A korábban jelentősen emelkedő kategóriák, az élelmiszerek és a szolgáltatások esetében havi szinten érdemben mérséklődött az áremelkedési ütem, az éves mutatóknál azonban vegyes a kép. Míg az élelmiszerek esetében 7,1 százalékos volt a drágulás, ami további gyorsulást jelent a februári 6 százalékról, addig a szolgáltatások éves szintű áremelkedése valamelyest csökkent, 9,1 százalékról 8,5 százalékra.
A kormány által bejelentett márciusi, árszínvonalat kordában tartani igyekvő intézkedések árcsökkentő hatása a következő adatközlésnél már teljeskörűen látható lesz – közölte a KSH keddi inflációs adataira reagálva Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője és Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.
A márciusi tapasztalatok bíztatóak abból a szempontból, hogy az árrésstop hatálya alá tartozó élelmiszereknél regisztrált árcsökkenés mellett nem érkezett hasonló mértékű áremelés más termékeknél, a kiskereskedelmi veszteségek ellensúlyozására.
Természetesen idővel egyre nagyobb lehet a nyomás a kereskedőkön, hogy kompenzáljanak más termékek drágításán keresztül, de amennyiben az árrésstop idővel eltörlésre kerül, úgy a más termékeken történő későbbi áremelés kockázata is alacsonyabb. A bázishatás és az árrésstop miatt áprilisban akár 4 százalék alatt maradhat az éves infláció.
Az árrésstop eddigi eredményei, illetve a telekom és pénzügyi szolgáltatások oldaláról várható árcsökkenés miatt a mai adattal megnőtt a valószínűsége, hogy idén éves átlagban 5 százalék alatt maradjon az infláció. Még ha a nyári hónapokban ismét jöhetnek akár 5 százalékot közelítő adatok, a jelenlegi, 5,1 százalékos prognózisuk kapcsán így is lefelé mutató kockázatokat látnak az adatközlés után.
