DEVIZAHITEL-TÖRTÉNET
Pillanatnyi előnyből hosszan tartó hátrány
A hazai bankrendszer által nyújtott euró, dollár és svájci frank alapú hitelek értéke 2003 elején alig haladta meg az 1200 milliárd forintot, de két évvel később az összeg már a duplájára nőtt, derül ki a Raiffeisen Bank összesítéséből. A vállalati szektor devizakitettsége 2007 végére a teljes vállalati belföldi hitelállomány 50 százalékára duzzadt, 2008-ban pedig csúcsot döntött, köszönhetően a forint kedvező árfolyamának és alacsony volatilitásának, valamint a devizahitelek kínálta akár 30 százalékos (2007 nyarán az euró 9 százalékos kamatával szemben a forint 12,8 százalékon állt) kamatelőnynek: az összesen 4000 milliárd forintos hitelállománynak akkor több mint 60 százaléka devizában keletkezett. A kkv-k számára folyósított 900 milliárd forintos finanszírozás 55 százaléka volt deviza alapú.
A sokk 2008 második felében, a válsággal jött, amikor az euró elérte a 310 forintos árfolyamot. Ez a 2008 elején 250 forint körüli euróárfolyamhoz képest 20 százalék körüli veszteséget jelentett hónapról hónapra, miközben a krízis hatására a lecsökkent piacok az árbevételt szűkítették, becslések szerint ugyancsak 20-30 százalékkal.
Az árfolyam 2009 második felére ugyan 280 forint lett, de az érzékeny nemzetközi gazdasági környezetben a volatilitás változatlan maradt, a bevételek növekedése pedig azóta is várat magára. Nem véletlen a Magyar Nemzeti Bank idén júliusban végzett kutatásának negatív képe: 2010 második negyedében a fizetési késedelembe esők aránya a nagyvállalatoknál 3-ról 6 százalékra, míg a kkv-szegmensben 9-ről 18 százalékra ugrott. A negatív hullám legsúlyosabban a kisebb, pénzügyi tartalékokkal nem rendelkező cégeket érintette, azaz a Raiffeisen becslése szerint a kkv-k közel 90 százalékát. Őket ugyanis az olcsóbb és könnyebb pénzszerzés motiválta, amikor devizahitelt vettek fel, és nem természetes árfolyamkitettségük fedezése.
DEVIZAHITELEZÉS
Billeg a mérleg
A válság rámutatott, hogy az adott pillanatban előnyösnek látszó hitel hirtelen átokká is válhat. Ennek ellenére, kis- és középvállalatok finanszírozásában továbbra is fontos szerepük lehet a forinthiteleknél még mindig kedvezőbb kamatozású kölcsönöknek, de már szó sincs a válság előtti éveket jellemző hiteldömpingről. A kkv-k körülbelül tíz százaléka exportál, számukra lehet megoldás az árbevételük arányában felvett devizahitel. Ez azonban nem csodaszer, sietnek hangsúlyozni a bankok. A vállalkozás természetes forint-, illetve devizakitettségétől függ, hogy a finanszírozás csökkenti a vállalat árfolyamkockázatát, és javítja a jövedelmezőségét, vagy éppen ellenkezőleg, likviditási veszélybe sodorja azt.
- A devizahitel létjogosultsága a kkv-körben megkérdőjelezhetetlen, de csak annak a hetven-nyolcvanezer vállalkozásnak lehet alternatíva, amelyek devizabevétellel rendelkeznek. Az exportpiacok tükrében pedig elsősorban az euró alapú finanszírozás jöhet szóba - hangsúlyozza Dercsényi György, a Raiffeisen Bank kisvállalati üzletágának vezetője.
A kkv-kör 90 százalékának bevétele és kiadása viszont forintban keletkezik, akárcsak a lakosságé, nekik a bankok inkább a forinthiteleket javasolják. A kamatelőnyre spekulálás ideje is lejárt, hiszen a forint- és a devizahitel közötti kamatkülönbség - az MNB adatai alapján - ma a 200 bázispontot sem éri el, amiért egyetlen vállalkozásnak sem érdemes az elmúlt hónapokban tapasztalt extrém volatilitás kockázatát vállalnia. A kkv-k jelentős része viszont a már felvett devizahitel megnövekedett terheivel küzd. A nemfizetők köre szektorszinten elérte a 10 százalékot.
A pénzintézetek közös felelősséget emlegetnek, és azt állítják, hogy kizárólag a megegyezésre képtelen cégeknél hajtják be a követelést, az együttműködőkön próbálnak segíteni. Jobb ma egy lassabban fizető adós, mint holnap egy csődbe ment ügyfél. Új ügyfelet szerezni ugyanis nehezebb és drágább is. A hitelezett kkv-k több mint felénél a kölcsönt átstrukturálták, ami nem feltétlenül forrásszűkítést jelent. A beruházási hitelek esetében a futamidő kitolása lehet segítség, a folyószámlahiteleknél viszont inkább a nagyobb részletekben való gyorsabb visszafizetést ösztönzik, miután kiderült, hogy a likviditás javítására szolgáló egyéves hitelt a cégek gyakran beruházási célokra használták. Ebben az esetben megoldás lehet a plusz készfizető kezes bevonása, de ahol lehetett, a bankok a folyószámlahitelt beruházási hitellé alakították, hogy csökkentsék kockázatukat.
A cégek között akadt olyan is - szemben a lakossági devizahitelesekkel -, amely inkább a veszteség realizálása mellett döntött, és fennálló tartozását forintra váltotta. Van, amelyik önkéntesen vállalta az esetenként magasabb havi törlesztést, míg másoknak a bank „javasolta" ezt, például a folyószámlahitel prolongálásáért cserébe.
A most hitelfelvételen gondolkodó cégeknek érdemes úgynevezett all in számítással kérni a bankoktól árajánlatot. Ez a lakossági hitelek teljes hiteldíjmutatójához hasonlóan a hitel éves teljes költségét mutatja. A jó pénzügyi helyzetűek versenyeztethetik az ajánlattevőket, a gyengélkedők viszont jobbára csak eddigi bankjuktól várhatnak mentőövet, és azt is csak akkor, ha hajlandóságot mutatnak a bank kockázatának csökkentésére.
Arra pedig a jövőben minden cég számíthat, hogy akár deviza-, akár forinthitelt igényel, a pénzintézet az eddigieknél erőteljesebben fogja vizsgálni a folyósított összeg felhasználását. A bankok sokkal óvatosabbak lettek, és ezt várják ügyfeleiktől is: megfontoltabb döntést és gondosabb pénzügyi tervezést. Cserébe pedig ők sem fogják veszélyes ügyletekbe hajszolni a minél olcsóbb forrásra áhítozókat.
Frankot euróra?
A frankhitelesek helyzetén már az is javít, ha euróra váltják tartozásukat. A uniós valutában nyilvántartott hitel ugyanis alacsonyabb kockázatot jelent a kisebb árfolyam-ingadozás miatt. Míg az elmúlt két évben a forint-frank árfolyamok közti eltérés elérte az 50 százalékot, az euró-forint ingadozás csak 35 százalék volt. Ráadásul a két deviza közti kamatkülönbség mára fél százalék körüli szintre mérséklődött.
LAKOSSÁGI TENDENCIÁK
Nincs még megoldás
A gazdasági válság talán múlóban van, a hatásai viszont nem. A forint továbbra is gyenge, az árfolyam inog, a devizahitelek megemelt kamatterhe pedig nem állt vissza a válságot megelőző szintre, bár a nemzetközi pénzpiacokon kétségtelenül csökkent a pénz ára. Indokként a bankok Magyarország magas kockázati felárára hivatkoznak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2010 júliusában végzett kutatása szerint a második negyedévben a fizetési késedelembe esők aránya a háztartási szegmensben az első negyedévi 20-ról 25 százalékra nőtt. Ezen a helyzeten, úgy tűnik, a kölcsönök átütemezése sem segített, különösen, hogy az átütemezéskor nyújtott, alacsony törlesztésű időszakok mostanában járnak le, miközben az ügyfelek jövedelmi helyzete továbbra sem javult. Az átstrukturálások sikerességét a makrogazdasági környezet érzékelhető javulása, a munkahelyek számának és a háztartási jövedelmeknek a növekedése erősíthetné. A hitelek forintra váltásával viszont a háztartások azonnal realizálnák a veszteségüket. Ráadásul a mai árfolyamon konvertált tartozás könnyen lehet, hogy meghaladná a felvett összeget, hiszen a 2004-2008 között eladósodott családok mostanáig jórészt a kamatokat törlesztették és csupán kisebb mértékben a tőkét.
A nehéz helyzetbe jutott háztartások megsegítésére, úgy tűnik, nincs egységes megoldás. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) közelmúltban közzétett javaslata, miszerint a hitelintézeteknek MNB- vagy saját középárfolyamon kellene elszámolniuk havonta a törlesztőrészleteket, nem aratott osztatlan sikert. A felügyelet azzal érvelt, hogy a bankok a hitelek folyósításánál alkalmazott vételi és a törlesztésnél figyelembe vett eladási árfolyamok révén - ennek különbsége bankonként eltérő, 0,5 százaléktól akár 5 százalékig is terjedhet - olyan árfolyamnyereségre tesznek szert, amely mögött nincs tényleges költség és kockázat. Ugyanakkor egy ilyen rendeletre - különösen a bankadót követően - a bankok esetleg a díjak és a kamatok emelésével reagálnának. A magatartási kódex amúgy lehetőséget ad arra, hogy a kieső bevételt így pótolják, miután a kamaton kívüli, a hitelhez kapcsolódó egyéb jutalékok, költségek és díjak évente legfeljebb az éves átlagos infláció mértékével emelhetők. A bankok viszont a hitelszerződésben akár az eladási és a vételi árfolyamtól eltérő árat is kiköthettek a törlesztőrészletek megállapításának alapjául. Ezt a PSZÁF eddig nem vizsgálta. Néhány bank viszont a központi javaslatoktól függetlenül is igyekszik könnyíteni a szerződésszerűen fizető svájcifrank-hitelesek helyzetén, akciós jelleggel.
A jegybanki középárfolyamon számolja a havi törlesztőrészletet szabályosan fizető svájcifrank-hiteles ügyfeleinek az MKB. Az árfolyamengedmény legfeljebb ez év végéig tart, illetve mindaddig érvényes, amíg a svájci frank legalább öt egymást követő munkanapon keresztül nem lesz olcsóbb 175 forintnál.
A magánszemélyekre vonatkozó deviza-középárfolyamot alkalmazza az UniCredit 2010. július 15-étől legalább október 31-éig, ami a jelenlegi árfolyamszintek mellett svájci frankonként akár 5-6 forint megtakarítást jelent az ügyfeleknek. A bank a tavasz folyamán amúgy csökkentette a svájci frank alapú jelzáloghitelei kamatát.
Fix árfolyam mellett voksolt az FHB Jelzálogbank és az FHB Kereskedelmi Bank: július 6-ától várhatóan 3 hónapig maximum 205 forintos kedvezményes törlesztési árfolyamon számolja el a svájci frank alapú jelzáloghitelek esedékes törlesztőrészletét, ha az MNB középárfolyam-jegyzése a svájci frank esetében a megelőző 30 nap átlagában nem haladja meg a 215 forintot.
A kamatterhek csökkentése mellett tette le a voksát a svájcifrank- és a jenhitelek esetében az OTP Bank. A tavaszi 0,15-3 százalékpontos csökkentés után júniustól a svájci frank alapú hiteleknél újabb 0,75 százalékponttal, a japán jen esetében pedig 0,50 százalékponttal lett kisebb a kamat. Egy 10 millió forint összegű 20 éves futamidejű svájci frank alapú lakáshitellel rendelkező háztartás számára ez a lépés havonta 5 ezer forint megtakarítást eredményezhet.
ÜGYFÉLSZERZÉS
Személyesen, de nem személyre szabva
A válság lélektani hatásán túllendülve feléledtek a bankok, és újraindult a küzdelem a kis- és középvállalatokért, de csak a válságtűrő cégekért. Ebben a szegmensben erős versenyre kényszerülhetnek a bankok, ha új ügyfeleket szeretnének. A kkv-k számára a bank is egyfajta „közműszolgáltató": amíg töretlen a szolgáltatás minősége, édes mindegy, hogy melyikkel áll kapcsolatban, hiszen az ár már beépült a költségvetésébe. Ám előtérbe kerülhet a váltás, ha romlik a szolgáltatás minősége, vagy a vállalkozás nehéz helyzetbe kerül. Ennek ellenére ma nehezebben mozdulnak a cégek, a válság hatására erősödött a biztonság iránti vágy. Kevés egy jó betéti konstrukció, de még a kedvezményes, extraszolgáltatásokkal dúsított számlacsomag sem feltétlenül ok a váltásra. A bankok elsősorban a régi ügyfelek megtartására és az újonnan alakuló vállalkozások megszerzésére koncentrálnak. Céljuk, hogy minél hosszabb időre magukhoz kössék ügyfeleiket.
A válság utáni verseny alapjaiban más, mint korábban. A legtöbb bank, okulva az elmúlt évek tapasztalataiból, a fenntarthatóság útjára igyekszik terelni az ügyfél és a pénzintézet kapcsolatát. Míg korábban a kkv-kör igényeire reagálva leginkább abban versenyeztek egymással, hogy melyikük tud minél rövidebb idő alatt hitelt nyújtani, akár minimális információ mellett, ma a személyes ügyfélkezelést, az átlátható árazást és a komplex szolgáltatáscsomagokat - például hitel és biztosítás vagy mint a számlavezetés részeként nyújtott pluszszolgáltatást - hangsúlyozzák, és általában ily módon kínálják termékeiket a mikro-, kis- és középvállalati szegmens számára. Így különböző árazási kedvezményeket is tudnak adni, az ügyfeleknek nem szükséges a banki hirdetményeket böngészni, miközben a pénzintézet hatékonyan működhet. A bank marketingjének, illetve a fiókokban ülő alkalmazottak tájékozottságának ennek ellenére nagy szerepe van a versenyben.
A korábban csak nagyvállalatoknak kínált megoldások is megjelentek a kisebbeknek szánt ajánlatokban, bár kevésbé személyre szabott módon. A Sopron Bank kisebb ügyfelei például a pénzforgalom kifogástalan bonyolítása érdekében elérik a korábban csak nagy pénzforgalommal rendelkező ügyfelek által használt szolgáltatásokat, és mód van egyedi árfolyamok kialakítására is. Az OTP Bank a fiókon kívüli, kapcsolattartókon át történő mobil kiszolgálás lehetőségét terjesztette ki a kisebb éves árbevételű cégek számára is, míg sok bank a kisebb cégek mellé ugyancsak dedikált ügyfélkapcsolati munkatársat rendel.
Ahhoz azonban, hogy a bankok hatékonyan működjenek, és közben a szegmens igényéhez mérten a szolgáltatások árát is alacsonyan tartsák, a komplex csomagok mellett előre csomagolt termékeket, illetve bankon belüli rövid feldolgozási folyamatokat is ki kell dolgozniuk. Ezzel magyarázzák, hogy a kkv-k számára kevés a személyre szabott termék, ami nem feltétlenül hátrány, hiszen a standardizált megoldások időt és pénzt spórolnak a vállalkozónak, és pótolják az esetlegesen hiányzó szaktudását.
Kockázatvállalók
Azt gondolnánk, hogy a kockázati csatát lezárta a válság, banki szakemberek szerint azonban ez nem feltétlenül igaz. Azok a bankok ugyanis, amelyek korábban kiszorultak erről a piacról, könnyen lehet, hogy most a kisebb cégek között próbálnak ügyfelet találni a lakosságiak helyett. Kérdés, a vállalkozások tanultak-e az elmúlt két évből, és tudnak-e mérlegelni a pillanatnyi előnyök és az esetleges kockázatok útvesztőjében. Mindenesetre az átlátható árazás érdekében egyre több bank igazítja a hitelek kamatát a BUBOR-hoz. Ez az irány már a lakossági termékeknél is megjelent.
Ajánlatok kicsiknek
● Az induló, illetve az alacsony havi forgalmú vállalkozások részére a Sopron Bank a cég életpályájához igazított költségstruktúrát kínál. Az elején az ügyfél egy alacsonyabb fix díjat fizet a számlavezetésért, a forgalom növekedésekor pedig közösen a cég méretéhez igazítva optimálizálják a kondíciókat.
● Mikrovállalati hitellimitmenedzsment-rendszert indított el a CIB Bank, amelyben a megfelelő ideje számlát vezető ügyfeleinek automatikusan felkínálnak éven belüli futamidejű folyószámla-hitelkeretet és/vagy hitelkártyát.
● Válogatás Számlacsomagot vezetett be az Erste bank. Az ügyfelek forintszámlájuk mellé a kedvezmények két csoportjából szabadon választhatnak egyet-egyet, így maguk állíthatják össze a vállalkozásuk igényeire szabott számlacsomagot. Ráadásul a számlacsomaghoz tartozó kedvezmények összetétele bármikor - akár minden hónapban - megváltoztatható.
● A hagyományos, papír alapú, postán kiküldött bankszámla-kivonat helyett hitelesített elektronikus kivonat szolgáltatást vezetett be az OTP Bank a kis és a nagyobb forgalmú mikrovállalkozások számára. Ezzel jelentősen csökkennek az adminisztrációs terhei és a költségei a vállalkozásnak..
ÜGYFÉLSZEMPONTOK
Bankok mondják
„Miközben a termékstruktúrában nincs komoly változás, erősödik a banki tanácsadás szerepe. Partnerként próbálunk közelíteni az ügyfélhez. Emellett persze a gazdasági helyzetnek megfelelően bizonyos területeken, mint például a treasury, bővülnek a kisebb cégeknek kínált szolgáltatások is" - mondja az Erste Bank kisvállalati értékesítési igazgatója, Vitéz Krisztián, aki szerint a cégek elsősorban továbbra is a klasszikus banki szolgáltatásokat keresik, minden egyéb csak „pluszkedveskedés" lehet. Berki Mihály, a Sopron Bank vezérigazgató-helyettese is úgy látja, elismertebb egy kevesebb, de profibb szolgáltatást nyújtó bank, mint az, amelyik mindenhez ért egy kicsit. Szerinte a kkv-k nem hisznek az egymást túllicitáló hirdetéseknek. „A pénzintézetnek a banki szolgáltatások terén kell mentornak lennie. Az a feladata, hogy jártas legyen a pénz kezelésében, és egy adott pénzügyi kérdésre a legjobb választ adja. Egy nagyvállalatnál erre van apparátus, de egy pénzügyektől távoli vállalkozó eleinte kénytelen a bankjára támaszkodni" - hangsúlyozza a szakember, aki szintén nem érzi, hogy erős lenne az igény egyéb szolgáltatások nyújtására. A piac ugyanis telített azokban az ágazatokban is, ahol ezzel felkészült szakértők foglalkoznak.
A „szakmaiság" hangsúlyozása mellett azonban szinte valamennyi, kisebb vállalkozásra fókuszáló pénzintézet kínál mézesmadzagot. A Budapest Bank például honlapkészítést és egy évig ingyenes üzemeltetést, a CIB Bank pedig szeptember közepétől számlaíró programot ad új kisvállalkozó ügyfelei számára, bár az utóbbi szakértője így vélekedik: „Nem tapasztaljuk, hogy az ügyfelek az extraszolgáltatások miatt választanának banki partnert. Ezeket érezhetően az éles piaci verseny hívja életre." Abban is valamennyi kisvállalatot célzó bank egyetért, hogy a céget és a tulajdonosait magánszemélyekként is egyforma körültekintéssel kell kiszolgálni a lehető legtöbb területen. „Van biztosításunk például, amely a családfenntartó, illetve a családi költségvetéshez jelentősen hozzájáruló családtagok nevére köthető, akik így vállalkozásuk és családjuk anyagi biztonságáról extra, akár százmilliós biztosítási összegekkel tudnak gondoskodni. A vállalkozás elszámolhatja költségként a biztosítás díját, így szinte pluszráfordítás nélkül lehet a cég és a család anyagi biztonságát szavatolni" - mondja a CIB munkatársa.
Szintén pénzügyibutik-szerepét igyekszik erősíteni az OTP Bank azáltal, hogy házon belül biztosítási és lízingkonstrukciókat is kínál. Kálmán László, a bank mikro- és kisvállalati divíziójának igazgatója úgy látja, hogy napjainkban felértékelődnek a pénzügyi és menedzsment ismeretek, nélkülük ugyanis a legkiválóbb terméket előállító vállalkozás sem lehet tartósan sikeres. „Ezeknek az ismereteknek az átadásában a bankoknak is szerepük van. Akár tudatában vannak ennek, akár nem. Sok kis cég számára továbbra is elsősorban a tőkehiány jelenti a legnagyobb akadályt, a megoldás egyedüli eszközeként pedig a banki hitelt látják. Ráadásul az is bebizonyosodott, hogy a cégek jelentős része nem tudja, melyik hiteltípust hogyan kell felhasználni. Ma már a bankok egyik feladata, hogy a hitelcélokat, a futamidőket és a törlesztés ütemezését összhangba hozzák, és ráirányítsák a pénzügyi tervezés fontosságára a cégek figyelmét."
A pénzintézetek igyekeznek együttműködni a pályázatkészítőkkel, a támogatott konstrukciókat biztosító állami tulajdonú pénzintézetekkel, valamint az egyetemekkel annak érdekében, hogy a kisvállalati szegmens igényeit minél tökéletesebben és biztonságosabban tudják kiszolgálni. Egyfajta egyablakos pénzügyi és üzletfejlesztési központként próbálnak beépülni a kkv-k életébe. „Az egypontos ügyfélkapcsolat most főleg a hiteles ügyfeleknél bizonyította létjogosultságát" - állítja az Erste szakértője.
Ügyfélpreferenciák
Az elmúlt két év történései az ügyfelek preferenciáján is változtattak. A korábbi felmérések szerint a kkv-k számára a szolgáltatás minősége - és ezen elsősorban a gyors hitelügyintézést értették - volt a bankválasztás legfontosabb kritériuma, s az ár csak a negyedik-ötödik helyen állt, most ez utóbbi nagyobb hangsúlyt kapott, de még mindig csak a személyes kapcsolat és a kiszámítható működés után következik.
