? A jelenlegi társadalmi és gazdasági modellben a válasz: nem. Egyre többen azonban látják, hogy ez a rendszer alapjaiban megkérdőjelezhető. Sőt, vannak, akik próbálnak máshogyan létezni. Az átmenet lassú.

Eldőlni látszik: a megújuló energiaforrásoknál a mezőgazdaságra alapozott energetika az a terület, amelyik magasabb szintű támogatást kaphat, a finanszírozó állam és a bankok számára pedig felértékelődik a biodízel, a biogáz, az energiafű.

Nem véletlen, hogy számos magyarországi beruházó arra a következtetésre jutott, hogy a megtérülést tekintve az alternatív energia még ma sem alternatívája a folyamatosan dráguló fosszilis energiának, a villamos áramnak. Néhány vállalkozó viszont még az előnytelen feltételek ellenére sem adja fel.

Nem könnyű választ adni arra, hogy ténylegesen mely csomagolóeszköz nevezhető igazán környezetbarátnak. Az üveg, amelyik nem bomlik el a természetben, de szinte száz százalékban újratölthető? Vagy a fa, illetve a papír, amelynek a nyersanyagszükségletét erdők kiirtásával fedezik? Vagy mégiscsak az újrahasznosítható műanyag?

Nem helyettesíti, csak éppen nagy arányban feleslegessé teszi télen is, nyáron is a földgázt, a villamos áramot az a szinte önmagát kínáló praktika, amellyel a háztetők nagy részét éppen úgy zöld felületté lehet tenni, mint az épületeink oldalfalait.

Ez év január elsejétől vagy a márkakereskedések, vagy a gyártóval, forgalmazóval szerződéses kapcsolatban álló bontók kötelesek visszafogadni a forgalomból kivont járműveket. Ám a hazai feldolgozóknak nemigen van forrásuk a szükséges fejlesztésekhez, miután a roncsautók feldolgozása során nyert anyagok értéke nem fedezi a szabályos bontás költségeit.

Már napjainkban is fellelhető a benzinben olyan komponens, amelynek az eredete a szántóföld. A már megkezdődött jövő pedig tetten érhető a Mol fejlesztőinél és gyártóinál éppen úgy, mint az állam fejlesztő cégénél, a Duna Kft.-nél.

Az irodában használatos technológiák fejlődésével és elterjedésével általános volt az a nézet a kilencvenes években, hogy csökkenni fog a papírfelhasználás. Úgy tűnik, az élet nem igazolta ezeket a várakozásokat: továbbra is a papír az első számú dokumentum, az elektronizált megoldások világában is mindenki biztosra megy: kinyomtat mindent, amit fontosnak tart.

Németújvár nem vesz, hanem elad energiát: amit az erdő, a napsugár, a szántóföld segítségével megtermel, az bőven elég a városka lakóinak. Sőt, ma már a szisztéma is jó áru.

Főszerephez juthatnak a megújuló energiahordozók hasznosításának és az energiahatékonyságnak a lehetőségei, ha megóvjuk magunkat a túlhajtásoktól, élünk a várható uniós támogatásokkal, s nem mellékesen: meg is vitatjuk, hogyan kerülhetjük el a klímaváltozás ember okozta veszélyeit.

A klímaváltozásért elsősorban felelős üvegházhatású gázok 80 százaléka az energiafelhasználásból származik. Ezért mind az európai uniós, mind a magyar új energiapolitikai koncepció egyik - ha nem a - legfontosabb feladata az energiamegtakarítás és az összes energiafelhasználáson belül a megújuló energiák részarányának a növelése. A jövő energiaforrásai kiválasztásának a szempontjából meghatározó, hogy az uniós bizottság leszögezte: a nukleáris energia arányának növelése a fosszilis energiahordozók kiváltásának az egyik lehetséges módja.

Magyarországon a csapadék mennyisége és eloszlása, a növekvő szárazság már a klímaváltozás hatásait mutatja. Vizeink és ivóvízkészleteink tehát veszélyzónába kerültek, bármelyik klímaprognózis forgatókönyve alapján változik is a jövőnk.

Biztos-e, hogy a meglévő szabályaink a legjobb szabályaink? Nem, nem biztos. Körülbelül hét éve, hogy törvény intézkedik a hulladékgazdálkodásról, s megannyi előírás tárgyalja a regionális hulladékkezelés finanszírozási módját, uniós támogatási gyakorlatát. Mindegyik új normának számít, s mindegyik hibádzik valahol. Például kevéssé törődnek a hulladék képződésének megelőzésével, a megelőzés finanszírozásával, a közpénzek ide történő átcsoportosításával. De idesorolódik, hogy a hulladék elviteléért, tárolásáért fizetendő összegekről lemondás nem érné-e meg össztársadalmi méretekben?

Hétköznapi esetek, mindennapos bonyodalmak, megoldásuk mégsem egyszerű. A vállalkozások gyakran találkozhatnak ilyen, az életüket, működésüket megnehezítő eseményekkel, amelyeknek megoldása csak jogi úton lehetséges. S bár természetesen ilyenkor jogászok veszik kézbe az ügyek intézését, nem árt, ha a vállalatvezetők, -tulajdonosok maguk is tisztában vannak némely szabállyal. Most induló sorozatunkban dr. Koday Zsuzsanna nyújt segítséget az eligazodásban.

Hétköznapi esetek, mindennapos bonyodalmak, megoldásuk mégsem egyszerű. A vállalkozások gyakran találkozhatnak ilyen, az életüket, működésüket megnehezítő eseményekkel, amelyeknek megoldása csak jogi úton lehetséges. S bár természetesen ilyenkor jogászok veszik kézbe az ügyek intézését, nem árt, ha a vállalatvezetők, -tulajdonosok maguk is tisztában vannak némely szabállyal. Sorozatunkban dr. Koday Zsuzsanna nyújt segítséget az eligazodásban.

Hétköznapi esetek, mindennapos bonyodalmak, megoldásuk mégsem egyszerű. A vállalkozások gyakran találkozhatnak ilyen, az életüket, működésüket megnehezítő eseményekkel, amelyeknek megoldása csak jogi úton lehetséges. S bár természetesen ilyenkor jogászok veszik kézbe az ügyek intézését, nem árt, ha a vállalatvezetők, -tulajdonosok maguk is tisztában vannak némely szabállyal. Sorozatunkban dr. Koday Zsuzsanna nyújt segítséget az eligazodáshoz.

Minősíthető-e részben pénzkölcsönnek, részben befektetésnek, ha valaki egy betéti társaságnak pénzt ad át? A minősítésnek milyen jogkövetkezményei vannak?

Nyár van, sokan utaznak külföldre, és hagynak a lakásban személyi igazolványt, bankszámlaszerződéseket és havi elszámolásokat. Egy esetleges betörő elviszi ezeket a papírokat, azután bemegy a bankba, kiveszi a pénzt a tulajdonos számlájáról. Kit illet felelősség?

Ha a tisztességes és ésszerű gazdálkodás ellenére a gazdasági társaság nem tudja teljesíteni a fizetési kötelezettségeit, akkor a tagoknak és a vezető tisztségviselőknek - a jogszabályok szerinti eljárási rendben - lehetőségük van arra, hogy kivezessék a gazdálkodószervezetet a gazdasági életből. A jogi keretek betartása esetén sem a tagoknak, sem a vezető tisztségviselőknek, illetve vezetőknek nem kell tartaniuk a korlátlan felelősségük megállapításától vagy büntetőjogi felelősségre vonástól. Az új szabályok megalkotásának az volt a célja, hogy a hitelezők a lehető legkisebb veszteséggel tudják lezárni a megszűnő gazdálkodószervezettel fennálló kapcsolataikat, és ennek megvalósulása érdekében megfelelő szankciókat rendelt, amelyeket csak akkor alkalmaznak, ha annak törvényi feltételei bekövetkeznek.

A gazdasági élet széles körben alkalmazza, és már régóta igényelte a kereskedelmi ügynöknek a jogállásáról és tevékenységéről rendelkező jogszabály megalkotását, szerződéses jogviszonya szabályozását, az esetenként gazdaságilag kiszolgáltatottabb helyzetében a megbízóval szembeni védelmét. A szabályozásra szükség volt annak érdekében is, hogy az ügynökkel kapcsolatba lépő személyek védelmet kapjanak mind az ügynök, mind a megbízó visszaéléseitől.

Egy munkagép átszerelésére kötött vállalkozási szerződésnek része a vállalkozási szerződés teljesítése céljából birtokba vett munkagép megfelelő őrzése is. Az ennek elmulasztásával összefüggésben keletkezett kárt - az ellopott munkagép értékét - a vállalkozó köteles megtéríteni.

Ha a vállalkozó kft. olyan szennyvízcsatornát üzemeltet, amelybe beszivárog a talaj- és esővíz, és ennek következményeként nagyobb szennyvízmennyiséget ad át a szennyvíztisztítónak tisztításra, mint amennyit átvett, és amennyi után szennyvízelvezetési és -tisztítási díjra tarthat igényt, akkor a díjkülönbözetet maga köteles viselni, ugyanis a csatorna karbantartása, javítása vagy átépítése az üzemeltető feladata. Hatósági áras szolgáltatásnak pedig az önkormányzati vagy állami tulajdonú víziközműből származó ivóvíz, az ilyen víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, -tisztítás és -kezelés minősül, a más tulajdonnal biztosított szolgáltatás nem.

A léghajó kikötött - lenyűgözött - állapotban is a levegőben van, és állandóan mozog, ezért a kikötőoszlop kábelét, a hélium tisztaságát és az elektromos vezetékeket rendszeresen ellenőrizni kell ilyenkor is, és a léghajó mellett őrszemélyzetnek kell szolgálatot teljesítenie. Vagyis a továbbhaladás szándéka nélkül lenyűgözött léghajó kikötött állapotban is megőrzi a veszélyes üzemi jellegét, ellenben a szabályszerűen lenyűgözött helikopter nem minősül annak.

A kft. a több üzlethelyiséget magában foglaló, önkormányzati tulajdonban lévő épület üzemeltetésére jött létre, szerződés alapján. A kft.-nek az önkormányzat is tagja. Az üzemeltetés körüli viták során azonban a kft. és az önkormányzat között a kapcsolat elmérgesedett, ezért az önkormányzat felmondta az üzemeltetési szerződést. A kft. ezt nem fogadta el, és pert kezdeményezett.

Egy kft. tagja eladta üzletrészét, azután az adásvételi szerződést megküldte az elővásárlási jog jogosultjai részére, akik a törvényben meghatározott határidőn belül nem nyilatkoztak vételi szándékukról, a szerződést érvénytelennek tekintették. Az elővásárlási jog megsértése azonban nem érinti a megkötött adásvételi szerződés érvényességét.

Ma a legsúlyosabb e-bűn, a személyiséglopás - azaz a más jelszavával és azonosítójával való ügyintézés - sem büntetőjogi kategória a magyar büntető törvénykönyv szerint. Az erre és számos egyéb kockázatra is kiterjedő új, az informatikai biztonságról szóló kerettörvényt várhatóan a második félévben tűzi napirendjére a parlament. A jogszabály hatálybalépése bizonyára növeli az e-ügyintézés iránti bizalmat, újabb lendületet adva a hazai e-kormányzat fejlődésének. Ami viszont ezt mégis visszavetheti: a törvénytervezetben vannak olyan előírások, amelyek teljesítése anyagi ráfordítást kíván a hatóságoktól.

Miután a papír türelmes, a jogalkotás mindig előreszalad: húzójellegű, programszerű, ám mindennek megvalósulása a jogalkalmazásban már jóval nehezebb, az emberek fejében pedig a legnehezebb - mondja Sárközy Tamás jogászprofesszor. A magyar piacgazdaság működési kereteit megteremtő, most húszéves társasági törvény "atyja" úgy véli, a mai gondok jó része szükségképpen együtt jár a rendszerváltozással, de a szerinte teljesen fölösleges politikai izgatottság a legkevésbé a gazdasági jog területét hatja át.

Az Európai Bizottság várhatóan májusi jelentésében javasolni fogja Románia és Bulgária 2007-es csatlakozását, Horvátország pedig 2009-re teszi uniós tagságát. A balkáni országok utóbbi években felgyorsult fejlődése kiváló lehetőségeket nyújthat a külföldi vállalkozások számára, és e téren komoly előnyben vannak a magyar befektetők.

Az európaiak lemaradnak állásokról, mivel nem kellőképpen mobilak, állítja az Európai Bizottság. Bár ma az unión belül az EU-állampolgárok elvileg minden tagországban vállalhatnak munkát, az elmúlt több évtized tapasztalatai azt mutatják, az elvek nemigen váltak gyakorlattá. Eddig ez a kérdés nem nagyon foglalkoztatta az unió döntéshozóit, most azonban előtérbe került. Egyrészt a kibővítés kapcsán, másrészt az unión belüli munkanélküliségi ráta emelkedésének és a foglalkoztatási gondok megjelenésének okán. 2006 a munkavállalók mobilitásának európai éve.

Már az Európai Közösség megalakulásakor is fontos kérdés volt az energiapolitika, de ma talán mindennél fontosabb: ha nem csökken a világ károsanyag-kibocsátása, az előbb-utóbb súlyos következményekkel jár. Az Európai Bizottság januárban új, átfogó energiapolitikai intézkedéscsomagot tett közzé annak érdekében, hogy megoldás szülessen az éghajlatváltozás, az emelkedő energiaárak és az importfüggőségből eredő kiszolgáltatott helyzet kezelésére.

Bár sok adózási kérdés a tagállamok belső ügye, az Európai Uniónak van közös adópolitikája, méghozzá azokon a területeken, ahol segítheti a közösségi politika céljainak elérését. Az Európai Bizottságnak nem áll szándékában kezdeményezni közös vállalati adókulcsok megállapítását, bizonyos fokú harmonizációra azonban szükség van az egységes belső piac jobb működése, illetve a közösségi és a nemzeti érdekek megfelelő összehangolása érdekében.

 

 

A Piac és Profit harmadik éve kutatja az új gazdaság, az információs gazdaság, a tudásalapú gazdaság (ahogy tetszik, úgy hívhatjuk) törvényszerűségeinek megnyilvánulásait a gyakorlati életben. Mert nincs kiérlelt tudomány, használható esettanulmányok, minták, amelyek segítenének a mai embernek ebben a mi új, felgyorsult világunkban eligazodni, megmaradni, sőt irányítani sorsát. A mindennapok történéseinek tettenérésével, azok megértetésével próbálkozunk.

Magyarországnak a fejlődés befektetésvezérelt szakaszából rövid időn belül át kell lépnie az innovációvezérelt szakaszba. Az életminőség folyamatos javulását a tudásalapú gazdaság növekvő versenyképességén és jövedelmezőségén alapuló, regionálisan kiegyensúlyozott, ökológiai és gazdasági szempontból is fenntartható fejlődés biztosítja. Ebben a programban minden eddiginél nagyobb szerepe van az innovációnak. Többek között erről beszélt lapunknak Szekeres Imre, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára.

A piac fel- és leértékel sportágakat. Bekerül a show-business világába a labdajáték, a százméteres sprint, a jéghoki, mert leültet embermilliókat a tévé elé. De ha nem több az érdeme a sportágnak, mint az, hogy a megméretés, a nemes küzdelem öröméért felkerült az újkori olimpiai játékok palettájára, akkor a mai világban már nem igazi áru, nem hozza, hanem viszi pénzt.

Soha ilyen tájékozott nem volt a nagyközönség a magyar gazdaság állapotát illetően. Az a laikus, aki eddig netán keverte volna az államháztartási deficitet a fizetési mérleg hiányával, ma már minden bizonnyal kiigazodik a makrogazdasági fogalmak között, tájékozott az államadósság helyzetét és kívánatos arányát illetően, és pontosan tudja, amit ugyan már másfél évtizede hall, de eddig nemigen hallott meg: hogy a reformok immár halaszthatatlanok.

A demokráciához nem elég a demokratikus berendezkedés. A demokrácia nem teljesedhet ki addig, amíg nem hatja át hétköznapjainkat, viselkedésünket, gondolkodásunkat. És hogy nálunk bizony nem hatja át, az a politika és a társadalom kommunikációjában nagyon is tetten érhető.

Bajban van világunk. Ebben a lapszámunkban nagyon sok téma kapcsán foglalkozunk a Földet, az emberiséget, a társadalmakat, a gazdaságot, a nemzeteket és az egyes embert érintő folyamatokkal. Melyek mehetnek nagyon is rossz irányba, de - rajtunk múlik - mehetnek egy jobb világ, egy élhetőbb emberi létezés felé is. (Ezek a cikkek az információgazdaságról, a Káoszpont című könyvről, az EU új energiapolitikájáról, a hulladékgazdálkodásról, a biodízelről, -etanolról szólnak.)

Még minek kell történnie ahhoz, hogy mi, emberek megálljunk egy kicsit, s komolyan elgondolkodjunk, mehet-e így tovább, és meddig, a földön az élet, a mi életünk?

Ritkán szoktam a főszerkesztői jegyzet lehetőségével élni azért, hogy lapunk tartalmának megváltozásáról informáljam kedves olvasóinkat. Most mégis megteszem. Jelentős lépésre szántuk el magunkat néhány hónappal ezelőtt, s ennek kézzelfogható eredményét tartja Ön is most a kezében.

Többet nem tévedünk el, és a közeljövőben talán már arra sem hivatkozhatunk, hogy a dugó miatt késtünk egy órát. A műholdas helymeghatározó segítségével pontosan tudjuk, hol vagyunk, és merre megyünk, s ha mégsem, egy kellemes női (vagy férfi-) hang időben figyelmeztet. A GPS már ma is dollármilliárdos üzlet, és a továbbiakban még nagyobb lesz: a térképen ugyanis az összes fontos és nem fontos hely tájékoztatni fog minket arról, hogy hol van leértékelés, mikor van hivatali fogadóóra, vagy éppen mit játszanak a moziban.

A korábban csak távoli lehetőségként felmerülő mobil munkavégzés napjainkban valóság, hiszen az ehhez szükséges adatátviteli szabadság - vagyis hogy bármikor, bárhonnan és bármilyen eszközön megvalósítható legyen a kommunikáció - a mindennapok részévé vált. Olyannyira, hogy idő- és térbeli kötöttségek nélkül akár virtuális vállalkozások is működhetnek vagy működhetnének. Mindez azonban nem pusztán technológiai kérdés, mutat rá több szakértői elemzés is.

Két, látszólag teljesen más oktatási szegmensben munkálkodó intézmény képzési politikájából láthatóvá válik, hogy a korszerű, használható tudásnak csak az alapjait lehet átadni az alapképzéssel. Az állandóan változó világhoz, igényhez alkalmazkodás képességét, készségét másként kell megtanítani a hallgatókkal. Ezzel a problémával küszködnek ma az oktatási intézmények.

Dinamikusabban nő azoknak a magyaroknak a száma, akik belföldön nyaralnak, mint azoké, akik külföldön. A rövidebb utazásoknál is egyre vonzóbbak a belföldi úti célok. A központi és regionális fejlesztési stratégiákban pedig mindinkább elsőbbséget kap a turizmus, ami a kínálat további bővítését ösztönzi. Az infrastrukturális fejlesztésekre és a kereslet növekedésére alapozva vonzó befektetési lehetőségek kínálkoznak a vállalkozások számára.

Ma már szinte senki nem vesz autót készpénzért. A legújabb hitelkonstrukciók közül jó néhányhoz indulótőke sem szükséges. Az egyre élesebb piaci verseny hatására, úgy tűnik, ezen a területen is megjelentek a torzulások. Látszólag minden a vevőért történik, ám a valóságban a lényeg, hogy fogyasszunk, tehát lecserélje az autóját az is, aki esetleg nem is akarta.

Február elsejétől igényelhetők a bankoknál az új, államilag támogatott, kedvezményes lakáshitelek. Ez azonban csak az egyik eleme a kormány úgynevezett Fészekrakó programjának. Ám hogy a megemelt szocpol és többek között a lakbértámogatás hatására ténylegesen fellendül-e a lakáspiac, azon belül például a bérlakásépítés, azt az idő dönti el. A kormány optimistább, a vállalkozók kevésbé.

Az 1500-2000 kártyás, átlagos praxis ára országosan mintegy 6-8 millió forint. Budapesten nem ritka a húszmilliós vételár sem. Egyre kevesebbet érnek viszont a kizárólag gyermekorvosi körzetek - állítja az egyik praxiseladásra specializálódott tanácsadó cég vezetője.