Hányszor előfordul, hogy a gumicserére vagy javításra szoruló gépkocsinkat a műhelynél nyitott parkolóban helyezzük el, vagy a méretre készíttetett új ruhát nem vesszük át határidőben. Mi lenne, ha e tárgyainkat akkor ellopnák, vagy azok természeti esemény folytán megsemmisülnének? Gondoltunk-e már arra, hogy a mindennapi élet szokásos szerződéseinél a kárveszély viselésének kérdését megállapodásokkal rendezzük? El tudjuk-e képzelni, hogyan néznének ránk, amikor ezeket mégis meg akarnánk tenni?
Az alperes telephelye két részből állt, két utcáról lehetett megközelíteni. Az egyik utcánál kőkerítés vaskapuval és portásfülke, a másiknál azonban csak drótkerítés volt, olyan kapuval, amelyik a sarkáról könnyedén leemelhető, és csak egyetlen egyszerű lakattal zárták le. Vagyonőr is dolgozott a telephelyen más cégek megbízásából, ugyanis ott több cég is tartott fenn műhelyt, amelyekben gépészeti szerelési munkák folytak. Így a telephelyen nagy volt a jövés-menés és folyamatos a gépek be- és kiszállítása. Az alperes dolgozói a felperes tulajdonában lévő munkagépet március 3-án a telephelynek egy a drótkerítéses utcafrontról jól belátható részére állították, de ezt a portásfülkéből a több műhelyépület miatt egyáltalán nem láthatták. Az alperesnek a telephelyének őrzésére vonatkozóan nem volt szerződése.
Március 4-én este, a napi munka befejezését követően, a március 5-i reggeli, napi munkakezdés közötti időszakban a munkagép az alperesi telephelyről eltűnt. A felperes feljelentése alapján indult nyomozást a rendőrség felfüggesztette, ugyanis azt állapította meg,hogy a drótkerítéses rész kapuján lévő lakaton és a kapun rongálás és behatolási nyom nincs, azonban a kapu könnyedén leemelhető, és a biztonsági őrhelyről ez a terület nem látható. A munkagép nem került elő.
A felperes a bírósághoz fordult, és az alperes kötelezését kérte kártérítés címén az ellopott munkagép ellenértékének és késedelmi kamatainak, valamint a perköltségnek a megfizetésére. Álláspontja szerint az alperes nem megfelelően gondoskodott a felperes tulajdonában lévő munkagép őrzéséről, amelyet a vállalkozási szerződésének teljesítéséhez birtokba vett. Az alperes a nagy értékű munkagép őrzése során nem az adott helyzetben általában elvárható gondossággal járt el, ugyanis az utcáról teljes egészében átlátható telephely illetéktelen személyek számára lehetővé tette, hogy a telephelyen lévő értékes gépekről információt szerezzenek, és semmiképpen sem tekinthető elegendőnek az egyetlen egyszerű lakattal ellátott, a sarkairól különösebb erőfeszítés nélkül leemelhető kapu. Az alperes telephelyéről úgy lopták el a gépet, hogy sem a kerítést, sem a kaput megrongálni nem kellett, a bejutás különösebb fizikai erőfeszítést nem igényelt.
Az alperes a kereset elutasítását és felperes perköltségben való marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy közöttük a szerződéses kapcsolat március 3-án megszűnt, amikor közölte a felperessel, hogy a vállalkozási szerződést nem tudja teljesíteni, ezért a vállalkozási díjelőleget is visszautalta. A felperes akkor nem szállította el a munkagépet, pedig megtehette volna. Hangsúlyozta, hogy a felperes kárát ismeretlen személy által elkövetett bűncselekmény okozta, amelyért őt kártérítési felelősség nem terheli. Utalt arra, hogy a munkagépet zárt telephelyen helyezte el, tehát úgy járt, ahogyan az általában elvárható, így nála felróhatóság nem állapítható meg. Véleménye szerint éppen a felperes nem tanúsított gondos eljárást. Nemcsak azzal, hogy nem szállíttatta el azonnal a tulajdonában lévő munkagépet, hanem azzal is, hogy a munkagépet nem látta el fizikai biztonsági berendezésekkel, riasztóval és indításgátlóval, továbbá vagyonbiztosítási szerződést sem kötött rá. S ha az ismeretlen elkövető személyét nem derítik fel, akkor a kárt a felperesnek kell viselnie, ugyanis a vállalkozási szerződés megszűnésével egyidejűleg birtokba vehette volna és elvihette volna a tulajdonában lévő munkagépet. A felperes ezt nem tette meg, ennek ellenére a kárveszély viselése reá visszaszállt.
Ki viseli a kárveszélyt
A kárveszélyviselés szabályának lényege az, hogy a tulajdonos köteles viselni a dologban bekövetkezett mindazon kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. Ha valamelyik fél a szerződés létrejöttekor vagy megszűnésekor az őt terhelő kötelezettségének teljesítésével késedelembe esik, és a szerződés tárgyában kár következik be a késedelem ideje alatt, akkor a késedelemben lévő fél a bekövetkezett kár viselésére is köteles. Ez a felelőssége akkor is fennáll, ha a kár véletlenszerű módon következett be. A felelősség alól mindössze két esetben mentesülhet a késedelemben lévő. Nevezetesen, ha a késedelmét kimenti - bizonyítja, hogy úgy járt el annak elhárítása érdekében, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható -, vagy ha azt bizonyítja, hogy a kár a késedelemtől függetlenül is bekövetkezett volna.
A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. A vállalkozási szerződés eredménykötelem, a vállalkozó nem valamely tevékenység gondos elvégzésére vállal kötelezettséget - mint például a megbízott ügyvéd -, hanem a szerződésben meghatározott eredmény előállítására.
A peres felek a közöttük létrejött szerződés tartalmát nem vitatták, a felperes nem kifogásolta, hogy az alperes a vállalkozási szerződés tárgyát képező munkagépre a berendezést nem tudta felszerelni - ezért került sor a vállalkozói díjelőleg visszautalására is -, így ezzel a kérdéssel a bíróságnak nem kellett foglalkoznia.
A peres felek között létrejött vállalkozási szerződésnek - annak jellege miatt - része volt az is, hogy az alperes a munkagépet birtokba veszi, és a munkát a saját telephelyén végzi el. Ennek időtartama alatt gondoskodnia kellett a munkagép megfelelő őrzéséről is. Az őrzési kötelezettség mindaddig fennáll, amíg a felperes ésszerű idő alatt vissza nem veszi a munkagépet a vállalkozási szerződés megszűnését követően. Sőt még akkor is fennáll, ha a felek a közöttük létrejött vállalkozási szerződésben megállapodtak volna abban, hogy a munkagépet a vállalkozási szerződés megszűnésekor a tulajdonos köteles lenne azonnal elszállítani az alperes telephelyéről, de ez mégsem történik meg. A felek közötti szerződés azonban erről egyáltalán nem rendelkezett. A felperes a vállalkozási szerződés megszűnésekor nem szállította el a munkagépet, mert ahhoz trélert kívánt igénybe venni. Ezért a bíróság álláspontja szerint a felperes a vállalkozási szerződés megszűnésekor nem esett késedelembe a munkagép elszállításával, így akkor a kárveszély viselése nem szállt reá.
Őrizni kötelező
Az iratokhoz csatolt rendőrségi jegyzőkönyvek, valamint a perben meghallgatott tanúk tanúvallomásainak értékelése alapján a bíróság kétséget kizáróan arra a meggyőződésre jutott, hogy az alperes az őrzési kötelezettségének nem megfelelően tett eleget, amellyel okozati összefüggésben keletkezett a felperes kára. Az alperes a munkagép megfelelő őrzésének elmulasztásából eredő kártérítési felelőssége szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a felperes a munkagépre kötött-e vagyonbiztosítási szerződést, és a munkagépen volt-e riasztó vagy indításgátló. A peres felek a munkagép visszaszolgáltatását illetően konkrétan meghatározott időpontban nem állapodtak meg, és a felperes ésszerű határidőn belül jelentkezett a munkagépért. Az alperes kártérítési felelőssége fennáll, ezért a bíróság kötelezte őt a telephelyéről ellopott munkagép értékének, annak késedelmi kamatának, valamint a perköltségnek a megfizetésére a felperes részére.
A vállalkozó akkor mentesülhetett volna a kártérítési kötelezettsége alól, ha az őrzési feladatainak ellátásában mulasztás nem terhelné - például megfelelően bekerített és kapuval ellátott, biztonságosan zárható szerkezettel vagy más módon védett telephelyen tartotta volna a vállalkozási szerződés teljesítése érdekében átvett tárgyakat -, illetve a vállalkozási szerződésben megállapodással előre vagy a vállalkozási szerződés megszűnésekor egyoldalú címzett jognyilatkozattal kizárta volna, esetleg feltételhez - indításgátló és riasztó meglétéhez stb. - kötötte volna a kárveszély viselését.
