Kérdések
1. Mit jelent a kft.-üzletrész adásvételi szerződésnél a törvény alapján fennálló elővásárlási jog?
2. Milyen per kezdeményezhető az elővásárlási jog megsértése esetén, ki jogosult ilyen per megindítására és milyen határidő alatt?
3. A kft.-üzletrész adásvételi szerződés szerződő felei (eladó és vevő) kezdeményezhetnek-e a cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárást és milyen határidő alatt?
Az üzletrész-adásvételi szerződés hatálytalanságának megállapítása iránti peres eljárást az elővásárlási jogában megsértett személynek kell (lehet) megindítania, ha az elővásárlási jogának megsértése miatt a bíróságtól jogvédelmet kér. Az elővásárlási jog üzletrész-adásvételi szerződés megkötése során megvalósult megsértésének megállapítására és jogkövetkezményeinek levonására sem a kft., sem az ügyvezetője nem jogosult, de azt a cégbíróság sem veheti figyelembe, még akkor sem, ha arról hivatalos eljárása során tudomást szerez, és a jogszabálysértés egyértelmű. Az üzletrész-adásvételi szerződés alapján bekövetkezett tagváltozás tagjegyzékben való átvezetésének és cégbírósági bejelentésének elmulasztása miatt helye lehet a kft.-vel szemben törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának.
A jogeset
A kft. egyik tagja eladta az üzletrészét, és az adásvételi szerződést megküldte az elővásárlási jog jogosultjai részére, akik a törvényben meghatározott határidőn belül nem nyilatkoztak. A vevő az üzletrész-adásvételi szerződés alapján kérte a kft. ügyvezetőjétől a tagváltozás átvezetését a tagjegyzéken, és cégbírósági bejelentését. Az elővásárlásra jogosult tagok az adásvételi szerződést érvénytelennek tekintették, ezért nem teljesítette az ügyvezető a kötelezettségét. A vevő cégbírósághoz fordult, és kérte a kft.-vel szemben a törvényes működés helyreállítása érdekében törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását, az eladó törlését a tagok köréből és magának mint új tagnak a bejegyzését.
A kft. a kérelem elutasítását kérte. Azt állította, hogy a kérelmező nem az adásvételi szerződés lényeges tartalmi elemeit közölte a tagokkal, hanem csak azt, hogy az üzletrészére harmadik személy vételi ajánlatot kíván tenni. A vételi ajánlatot egész terjedelmében kell közölni az elővásárlásra jogosultakkal, mert csak ezek ismeretében nyilatkozhatnak a vételi ajánlat elfogadásáról. Álláspontja szerint a kérelemben előadottak tárgyában nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak.
A cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet elutasította azzal az indokolással, hogy az üzletrész-átruházási szerződés érvényességének vagy érvénytelenségének vizsgálatára a cégbíróságnak nincs hatásköre, a jogvita elbírálására peres eljárásnak van helye.
A cégbíróság végzése ellen a kérelmező vevő fellebbezett. Állította, hogy az elővásárlási jog szabályait az eladóval betartották, és a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban intézkedhet a tagváltozás bejegyzéséről. A kft. a fellebbezési ellenkérelmében megismételte, hogy az eladó a szerződést nem teljes terjedelmében közölte, továbbá az ügyben nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak.
Cégbírósági törvényességi felügyelet
A cégeljárásról szóló törvényben (Ctv.) a törvényességi felügyeleti eljárás alapjául szolgáló egyik nevesített ok, ha a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok miatt törvénysértő. A Ctv. szerint cégjegyzékben szereplő adatokra vonatkozóan törvényességi felügyeleti eljárást csak az indíthat, aki nem jogosult cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül helyezése, a cégalapítás, illetve a létesítő okirat érvénytelenségének a megállapítása iránti perindításra. E háromféle pertípussal orvosolhatók a cégjegyzékbe jogszabálysértő eljárás eredményeként bekerült adatok vagy a cégjegyzékben szereplő jogszabálysértő adatok, azonban az ilyen perek kezdeményezésére jogosult személyi kör korlátozott (például akire a végzés rendelkezést tartalmaz, az ügyész), és a perindításra rövid határidő áll rendelkezésre. A Ctv. rendelkezése szerint nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény az előbb nevesített vagy más polgári perben, illetve közigazgatási eljárásban érvényesíthető.
Az elővásárlási jog
A kft. cégbejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. A gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) szerint az üzletrész a társaság tagjaira - a társaság saját üzletrészét kivéve - szabadon átruházható. A társasági szerződésben a tagok egymásnak elővásárlási jogot biztosíthatnak, illetve egyéb módon korlátozhatják, feltételhez vagy a társaság beleegyezéséhez köthetik az üzletrész átruházását harmadik személyre. A beleegyezés megadásának vagy megtagadásának feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni.
Az üzletrészt kívülálló személyre csak akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétét teljes mértékben befizette. A tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt - ebben a sorrendben - az adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre elővásárlási jog illeti meg. Ha a tag az átruházási szándék bejelentésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy az elővásárlási jogával nem kívánt élni. A társaság vagy az általa kijelölt személy esetén a határidő a bejelentéstől számított 30 nap.
A Gt. előírása értelmében az elővásárlási jog megsértésével kötött üzletrész-adásvételi szerződés hatálytalanságának megállapítására pert csak a szerződéskötéstől számított egyéves jogvesztő határidőn belül lehet indítani.
Az üzletrész átruházása esetén az átruházónak a tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át. A tulajdonosváltozást és annak időpontját a tagjegyzékbe való bejegyzés végett az üzletrész megszerzője köteles bejelenteni a társaságnak. A bejelentést közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell megtenni, és nyilatkozni kell benne a megszerzés tényén kívül arról is, hogy az üzletrész megszerzője a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.
A Gt. az ügyvezető kötelezettségévé teszi a társaság tagjairól nyilvántartás (tagjegyzék) vezetését. A tagjegyzéken a tagok személyében vagy üzletrészeiben bekövetkezett minden változást, így az üzletrészek átruházását (átszállását), felosztását, a társaság tulajdonába kerülését vagy bevonását át kell vezetni, majd az ügyvezető köteles a megváltozott adatokat tartalmazó hatályos tagjegyzéket a cégbíróságnak benyújtani.
A cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményező vevő (a kérelmező) állította, hogy az elővásárlási jog gyakorlásához szükséges eljárást szabályszerűen lefolytatták, és az elővásárlási jog jogosultjai az erre nyitva álló határidő alatt e jogukkal nem éltek. A kérelmezett kft. pedig azt állította, hogy az elővásárlási jog szabályait a kérelmező megsértette.
Általános jogvédelem
A Gt. a gazdasági társaságoknak és tagjaiknak (részvényeseinek) a társasági törvényben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira a polgári törvénykönyv rendelkezéseinek alkalmazását írja elő. Az általános törvényi szabályok szerint, ha a tulajdonos a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni. Amennyiben az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlat tartalmát magáévá teszi, a szerződés az ajánlatnak megfelelő tartalommal létrejön közöttük. Ha a jogosult a szerződési ajánlat elfogadására általában megszabott határidő alatt ilyen nyilatkozatot nem tesz, a tulajdonos a dolgot az ajánlatnak megfelelően vagy annál kedvezőbb feltételek mellett eladhatja.
Az elővásárlási jog gyakorlására való felhívásnak akkor van értelme, ha van olyan vételi ajánlat, amelyet a tulajdonos elfogad, és amelyért a tulajdonjogának átruházására hajlandó. Az elővásárlási jog gyakorolhatóságához tehát az eladó által elfogadott vételi ajánlat közlésére van szükség. Ez technikailag legegyszerűbben a megkötött szerződés közlésével történik azzal (ez általános gyakorlat is), hogy a szerződés hatálya a szerződő felek között az elővásárlási jog gyakorlásától függően áll be.
Az elővásárlási jogában megsértett személy perben kérheti annak megállapítását, hogy a sérelmére megkötött adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, ami azt is jelenti, hogy az elővásárlási jogával élni kíván, ezért egyúttal a vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatot is tennie kell. A joghatás eléréséhez az is szükséges, hogy az elfogadó nyilatkozat és a teljesítőkészség komoly, a teljesítőképesség pedig valóságos legyen. Az elővásárlási jog megsértése nem érinti a megkötött adásvételi szerződés érvényességét.
Jogvédelem a társasági jogban
A kft. tagja és a kívülálló között létrejött üzletrész-adásvételi szerződés érvényességét tehát nem érinti az elővásárlási jog sérelme. Az elővásárlási jogában megsértett személy nem az üzletrész-adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítását, hanem az üzletrész-adásvételi szerződés vele szembeni hatálytalanságának megállapítását kérheti keresettel a bíróságtól a szerződéskötéstől számított egyéves jogvesztő határidő alatt.
A fent nevesített háromféle pertípus egyike sem alkalmas a kérelmező vevő által a kérelmében előadott sérelem (az, hogy az üzletrész elidegenítése ellenére a kérelmezett társaság tagjegyzékében és cégjegyzékében az eladó továbbra is tagként szerepel) orvoslására. Az üzletrész-adásvételi szerződés hatálytalanságának megállapítása iránti peres eljárást pedig nem a vevőnek, nem is az eladónak, hanem az elővásárlási jogában megsértett személynek kell (lehet) megindítania, mégpedig egyéves jogvesztő határidő alatt, ha az elővásárlási jogának esetleges megsértése miatt a bíróságtól jogvédelmet kér. Ilyen pert senki nem kezdeményezett az elővásárlási jog jogosultjai közül, és arra sem merült fel adat, hogy az elővásárlásra jogosultak köréből valaki élni kívánna a jogával.
Tehát jogszabálysértő a cégbíróság arra alapított elutasító végzése, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának azért nincs helye, mert a jogvitában perbíróság dönthet.
A vevő kérhet felügyeleti eljárást
Az eladó és a kívülálló vevő között létrejött üzletrész-adásvételi szerződés megkötése során megvalósult elővásárlási jog megsértésének megállapítására és jogkövetkezményeinek levonására a kérelmezett kft. és ügyvezetője nem jogosult, de azt a cégbíróság sem veheti figyelembe még akkor sem, ha arról hivatalos eljárása során szerez tudomást, és az elővásárlási jog szabályainak megsértése egyértelműen megállapítható. Ha ugyanis az elővásárlási jog jogosultja nem akar élni a jogával, vagy élne ugyan, de nincs teljesítőkészsége vagy teljesítőképessége a vételár megfizetéséhez, akkor nincs olyan jogsérelem, amelyet orvosolni kellene, hiszen az elővásárlási jogában megsértett személy nem kerülhet a vevő helyére.
A vevő tehát jogosult törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kérni a cégbíróságnál arra alapítottan, hogy a cégjegyzékben az üzletrészét eladó továbbra is tagként szerepel. Ezt az eljárást az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, illetve az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül lehet kérni.
A jogvesztő határidő elmulasztása esetén a cégbíróság hivatalból is lefolytathatja a kft.-vel szemben a törvényességi felügyeleti eljárást, ha annak szükségességéről (az arra okot adó körülményről) hivatalos eljárása során szerez tudomást. A cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárást hivatalból lefolytathatja akkor is, ha az eljárás megindítására okot adó körülményről olyan személytől szerez tudomást, aki az eljárásban kérelmezőként nem kíván részt venni, vagy jogi érdeke, illetve más feltétel hiányában nem vehet részt.
A fent részletezett indokok alapján az ítélőtábla hatályon kívül helyezte a cégbíróság jogszabálysértő végzését, és a cégbíróságot a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására utasította.
Kezdeményezhet az eladó is
A Ctv. lehetővé teszi azt is, hogy a cég cégjegyzékében bejegyzett személy kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást folytasson le, ha a kérelmező igazolja, hogy a cég vezető tisztségviselőjétől írásban kérte a céggel fennálló jogviszonya megszűnésének a bejelentését a cégbírósághoz, azonban a cég vezető tisztségviselője 60 napon belül ezt nem teljesítette.
Tehát a kft.-vel szemben törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet az üzletrész eladója is. Ha az eljárás eredményeként a cégbíróság törli az eladót a tagok köréből a cégjegyzékben, akkor ezzel egyidejűleg törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmaz. Ez az intézkedés lehet például: felhívja a kft.-t a törvényes működés helyreállítására, a céget vagy vezető tisztségviselőjét 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő pénzbírsággal sújtja, a céghez felügyelőbiztost rendel ki, vagy a kft.-t megszünteti, és elrendeli kényszer-végelszámolását.
