Szemben a 1961. évi 25 kilogrammal, 2005-benmár 54 kilogramm papír fogyott fejenként a világban. Némi vigasz, hogy a 2004-es csúcsot jelentő 54,4 kiló után 2005-ben már pici csökkenés tapasztalható.

Munkatársak felelőssége

Az európai vállalatok munkatársainak közel 75 százaléka fáradozik azon, hogy kevesebb papírhulladékot termeljen, sőt a többség tudatában van a következményekkel és a költségekkel is, és személyes környezetében már ügyel a papírfogyasztásra - állítja az amerikai Lexmark nyomtatógyártó legfrissebb tanulmánya. Habár a megkérdezettek több mint fele tisztában van azzal, hogy vállalatánál nagyon sok felesleges és drága papírmásolat keletkezik, csak negyedük ismerte be, hogy ezért ő is felelős. A tanulmány szerint az alkalmazottak közel 20 százaléka nem tudja, miképpen tudná csökkenteni a felesleges papírok számát. Évente 696 milliárd oldalt feleslegesen nyomtatnak ki, hivatkozik a Lexmark a CAP Ventures számaira, ami európai átlagban minden korosztálynál azt jelenti, hogy 34 kinyomtatott oldalból 17 százalék felesleges. A tipikus papírpocsékoló fiatal, férfi és gondtalan. A fiatal munkatársak (18-34 év között) összességében jelentősen többet nyomtatnak, mint az 50 év feletti kollégáik.

Az amerikai Gartner Group informatikai cég szerint évente 21 százalékkal nő az irodai papírfogyasztás, egy átlagos amerikai közhivatalnok 12 percenként nyomtat ki egy lapot, ami évente akár 50 kiló papírt jelenthet. A brit kormány által támogatott Envirowise környezetvédő kampányban közzétett jelentés arról számol be, hogy egy-egy brit irodai alkalmazottra naponta 50 darab kinyomtatott A4-es papír jut. Ami még rosszabb, hogy sok papír el is vész: egy átlagos munkavállaló naponta fél-két órát tölt dokumentumok keresésével. Amerikai környezetben egy rosszul iktatott dokumentum megtalálásának költsége eléri a 120 dollárt, egy elveszett újra-előállítása pedig 220 dollárba kerül.

Környezeti károk

Prognózisok szerint a világ papírszükséglete 2010-re 31 százalékkal nő a 2000. évihez képest. A papír kétharmad részét fából állítják elő, 4 százalékát egyéb anyagból és csak a maradékot hulladékpapírból, így hiába a környezettudatos felvilágosító kampányok, egyre több fát használ fel a világ a növekvő papírigények fedezésére.

Magyarországon az egy főre jutó évi papírhasználat mintegy 81 kilogramm; a világátlag 54 kiló, az USA-ban viszont 335. Hazánkban évente közel 600 ezer tonna papírhulladék keletkezik, ennek mintegy felét újrahasznosítják, elsősorban csomagolóanyagként. Becslések szerint egy tonna papírhulladék feldolgozása 12 öreg fát ment meg a kivágástól, valamint 31,8 köbméter vizet, 3 köbméter lerakóhelyet, 4,1 megawatt áramot és 280 liter kőolajat takarít meg. Fontos azonban, hogy az "újrapapír" is különböző minőségű lehet, ami jelentősen befolyásolja az energia- és a hulladékpapír-igényt.

A Humusz (Hulladék Munkaszövetség) március elsejét az "újrapapír" napjává nyilvánította. Tömöri Balázs, a szervezet munkatársa úgy véli, hogy Magyarországon még nem elég ismertek és népszerűek az újrahasznosított papírból készülő termékek. A kereslet növelését egyrészt adókedvezménnyel lehetne elérni, de legalább ennyire fontos az államigazgatási szervek példamutatása: egyrészt csökkenteni kellene a papírhasználatot, másrészt a közbeszerzés során előnyben részesíteni az "újrapapír" alapú termékeket. A hulladék újrafeldolgozása ugyanis csak másodlagos megoldás, inkább a hulladék keletkezésének megelőzésére kellene hangsúlyt fektetni ésszerű, takarékos papírhasználattal.

Egyelőre csak rövid távon

A Humusz programvezetője, Nagy Tamás szerint némi elmozdulás tapasztalható a környezettudatosságban, már ami a papírfelhasználást illeti. Az elmúlt két-három évben nyitottabbá váltak a cégek a rövid távon költségmegtakarítást hozó megoldások - például a kétoldalas nyomtatást produkáló nyomtatók vagy az energiatakarékos izzók - iránt. A munkatársak azonban elutasítóak, ha (vélt) pluszfeladatokat sejtenek a környezettudatosabb megoldások használatakor.

Hosszabb megtérülést igénylő beruházásoktól viszont már tartanak a vállalkozások, bár egyre többen hajlandók áldozni a társadalmi felelősségvállalásért. A közszféra pedig szinte teljesen konzervatív a zöld ügyekben, a környezetvédelmért felelős szervezeten kívül sehol sem történt az elmúlt időszakban elmozdulás a papírfelhasználás területén.