Kutakodva kicsit a múltban hamar kiderül, Magyarországon kormányprogram még nem aratott sikert. Húsz év után már látható, az írott program legfeljebb, ha irányt jelöl, az irány pedig négy év alatt sokat változhat.

Titkos, versenyt sértő egyezségeikkel hatalmas összegű, legalább 150 milliárd forintos kárt okoztak a kartellezők - állítja a versenyhivatali szakértő. Akadályokat képeznek ezek a vétkes cégek akár egymásnak alá- és fölérendelt viszonyban, a gyártás, beszállítás, értékesítés egymást követő lépcsőin elhelyezkedve, akár azonos helyzetben, egymással párhuzamosan ugyanazt a gazdasági műveletet végezve, például pékségekben kenyeret sütve.

Mi történik, ha cybertámadás következtében megbolondulnak az Egyesült Államok számítógépei és hálózatai? Richard A. Clarke és Richard Knake washingtoni bennfentesek hajmeresztő jól informáltsággal festik az ördögöt a falra.

A fenntartható fejlődésre áttérés globális feladata az emberiségnek. Az ahhoz vezető út gyakorlati megvalósításán gondolkodott a Piac & Profit ötödik alkalommal megtartott „Cégek a fenntartható világért" konferenciájának népes közönsége. Megkérdőjelezni az eddig megkérdőjelezhetetlen értékrendünket, kicserélni egy másikra, s felismerni az ökológiai egyensúly rendszerekénti létezést, a harmonikus, a környezetet, társadalmi és gazdasági rendszereket egyensúlyban tartó, tudatos gondolkodást kifejleszteni, mégpedig tömegesen. Ez a végső konklúziója a tanácskozásnak.

Áramszolgáltató cégóriások döntenek látszólag a maguk kárára, amikor támogatják a hőszivattyúk elterjedését, vagy szélerőművet vásárolnak. A megújuló energia a felelős vállalati magatartás jelképe is ma már.

A földgáz drágulása külön is indokolhatja, hogy pályázhassanak és termálvizes rendszereket, hőszivattyús technológiákat alkalmazzanak a városok és falvak.

860 milliárd euróért csupán időt vásároltak Brüsszelben, a problémákat nem oldották meg. Vajon felkészült-e Európa az elkövetkező évekre, amelyek egészen biztos, hogy a megtakarításokról fognak szólni szemben a mostanáig tartó dőzsölés időszakával? Európa legtöbb országában az életszínvonal meghaladja a teljesítményt. A költségvetési hiányok kontrollálhatatlanná váltak, az államok tartozása folyamatosan emelkedik. A most nyert időt valahogy okosan kellene kihasználni. Vajon képesek lesznek-e az európai politikusok elvállalni a kellemetlen, ám elkerülhetetlen megszorító csomagokat?

Mióta a forint árfolyamát a piac határozza meg, voltak jelentős árfolyamváltozások, mostanában viszont akár egy napon belül is előfordulnak ilyenek. A gyenge vagy erős forint kinek-kinek lehet jó vagy rossz, az ingadozás viszont mindenki számára veszélyes.

A biológiai sokszínűség nemes ideál, de az emberek többsége számára túlságosan absztrakt fogalom. Hiába vagyunk tisztában azzal, hogy a bioszférában minden összekapcsolódik, s ha a természeti egyensúly sérül egy régióban, az kihat a világ másik felére is, a biodiverzitás koncepciója még sincs bekapcsolva a nyugati civilizáció vérkeringésébe, a gazdasági életbe. Mostanáig a világ úgy tekintett a természetre, mint valami közjóra, amely korlátok és feltételek nélkül rendelkezésre áll, és amelynek nincs gazdasági értelemben vett értéke. A természetre gyakorolt hatás figyelembevétele nem játszott szerepet a mindennapi döntésekben, pedig az ökoszisztémák sérülése nem pusztán a fajok és növényfajták kihalását hozza. A fizikai környezetbe ágyazódott sokszínű életvilág teremti meg azokat a javakat, amelyek elengedhetetlen életfeltételt jelentenek minden élő organizmus, így az ember számára is: táplálékot, rostot, olajat, gyógyszert ad, hat az éghajlatra, a természeti katasztrófákra, a vízkészletre, a szennyeződésre és a talajra. Vagyis az egyensúly megbomlása veszélyezteti a gazdaságok prosperitását, a biztonságot, az egészséget és az életminőséget. A halállomány csökkenése, a talaj minőségének változása, a növényeket megtermékenyítő populációk fogyása, a folyóink vízelvezető képességének romlása mind összefüggésben van a biodiverzitás sérülésével. A természeti tőke erodálódása ma már nem pusztán a jólétet, az életet veszélyezteti.

A stabil, kiszámítható államháztartás, a vállalkozókat segítő szabályozórendszer, a csökkenő adók és a megfelelő ellenőrzés nem csak a növekedést segíti majd, jelentős fehérítő hatásuk is lesz, mondja prof. Dr. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára, akit az Új Széchenyi Tervről és a hozzá kapcsolódó pályázati lehetőségekről is kérdeztünk.

A környezetszennyezés, a biodiverzitás fenntartása és a klímaváltozás új és egyre növekvő mértékű kockázatot jelent a vállalkozások számára, mérettől függetlenül. A hagyományos felelősségbiztosítások nem fedezik az ebből fakadó károk többségét, Magyarországon pedig alapjában van baj a felelősségbiztosításokkal.

Nemcsak földgázból lehet előállítani a metanolt, ahogy eddig tették, hanem a levegő üvegházhatású szén-dioxidjából is. Oláh György találmányával új eszközt kaptunk a klímavédelemre és a növekvő energiaigény megoldására?

A válság kirobbanása és az azóta eltelt idő számos kérdést felvetett, többek között azt, hogy milyen módon lehet megőrizni a pénz értékét, netán magas hozamot elérni még a legbizonytalanabb időszakban is. A Piac & Profit már a múlt hónapban is foglalkozott a témával, megvizsgálva a betétek, alapok hozamát, az arany és a föld értékállóságát, a nyugdíjpénztárak javuló, akkor még stabilnak tűnő helyzetét. Ezúttal további lehetőségeket veszünk górcső alá.

Negyven-ötvenmillió forint megtakarításra lenne szüksége a tíz-tizenöt év múlva nyugdíjba menő generációnak ahhoz, hogy nyugodtan élhessen nyugdíjas éveiben, ám az akkori nyugdíj ennek hozzávetőleg egyharmadát - de lesz olyan is, hogy csupán az egyhatodát - fogja finanszírozni, állítják pénzügyi szakértők. Az egyes országok nyugdíjszisztémájának működőképességét alapvetően nem befolyásolja, hogy abban az állami nyugdíj vagy az öngondoskodás dominál, és az sem, hogy milyen struktúrában történnek a be- és kifizetések. A felosztó-kirovó és a tőkefedezeti modellből is tisztességes időskori jövedelem származhat, ha maga a rendszer az adott ország munkaerő-piaci és demográfiai feltételeihez igazodik. A hazai modell legnagyobb problémáját éppen ez a két tényező okozza. Magyarországon sokan csak mostanában szembesülnek azzal: saját felelősségük is, hogy gondoskodjanak időskoruk megfelelő életkörülményeiről.

Az éghajlatváltozás egyik legdrámaibb hatása az időjárási szélsőségek, az aszályok és árvizek miatt fellépő ivóvízhiány. A világ számos területén súlyos gondot jelent az édesvízkészletek csökkenése, társadalmi feszültségeket kelt, és népvándorláshoz vezet, ami szűkebb régiónkra is kihathat. A vízkérdés nem ismer határokat.

Noha Európa leghosszabb vízi országútja, a Duna jövőjét többször is napirendre tűzik a brüsszeli döntnökök, nem a közlekedésről, az áruszállításról, a turizmusról, hanem a tizennégy érintett ország társadalmi, politikai s persze gazdasági programjairól folyik majd a disputa. A program, amely a Duna-régió makroregionális stratégiáját alapozza meg, a magyar uniós elnökség idején gyorsulhat fel igazán. Nem csak a nemzetközi térben igyekszik helyet találni Budapestnek a DunaLog mozgalom, egy szlovák-magyar projekt pedig megyei stratégiákat „épít össze". Mindeközben tényleges európai autópályákról is megszülethetnek döntések: hét érintett ország kormánya megegyezett a Balti-tengertől az Égei-tengerig vezető autópálya megvalósításáról.

Aranyba az fektessen, akinek elsődleges a biztonság, a jövedelmezőség csak másodlagos, vélik a szakértők, akik szerint egy egészséges megtakarítási portfólióban körülbelül 10-15 százalékot tesz ki a sárga fém. Azért nem többet, mert a piac kicsi, a termék pedig nem likvid.

Továbbra is exponenciálisan növekszik az elektronikus kereskedelmi értékesítések volumene annak ellenére, hogy a vásárlók többsége még mindig leginkább csak tájékozódik a neten. A sikeres modellek elsősorban a közösségépítésre, a visszatérő ügyfelek megismerésére és személyre szabott kiszolgálására építenek.

A bankok „könnyen, gyorsan, akár tárgyi fedezet nélkül is igényelhető" hitelt kínálnak a kis- és középvállalatoknak, ám hamar kiderül: a cég tulajdonosainak készfizető kezességvállalása nélkül szó sem lehet finanszírozásról.

Vakvágánynak minősítette a kormányzat a megelőző esztendőkben alkalmazott támogatási rendszert, ezért az uniós források célba juttatásához új vágányt fektetett le, új pályára állította a „pénzfolyamot" Az új sínek miatti kilenc hónapos pauza meghozta gyümölcsét: ismét lehet programokat indítani, projekteket finanszírozni, új pályán folytatódik az átszervezett fejlesztéspolitika, immáron Új Széchenyi Terv néven.

Lehetséges, hogy csak dédunokáinknak nyújt majd komfortos jövőt az az európai uniós igényű kommunálishulladék- és megújulóenergia-hasznosítás, villamosáram- és távhőtermelés, amelynek jelenleg egyetlenegy létesítménye működik hazánkban. Pedig az energiát termelő hulladéktüzelést irányelveivel és pénzzel is támogatja az Európai Unió.

Új racionalitás vezérli a fogyasztót a fenntarthatóság gondolatával átitatott világban: választását egyre több esetben az általa fontosnak tartott értékek határozzák meg. Ennek köszönhetően egyre erőteljesebben jelenik meg a kereskedelemben az értékmegőrzés, a fenntarthatóság, a szolidaritás e területen eddig ismeretlen fogalma. Az értékvezérelt kereskedelem többek ágazatban is látványos változást hoz, így például a betegséget feltételező gyógyászati ipar egészségiparként összekapcsolódik az életminőséget javító más gazdasági ágazatokkal. Az egészségmegőrzést előtérbe helyező felfogás domináns hatással van új piacok kialakulására is - az egészséges élelmiszerek piaca mellett többek között az étrend-kiegészítők, a turizmus, a szabadidőipar fejlődésére is számítani lehet -, s az ezek termékei, szolgáltatásai iránti igényt még demográfiai és egyéb társadalmi folyamatok is növelik.

Hallani aggódó hangokat, hogy a hazai gazdaságpolitikai intézkedések hatására a magyar megtakarítások egy része külföldi bankokba vándorolhat. A téma kényes, a hazai pénzintézetek többsége cáfolja a feltételezéseket. Tavaly év végén ugyanakkor gyakorlatilag nem folyt be friss tőke a hazai befektetési alapokba.

Ha létezik sztárépítész, ő mindenképpen az. Nem csupán a 20. század legismertebb, futurisztikus épületeinek, sci-fibe illő üvegcsodáinak megálmodója, de a környezettudatos tervezés pionírja is egyben. Újabban a világ első karbonsemleges városa, a sivatag közepén épülő Masdar City kiötlőjeként tartják számon a brit Norman Fostert.

Az összesen 1100 milliárd forintos forrást jelentő Új Széchenyi Terv első pályázatai január 17-étől nyíltak meg, február 10-én újabb 77 uniós pályázat jelent meg közel 510 milliárd forint keretösszeggel. Március elsejétől pedig összesen 510 milliárd forint áll rendelkezésre foglalkoztatási programokra, a gyógyító Magyarország egészségügyi programra, közlekedésfejlesztésre, a tudomány, innováció támogatására, vállalkozás-, valamint zöldgazdaság-fejlesztésre.

Nem célszerű az üzleti élet más és más méretű, léptékű szereplői számára azonos pályázati formát kínálni. Sőt a mikro-, a kis- és a közepes vállalkozásokra szabott pályázatokat sem szabad mereven kezelni Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke szerint.

Hosszú évek óta véget nem érő körbetartozások akadályozzák a kisebb cégek boldogulását. A lehetetlen helyzetet fokozza, hogy mostanában divat lett a bedőlés mint a tartozásoktól való megszabadulás egyik legegyszerűbb módja. A körbetartozás problémájának megoldása keserves feladat, hiszen „ludas" benne az állami és az önkormányzati szféra és a bankok meg a multik is. Vagyis a nagy vásárló- és lobbierővel rendelkezők éppúgy, mint az, akinek a helyzetet alapjaiban megváltoztató törvényt kellene megalkotnia.

Egyre nagyobb tömegek fognak olyan óriásvárosokban élni a globális népességnövekedés hatásaként, mint amilyen ma Sanghaj, Kairó, London vagy New York. De vajon elérhető-e a fenntartható és karbonsemleges életvitel a terebélyesedő metropoliszokban? Ugyanis ma ezekből kerül a légkörbe az üvegházgázok 80 százaléka. Magyarországon nem érvényesül ez a trend, amely alig kétmilliós városokból rövid idő alatt akár tízmilliós metropoliszokat „varázsol", Budapest nem növi túl magát, de hosszú távú életképessége érdekében összehangolt, sőt társadalmasított fejlődést kellene megvalósítania a jelenlegi szigetszerű fejlesztések helyett.

Vajon meddig él még a GDP mint a prosperitás abszolút fokmérője? A legelismertebb közgazdászok munkálkodnak azon, hogy új indexeket dolgozzanak ki, melyek jobban tükrözik a 21. századi társadalom, nemzet és gazdaság egészének állapotát.

Új címkék jelennek meg az árukon, amelyek az adott termék vagy termény előállításának ökológiai és társadalmi hatását is jelzik. És azt is, hogy a változó, érettebbé váló fogyasztói szokások és tudatosabb preferenciák előhívják a tájékoztatás fejlődését, ráébresztve a gyártókat, hogy ezek a szempontok egyre inkább befolyásolják a választást.

A zöld technológiák és innovációk iparszerű előállításával, rendszerszerű alkalmazásával nem csak a fenyegető környezeti veszélyek leküzdésére nyílik lehetőség, hanem olyan új ipari ágazatok kialakítására is, amelyek képesek a munkahelyteremtésre, a gazdaság hatékonyabb működésének növelésére, összességében a termelőerők megújítására.

Milliárdokat fordíthat infrastruktúrája fejlesztésére Szentendre, máshol azonban meg is állhatnak a közüzemi korszerűsítések. Önrészhiány, brüsszeli bőkezűség, támogatási szünet - ami még vállalkozásokat is „kényszerszabadságra" küldhet - egyaránt színesíti a közmű-korszerűsítési palettát.

A turisztikai iparág szereplői világszerte belátták: a hazai vendég sok szempontból az első számú vendég. Könnyebb megszólítani, mozgósítani, mint a távolról érkezőket, emellett nagyobb eséllyel válik visszatérő kuncsafttá. A belföldi utazások arányának növekedése Magyarországon is uralkodó trend lett, és nem csak a válság hatására.

A válság hatására többen keresik az olcsóbb nyaralásokat, és sokan a járulékos költségeken is igyekeznek takarékoskodni. Ilyen például a biztosítás, ezen viszont akár veszíteni is lehet. Szakemberek szerint már az egynapos külföldi bevásárlóútra is érdemes biztosítást kötni.

Konzervatív becslések szerint is százmilliárd forint megtakarítást érhet el a magyar állam rövid két-három év alatt, ha intézkedéseket hoz a készpénzhasználat mérséklésére.

Mintegy négy évvel az uniós JEREMIE program bejelentése után idén júniusban az egyik hazai nyertes alapkezelő, a Primus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. kiválasztotta az első vállalkozást, melyet jelentős tőkebefektetéssel támogat. A Comforce megfelel a Primus III. Kockázati Tőkealap elvárásainak: olyan korai vagy induló szakaszban lévő, innovatív, hazai kis- és középvállalkozás, amelynek a növekedési potenciálja átlagon felüli.

Az infokommunikációs ipar rohamos fejlődése megváltoztatta a világunkat. Máshogy dolgozunk, szórakozunk, közlekedünk és így tovább. De az új technológiák hatással vannak korunk egyik legnagyobb problémájára, a globális felmelegedésre is. A szektor fejlődésének, saját ökológiai lábnyomának csökkentése mellett, jelentős a hatása más iparágak zöldebbé tételére is.

Kitűnő iskolai eredmények, tudatos pályaválasztás, egyetemi diploma, sportkarrier az elsőosztályban, siker a szakmában és a magánéletben is. Markovich Béla, aki a mai napig aktív sportoló, tizenhét éve áll a Mapei Kft. élén.

Abban, hogy egy cég hogyan vészeli át a válságot, sok más mellett annak is fontos szerepe van, hogy a vezető milyen működési és kommunikációs stratégiát választ. Bár minden cég egyedi, az őszinteség és az alkalmazottakra fordított tényleges figyelem a válság során is eredményes vezetői stratégia.

A megújulás ma már nem csupán szép szó, hanem olyan komplex fogalom, amelyet minden vállalkozásnak a lehető legkonkrétabban értelmeznie kellene önmaga számára is. A rögtönzés, kapkodás azonban nem visz előre, csakis átgondolt stratégiával vezet út a jövőbe.

Új jogszabályokkal, a korábbi gyakorlat felülvizsgálatával és átszabott uniós agrárdiplomáciával akarja meghúzni az új birtokhatárokat a vidékfejlesztés kormányzata úgy, hogy a családi, a kis- és közepes vállalkozások jussanak több hazai és brüsszeli támogatáshoz. A vidékfejlesztés minisztere az átrajzolt birtokhatároktól, a helyi piacokra termelő helyi gazdálkodóktól és a támogatáspolitika léptékváltásától várja az agrárium megerősödését.

Az európai trónörökösök középkorú generációja agilisan tevékenykedik a zöld célok szolgálatában, megszegve a hallgatólagos szabályt, miszerint nem folyhatnak bele az aktuálpolitikába.

Belül tágasabb - az áramtőzsdén látja a helyét szinte minden olyan vállalkozás, amely gyártja, eladja, veszi az energiát. A nyáron indult koncentrált piaci intézmény az átláthatóságot, a tisztességes árakat egyaránt garantálja.

Lassanként megszűnik a devizahitelezés a háztartási jelzáloghitelezésben, ám a vállalati szektorban ez nincs így. A bankok viszont jóval óvatosabbak, mint korábban, és ugyanezt várják a cégektől is. Ugyanakkor ma ismét előfordulhat, hogy egy héten akár három különböző bank képviselője is felkeresi a vállalkozást, ahogyan a régi szép időkben. Az ösztönzők azonban újak. Az olcsó hitelek és a rövid átfutási idő helyett inkább a komplex szolgáltatáscsomag került előtérbe. A kis- és középvállalatok prioritása is megváltozott: a kiszámítható működés és az árazás határozza meg a bankválasztást.

Az egyre inkább elterjedt okostelefonok képességeinek csak egészen kis szeletét használják ki a vállalkozások. Pedig a cég működésének hatékonyságát nagyban növelhetné a szinte minden munkatárs zsebében ott lapuló eszköz.

Az informatikai, telekommunikációs és elektronikai gyártással foglalkozó vállalkozások érdek-képviseleti szervezeteként az IVSZ egy olyan konvergens iparágat képvisel, amelynek vállalatai 4000 milliárd forintot meghaladó éves árbevételükkel a hazai GDP több mint 15 százalékát adják. Laufer Tamás, a szövetség újonnan megválasztott elnöke szerint már csak ezért is lehetetlen a hazai gazdaságot talpra állítani az ágazat fejlesztése nélkül.

Tudósként csak a szakmai etalonnak számító Nature és Science folyóiratok megalapozott tanulmányainak hisz Freund Tamás agykutató, és minden metafizikára következtetni engedő jelenséget áltudományként utasít el. Hívő keresztényként azonban más nézeteket (is) vall.

Hetekig tartó, több tízezres tüntetések, mobiltelefonnal felvett és az interneten terjesztett videók, egyik országról a másikra terjedő megmozdulások az évtizedek óta hatalmon lévő rezsimek ellen - vagyis korábban elképzelhetetlen események sora történt meg az elmúlt hónapokban Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. Bár három hónap múltán közel sem létszik a folyamat vége, egy biztos: valami új kezdődik. Látnunk kellett ugyanakkor, hogy ezekben az országokban a politikai válság akut szakaszba érkezésében a demokratikus deficiteken, belső feszültségeken kívül az élelmiszer-infláció játszotta a főszerepet. Az árak elszabadulása nemcsak az arab világban, hanem más országokban - Kínában, Indiában, de Nyugat-Európában - is valós veszély, és nem csak azért, mert az arab térségben zajló események következtében az olaj drágább lett. Újabb intő jel: a világ különböző pontjain zajló eseményeknek mindenütt vannak következményei.