– Erős gazdaság nem létezik erős vállalkozások nélkül. Márpedig a téren, hogy Magyarországon a hazai kis- és középvállalkozások stabil alapot jelentsenek a gazdaság számára, még bőven van tennivaló, kormányzati szinten is. Milyen kormányzati elképzelések vannak annak érdekében, hogy a vállalkozások számára kedvezőbbé váljék a gazdasági környezet, s a teendők között melyeket tartják a legfontosabbaknak?

– Alapvető gazdaságpolitikai cél, hogy az ország fejlődését – a kedvezőtlen jelenségek ellenére – tartósan gyors ütemű, az export és beruházások által vezérelt, kiegyensúlyozott növekedési pályára állítsuk. Ez a kormányprogramban is megfogalmazott jóléti rendszerváltás feltétele. Ennek alapja a modernizációt, az innovációt és ezek eredményeképp a termelékenység jelentős növekedését elősegítő beruházás- és befektetőbarát politika. Az útépítés, a vasútfejlesztés, a környezetvédelmi beruházások, az informatika, a kutatás és fejlesztés támogatása egyben a vállalkozások modernizációját és környezetének fejlődését is szolgálja. Emellett szükséges a közterhek csökkentése és ezzel a gazdaság jövedelemtermelő képességének erősítése. Ezzel párhuzamosan persze a működőtőke-beáramlás ösztönzése is. S hogy mindezek a lépések valóban hatékonyan szolgálják a vállalkozások fejlődését, vagy azt, hogy a gazdaságpolitika iránti bizalom növekedjék, a döntéshozatal minden területén növelni kell az átláthatóságot, a gazdasági környezet kiszámíthatóságát.

– A tárcák, valamint a Magyar Fejlesztési Bank Rt.általmár közzétett programok, amelyekre a vállalkozások pályázhatnak, s így forrásokhoz juthatnak, hogyan szolgálják mindezt?

– A Smart Hungary, az Okos Magyarország középtávú beruházás-ösztönzési koncepciófő célja például Magyarország versenyképes telephelyi pozíciójának megőrzése, javítása. A foglalkoztatási arányok és a jövedelemtermelési képességének növelése érdekében szükség van a gazdaságot szerkezetében is korszerűsítő és teljesítőképességét fokozó beruházásokra. A program prioritásai közé tartozik többek között, hogy növelje a hátrányos helyzetű térségek tőkevonzó képességét, segítse Magyarország beszállítói hálózatainak kiépítését, s ösztönözze a vállalkozói szektort a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs képességek jobb kihasználására. Fontosnak tartjuk – miként az Európai Unió is prioritásként kezeli ezt – a kis- és középvállalkozások versenyképesség tételét. Nekik nyújt segítséget a tételes egészségügyi hozzájárulás csökkentése, az új beruházási adókedvezmény, az infrastruktúra-fejlesztési támogatás.A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program eredményeként pedig lehetővé válik az európai uniós források bevonása is. A program a már meglévő, a piaci versenyben küzdelmek árán túlélő magyar kis- és középvállalkozások megerősítését szolgálja. Célja, hogy a leleményes és szívós magyar vállalatok a nagy és kényelmesebb európai piacon sikereket érjenek el, és ezzel segítsék elő Magyarország gazdagodását.

– Az innováció, az információtechnológia terén hoz e változást az uniós tagság?

– A csatlakozástól az ipari innováció feltételrendszerének javulása, a növekedés gyorsulása várható. Az informatikai és távközlési beruházások területén az EU-csatlakozásnak jelentős lélektani hatása lesz: egyrészt fokozza a piacon most jelen lévő tulajdonosi csoportok aktivitását, másrészt a tagság keltette bizalom erősödésével új befektetők, s ezáltal új tőke megjelenéséhez vezet. Az informatikai és távközlési szolgáltatók piaci lehetőségei egyébként nagymértékben megnövekednek, hiszen nemzetközi tapasztalatok szerint az egy főre vetített GDP 6800–8000 dolláros szintjénél – amelyet az EU-csatlakozásnak köszönhető gyorsabb növekedés hatására a 2006-ot követő években már elérhetünk – olyan minőségi ugrás következik be az életminőségben, amely a fogyasztói igényeket számottevően átalakítja Magyarországon.

– A gazdaság fejlődésének kulcsfontosságú eleme az innováció. Ez hogyan jelenik meg a kormányzati munkában?

– A kormányprogram a tudomány- és technológiapolitikát a társadalom felemelkedését, a gazdaság növekedését meghatározó kormányzati eszközként deklarálta. Ennek nagyon örülök, mert személyesen is nagyon fontosnak tartom, hogy Magyarország tudása alapján kerüljön bele a fejlett világ gazdasági körforgásába. Az innováció szemléletet és nem csupán fejlesztőközpontokat jelent. Fontos, hogy a tudomány mellett a vállalatokat is – és ebbe bizony a kormány és az államigazgatás is beletartozik – ösztönözzük az innovatív megoldások gyakorlati alkalmazására. Csak így lehet Magyarország vonzó kutatás-fejlesztési helyszín. A kormány közvetlen költségvetési támogatással, az európai kutatási programokbeli eredményesség fokozásának elősegítésével, valamint közvetett gazdaság- és tudománypolitikai ösztönzőkkel kívánta biztosítani a hazai felhasználású K+F ráfordítások növekedését. A kormányzati munkában prioritásként kezeljük a fejlett technológiát alkalmazó, tudásintenzív munkaerőt és a helyi fejlesztést is igénylő működőtőke befektetéseinek fokozását. Az innovációbarát szabályozási környezet megteremtése ugyancsak kiemelt feladat. Kettős feladatról érdemes beszélni. Amellett, hogy a lemaradásban lévő innovációs megoldásokhoz közvetlen támogatást nyújtunk, olyan szabályozási és intézményrendszeri hátteret biztosítunk, hogy jelentősen több külföldi és hazai forrás jusson az egyes területek központjaiba is.

– Milyen konkrét kormányzati lépések szolgálják az innovációs tevékenység erősítését?

– Ami a kormányszintű koordinációt illeti, döntöttünk a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium létrehozásáról. Ez a miniszterelnök vezetésével működő, legfelső kormányzati tudomány- és technológiapolitikai egyeztető fórum, amely megtárgyalja a kormány számára készített előterjesztéseket, összehangolja a tudomány- és technológiapolitikát érintő feladatokat, megvitatja a kormányzati intézkedést igénylő aktuális kérdéseket, és elősegíti ezek megoldását. A kutatás-fejlesztés ösztönzésével és hasznosításával kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására a kormány a közeljövőben megalapítja az önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező országos hatáskörű szervét, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt. Terveink szerint ezzel együtt jön létre a Nemzeti Innovációs Ügynökség. Az ügynökségen belül – a pályázatkezelésen túl – fokozatosan kiépítjük a kutatás-fejlesztéssel összefüggő szolgáltató funkciókat is, mint például az innovációs tanácsadás, az információszolgáltatás, a monitoring. Az ügynökség támogatja további, elsősorban regionális innovációs szolgáltató szervezetek működését, fejlődését, kezdeményezi és szervezi a piacról hiányzó szolgáltató-közvetítő funkciók létesítését. Ennek az ügynökségnek lesz még egy fontos feladata. Kommunikálnia kell eredményeit a vállalati szférával, a társadalommal, és természetesen a nemzetközi kapcsolatokat is ápolja majd.

– A felsoroltak elsősorban szervezeti intézkedések, bár kétségtelen, hogy ezeknek az intézményeknek a működése és működtetése érdemi változásokat is hozhat. Milyen reményei vannak e tekintetben?

– Az innovációs szemléletet a kormány tevékenységében olyan szintre kell emelni, hogy valóban képesek legyünk egy modern, európai Magyar Köztársaság közös megteremtésére. A modern és európai jelző stílust, szemléletet tükröz, és egyúttal a stratégia lényegét jelenti. Magyarország, a magyar nép kreativitását megbecsüli a világ. A kormány programja erre a kreativitásra épül. A világgazdaság és a magyar gazdaság úgy alakul, hogy az ország, a fejlődés befektetésvezérelt szakaszából rövid időn belül át kell, hogy lépjen az innovációvezérelt szakaszba. Ez lehetővé teszi, hogy az átmenet rekonstrukciós periódusára jellemző magas növekedési ütemet hosszabb időn át megőrizve 2015-re Magyarország több területen az unió fejlett tagállamaihoz zárkózzon fel. Az életminőség folyamatos javulásáta tudásalapú gazdaság növekvő versenyképességén és jövedelmezőségén alapuló, regionálisan kiegyensúlyozott, ökológiai és gazdasági szempontból is fenntartható fejlődés biztosítja. Ebben a programban minden eddiginél nagyobb szerepe van az innovációnak.