Nincsenek titkos jövedelmek, rejtett áremelések, ám van átlátható kereskedés és árképzés - tömöríthető néhány szavas állítássá mindaz, ami elvárható és ami teljesül is annak következtében, hogy - viszonylag hosszú előkészületek után - a nyár közepén megkezdte működését a magyar áramtőzsde. A börzét létrehozó, működtető vállalkozás, az MVM Csoporthoz tartozó Mavir-leányvállalat, a HUPX Zrt. egy törvénynek köszönheti létét - a rendszerirányító céget kötelezték a börze megszervezésére -, de szakmai, üzleti érdek, az európai piacintegráció is motiválta a 2003 óta létező szabadpiac továbbfejlesztését, az áramkereskedelem börzéjének működtetését - fejtette ki a Piac & Profitnak Medveczki Zoltán, a HUPX Zrt. vezérigazgatója. Miután a vállalkozáshoz tapasztalt és erős partnertársaságot kerestek - tette hozzá -, így esett a választás az EPEX Spotra. A francia tőzsdei szolgáltató négy országban - odahaza, Németországban, Ausztriában és Svájcban - már hosszabb ideje működtet úgynevezett másnapi áramtőzsdét.

■ A hazai értéktőzsde esetében időről időre felhánytorgatják, hogy kevés szereplője van. Az áramtőzsdénél nem kell ugyanettől tartani?

- Mivel egész Európában bevált piaci struktúra a koncentrált energiapiac, így van létjogosultsága a magyarországinak is. Tagságunk már most lefedi a hazai áramszolgáltatás, áramkereskedelem csaknem teljes egészét, s jelen vannak a régióban igen erős külföldi cégek is. Belépni készül további nyolc társaság, s így a remélt tizenöt partnernél az év végére eleve többen - legalább húszan - kereskednek a magyar börzén.

■ Mi az azonosság és mi az eltérés az áram-, illetve az értéktőzsde kereskedése között?

- Sok az analógia, maga a kereskedés technikája nem is nagyon lehet más, mint a „klasszikus" érték- és árutőzsdéknél. A lényeg is ugyanaz: szervezett keretek között egységes, fejlett számítástechnikai megoldáson alapuló kereskedési rendszeren keresztül vesznek és adnak el energiát a cégek. Az egész folyamat mögött komoly pénzügyi elszámolás valósul meg: a Budapesti Értéktőzsde jóvoltából ismert Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt., a KELER az egyik markáns szereplő az áramtőzsdei elszámolásban is.

■ De a kereskedés „tárgya" mégsem olyan, mint az árutőzsdén, ahol a termékkel - például a gabonával - akár fizikai valóságában is lehet találkozni.

- Az áramot nem lehet nagy volumenben tárolni, ezért a termelésnek, szállításnak, fogyasztásnak a gyakorlatban egy időben kell megtörténnie. Ezért nem is lehet annyira nyílt ez a piac, mint a részvény- vagy az árukereskedelemé. A piacunkon alapvető, hogy ha valamely szereplő megvesz egy megawattóra áramot egy adott időszakra, azt el is kell fogyasztania, vagy tovább kell adnia, azaz csak a termelésben, szolgáltatásban érdekelt cégek jöhetnek szóba.

■ A tőzsdét működtető vállalkozásnak és a tőzsdei vásárlás, eladás jogosultjainak üzleti érdeke a koncentrált piac léte, de e körön kívül nyer-e még más is a modern rendszeren?

- A szereplők, akik egymással kereskednek, nagyon biztonságosan tudnak venni, eladni, az elszámolási rendszer pedig gondoskodik arról, hogy pontosan megkapja a termék ellenértékét az eladó, az árut a vevő. A portéka mindig a másnapi értékesítés során bocsátódik áruba, a következő napon óráról órára alakítják ki a vásárlások és eladások során az árakat a felek. Meglehet, hogy több kisebb áramvásárló „közös keresletként" megjelenve már előnyös feltételekkel tud beszerezni az erőműtől, mely az együtt jelentkező igényeket jobban ki tudja szolgálni, mint az egyénieket. A hagyományos szabadkereskedelem körülményei között sokszor nem is lehet tudni, hogy a cégek jó vagy előnytelen áron kötnek megállapodást áramvásárlásra, kivált, ha az alkupozíció csak az egyik felet hozza helyzetbe. A tőzsde viszont láthatóvá teszi, hogy a piac szereplői az adott időpontokra milyen áron állapodnak meg az üzletkötések során. Az így kialakuló referenciapontok segítenek a transzparens kereskedelem kialakulásában és a fogyasztók tájékozódásában. Most már gondolkodhatunk a továbbfejlesztésen is, hamarosan sor kerülhet a piac-összekapcsolást jelentő projekt elindítására. Egyszerűsíteni igyekszünk az „árumozgást" a környező országokkal, például, hogy ha Ausztriából akarunk áramot venni, akkor ne legyen szükség három különálló tranzakcióra, azaz egy-egy osztrák, illetve magyar céggel kötött megállapodásra és a határkeresztező kapacitás önálló ügyintézésére. Ezt lehet egy lépésben megvalósítani a tőzsdék és rendszerirányítók együttműködésével.

■ Az értéktőzsdén lévő cégeknél - mert nyilvánosak, átláthatók - a pénzügyi folyamatok „tiszták". Az áramtőzsde is ezt ígéri?

- A kötött körülmények között zajló kereskedési rendszerünk éppen erről szól, de az is fontos, hogy jelentős biztosítékokat kellett letenniük a tőzsdetagoknak, melyeket az EPEX nálunk is alkalmazott technikájának köszönhetően folyamatos vizsgálunk. Az elszámolásokra pedig német módszerek alapján kerül sor. A magyar, a francia és a német szabályok együttes alkalmazásával kiszűrhetők a nem megengedett ügyletek, a folyamatos monitorozás pedig megakadályozza az árak torzítását itthon is, a nemzetközi áramkereskedelemben is.

Gáz: majdnem tőzsde

Az áramkereskedés tőzsdei rajtja után már a földgáz is „napirendre" került, a KELER-nél úgy látják, itt sem kell toborozni a tagságot.

Már majdnem tőzsde az, amit július elején „gázkiegyenlítő kereskedés" elnevezéssel elindítottunk - avat be az áramtőzsde sikerei miatti lelkesedésük különös hozadékába a Központi Elszámolóház és Értéktár (KELER) Zrt. kockázatkezelési igazgatója, Mátrai Károly.

Mint az Ibusz-időkben

Ma még „csak" egy termékkel, az úgynevezett másnapi árammal működik az árambörze, az esztendő végén azonban már lehet újabb portékával is kereskedni. De - emlékeztet rá Mátrai Károly - most még „csak" annyira koncentrált az árampiac, mint az értéktőzsde volt húsz évvel ezelőtt, 1990 júniusában, amikor ugyancsak egyetlenegy termékkel, az Ibusz-részvénnyel lehetett kereskedni. A KELER alapvető támogatásával az áramtőzsde is bővülne, be akarnak vezetni előbb forward-, majd napon belüli terméket is. Az bizonyos, hogy Európa talán legkorszerűbb kereskedési rendszere jött létre a börzét működtető HUPX Zrt. jóvoltából, hiszen a legújabb német-francia fejlesztések valósultak meg előbb Németországban és szinte párhuzamosan hazánkban is. Ugyanilyen a németek klíringszolgáltatása is, melynek viszont a magyar KELER az ügyfele.

A gázszektorban szintén elindult az áramtőzsdéhez hasonló új kereskedelmi rendszer, melyhez részben a KELER-, részben a Mol-tulajdonú hazai Földgázszállító Zrt. teremtette meg a feltételeket, az infrastruktúrát. Ennek az új „intézménynek" nem nagyon kell toboroznia a tagságot, mivel az árampiaci szereplők legtöbbje a földgáz kereskedelmében is érdekelt.

A „kiegyenlítő gázzal" való kereskedés azonban talán még az áraménál is különlegesebb.

Kényes egyensúly

A hazánkban futó vezetékekben a biztonság érdekében folyamatosan fenn kell tartani az egyensúlyi állapotot. A piac szereplői természetesen folyamatosan kivesznek a légnemű tüzelőanyagból, és be is táplálnak belőle: egy gázkitermelő és -szállító vállalat jellegének megfelelően „bepumpál" a hálózatba, a fogyasztó pedig elhasznál. Az utóbbiak táborához tartozik a villamos áramot szolgáltató cégek egy része is: ők gázt vásárolnak, mert annak elégetésével működtetik villanyt termelő turbináikat.

A Földgázszállító Zrt. feladata, hogy a fogyasztás és a termelés, a szállítás, a tárolás között az egyensúlyt folyamatosan fenntartsa, s ehhez nyújt segítséget a kiegyenlítő gáz piaca, amely eddig is létezett, de a nyilvánosság nem sokat érzékelt az ott zajló folyamatokból, hiszen a vásárlások, eladások nem voltak kereskedési rendszerrel támogatva. Újabban azonban - érvel a KELER kockázatkezelési igazgatója - kaptak egy, a tőzsde előszobáját jelentő eszközt is a cégek, hogy üzleti érdekeikkel egyezően s egyben átláthatóan tudják menedzselni a fizikai földgázigényüket.

A vevő kegyeiért

Nem bánták meg, hogy korábbi elképzelésüket, a prágai áramtőzsdére való belépést végül is mellőzték. Így, bár időben később, a hazai piacnak lettek a szereplői, s már az első pár hét kereskedése alapján igazolódott: megérte. Az MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt. július közepe óta a HUPX-nál folyó kereskedésben vállal aktív szerepet, s ebben a környezetben kezeli portfóliója nagy részét. Bally Attila kereskedelmi igazgató e rövid időszakot jellemezve azt közölte a Piac & Profittal, hogy várakozásukon felül teljesített a magyar villamos energia tőzsdei forgalma: alig egy hónap után 2,5 gigawattóra napi forgalmat könyvelhet el. A piaci aktivitást egyebek között az jellemzi, hogy a kereskedők a hétvégére nem zárják a pozícióikat, pénteken csak szombatra, szombaton vasárnapra, vasárnap pedig hétfőre adnak el, vagy vásárolnak villamos energiát. De ennél is izgalmasabbak az árak. A kereskedelmi igazgató szerint kiemelkedően fontos, hogy minden órában vannak kötések és olyan jegyzésárak, amelyek alig térnek el a régiós jegyzésektől: a hazaiak - ekkor még semmilyen rendszerhasználati díj, adó nem terheli a portékát - szinte teljesen egyeznek a német, a cseh, a szlovák tőzsdéken képződő árakkal. Az OTC, azaz tőzsdén kívüli piac árait jól nyomon lehet követni a magyar áramtőzsde árai segítségével.

Amíg csak az úgynevezett másnapi órás kereskedelem folyik az áramtőzsdén, a fogyasztók kevéssé veszik észre a saját zsebükön az új lehetőség közvetlen hasznát. Bally Attila utal rá, hogy az ő cégük is éves időtartamra köt szerződést a vevőivel, s így nem érhető tetten a napi kereskedés előnye. De még az idén sor kerülhet a hosszú távú termékekkel való kereskedés elindítására, havi, negyedéves és éves áramkontraktusok kerülhetnek fel a palettára, azaz az ilyen távú tőzsdei jegyzéseket figyelve a fogyasztók már tudják minősíteni mind a tendenciákat, mind a beszerzéseiket, amelyeket optimalizálhatnak is. Így előnyösebb árakon tudnak villamos energiához jutni. A tőzsde indulása előtti időkben is öldöklő verseny folyt a vevők kegyeiért, a fogyasztók eleve több kereskedő cégtől kértek, kérnek ajánlatot. Az MVM Partner szakembere szerint a villamos energiát vásárlók a tőzsde jóvoltából mind nagyobb biztonsággal lesznek képesek figyelni az ármozgásokat, s beszerzéseiket a trendeket elemezve alakíthatják.

Árcsökkenési esélyek

A napi portfólió optimalizálásában segít az áramtőzsde - jelentette ki a Piac & Profitnak a magát a kkv-k energiaszolgáltatójának tekintő JAS Zrt. vezérigazgatója. Arató Ferenc fontos cégtörténelmi adatnak véli, hogy 2003-ban hetedikként kapták meg az áramkereskedés engedélyét, de amíg közüzemi és szabadpiac létezett, addig csak nagykereskedésre volt lehetőségük, bár elláttak végfelhasználókat is. A fogyasztókkal 2008 óta lehetnek közvetlen kapcsolatban. Úgynevezett teljes ellátás alapú szerződések szerint szolgálják ki a vállalkozásokat - döntő részben kis és közepes cégeket -, s a másnapi keresletet és kínálatot főleg szakmai tapasztalataik alapján kalkulálják. A piacon egyre több lesz a szereplő, s maga a piac is mindinkább likvid lesz. Elérkezhet az idő, amikor a fogyasztók csökkenő árakkal találkozhatnak, kivált, ha a tőzsdei kereskedés havi, negyedévi és éves termékekre is kiterjedhet, s a kisebb vállalkozások is biztonságosabban kalkulálhatnak. A szabadpiacon az idén is csökkentek az áramárak, s Arató Ferenc szerint jövőre folytatódhat a tendencia, akár 5-10 százaléknyi mértékben.

A gyártó is lehet vevő

A kereskedő cégek, az áramszolgáltató társaságok - mivel a termékek továbbeladói - nyilvánvaló okkal váltak tőzsdecéggé már az első pillanatban. Ám a láncolat legelején lévő, az áramot előállító vállalatnak sem mindegy, hogyan kerül kapcsolatba vevőivel, éppen a továbbértékesítő társaságokkal. Jól is jött a Mátrai Erőműnek, hogy elindult az a börze, amely az általa termelt produktumra szakosodott. Az áramtermelő cég esetében is előfordul, hogy valamely vevője vagy éppen a saját bányája lemondja a korábban lekötött kapacitások egy részét meghibásodás vagy egyéb ok miatt. A társaság nyilvánvaló érdeke, hogy a kapacitásait piacra vigye, és a blokkjai számára egyenletes kiterhelést biztosítson - mondta el a Piac & Profitnak Valaska József, az igazgatóság elnöke. Az eredetileg lekötött, de „szabaddá váló" kapacitás értékesítése lényegesen egyszerűbb a tőzsdén. Persze az erőműnek is lehet szüksége kisegítésre, ha átmeneti üzemzavar keletkezik, ilyenkor is a tőzsdei beszerzés a legegyszerűbb. A magyar áramtőzsde jó lehetőség az erőművek, a kereskedők és a fogyasztók találkozására, s bizonyosan lényegesen nagyobb piaci forgalommal lehet számolni 2011 tavaszától - érvelt Valaska József -, amikor a másnapi órás termékek mellett más termékek is meg fognak jelenni a börze palettáján.

Erőművek boomja

A kelet-közép-európai régió villamosenergia-szektorába a régi, alacsony hatásfokú és környezetterhelő erőművi kapacitások lecserélésére és az életszínvonal növekedéséből származó többlet villamosenergia-igény kielégítésére közel 144 milliárd euró értékű beruházás lenne indokolt a következő évtizedben - tudhattuk meg a KPMG villamosenergia-piaci elemzéséből. Bár a gazdasági válság hatására a villamosenergia-felhasználás jelentős mértékben visszaesett, az elkövetkező évtizedre prognosztizált 25 százalékos keresletnövekedés kielégítéséhez a jelenlegi közel 120 gigawatt beépített kapacitást 21-42 gigawattal lenne indokolt növelni. Emellett, a fokozatos avulás miatt, az évtized végéig közel 54 gigawattnyi termelői kapacitás cseréje válik szükségessé. A régió több országában a rendelkezésre álló szén- és lignitbázis megfelelő alapot adhat új fosszilis erőművek létesítéséhez, ám a szigorodó környezetvédelmi elvárások miatt főként a magas hatásfokú és tiszta technológiák jöhetnek csak szóba. A régióban valószínűleg jelentős mértékben emelkedni fog a megújuló energiaforrások felhasználása az uniós direktívák, a társadalmi, környezeti elvárások és az energiafüggőség csökkentésének igénye miatt. Az országok hosszú távú, versenyképes árú villamosenergia-ellátása érdekében az atomerőművek is vonzó megoldást jelentenek. Magyarország, Csehország, Litvánia, Bulgária, Szlovákia és Románia is döntött meglévő nukleáris kapacitásainak bővítéséről. Összességében 14 új reaktor előkészítési munkálatai folynak a régióban, amelyek - ha mind elkészülnek - 21,5 gigawatt új kapacitást jelentenek majd.