A recesszió valószínűleg elkerülhetetlen. Bár a görög csődöt és az euróövezet felbomlását elképzelhetetlennek tartja a hivatalos uniós kommunikáció, több elemző másképp látja ezt. Európa ma bajban van, és a kilábalás egyáltalán nem könnyű. Akár lesz olyan ország, amely kénytelen elhagyni a monetáris uniót, akár nem, a felhalmozódott adósságot a közösségnek kell kezelnie, és ez sokba kerülhet Európa polgárainak is.

A diagnózissal, hogy baj van, az előadók és a résztvevők nagy hányada egyetértett az idén Pécsett megrendezett 49. Közgazdász-vándorgyűlésen. A baj mértékét illetően szóródtak csak a vélemények. A konferencia Bod Péter Ákos elnökölte gazdaságpolitikai szekciójában szinte minden előadás elemezte ezt a kérdést, közülük most Chikán Attila és Mellár Tamás okfejtését foglaljuk össze.

A világ egyik legismertebb fenntarthatófejlődés-gondolkodójának, Dennis Meadowsnak az előadásával indult el a Piac & Profit és a SOL Magyarország által létrehozott Mesterek és Műhelyek rendezvénysorozat. A világhírű amerikai professzor a hatékonyság helyett a „rugalmas erő" kialakításának fontosságáról, valamint a kultúra megváltoztatásának szükségességéről beszélt.

Képzeljük el, hogy az irodaház automatikusan felismeri a belépésre jogosult munkatársakat, vagy azt, hogy nem kell értékes órákat tölteni az orvosnál a szokásos egészségügyi ellenőrzés miatt, mert az távolról is elvégezhető. Az, hogy szükségleteik jobb kiismerése révén hatékonyabban szolgálhatjuk ki saját ügyfeleinket, szinte már csak hab a tortán. Az M2M, vagyis a „tárgyak internete" mindezt lehetővé teszi.

Minden korábbinál több információ bombáz mindenkit nap mint nap, s bizony nehéz bármivel is kitűnni közülük. Ilyen „zajban" önámítás lenne azt hinni, hogy a jó minőségű termék eladja saját magát. Ennek ellenére a legtöbb kis- és középvállalat egyáltalán nem költ kommunikációra, még a stabil, nyereségcentrikus kkv-k sem foglalkoznak különösebben önmaguk megmutatásával. Pedig ma a marketingre, kommunikációra fordított pénz nem luxuskiadás, hanem a túlélés egyik lehetséges útja.

„Elég áttekinteni az elmúlt három év gazdaságpolitikai következetlenségét itthon és a nagyvilágban, elég követni az euró végeláthatatlan vergődését ahhoz, hogy belássuk: a közgazdaságtan eszköztárához egyszerűen nem fűződik az a bizonyító erő, amivel a kétségtelenül csapodár politika világát egy biztosabb, kiszámíthatóbb ösvényre lehetne terelni" - mondta Róna Péter a pécsi közgazdász-vándorgyűlésen. A neves közgazdász a Piac & Profitnak nyilatkozva azt is kifejtette: a magyar gazdaság nagyon sérülékeny, „balesetveszélyes" helyzetben van.

Bár az irodai munka környezetterhelése kevésbé szembetűnő, mint az ipari és a mezőgazdasági termelésé, tömegesen olyan tényezőt jelent, amelynek hatásaival foglalkozni kell. Annál is inkább, mert az iroda zöldebbé tétele sok esetben nemcsak a környezetnek, de a cég költségvetésének és az ott dolgozó alkalmazottaknak is jó.

A devizahiteleket a piaci árfolyam alatt húsz százalékkal lehet végtörleszteni ez év végéig. A tényleges és a kreált árfolyam közti különbség azonban nem tűnik el, azt valakinek előbb-utóbb ki kell fizetnie. Ma látszólag a bankok lenyelik a költséget, ám valójában sokan mások is viselik a terhet. A végtörlesztés tehát nemcsak pénzügyi, hanem súlyos politikai, társadalmi és erkölcsi kérdés is. Az igazán bajban lévőknek nem nyújt megoldást.

A pusztán az agrárium dominanciáját hirdető politikával szemben a kormány komplex vidékfejlesztési programot hirdetett. Ebben kulcsfontosságú tényező a mezőgazdaság, ám a vidék nem egyenlő az agráriummal: V. Németh Zsolt államtitkár szerint az előbbi amellett, hogy a mezőgazdasági termékek termelésének tere, egyben biológiai élettér és társadalmi-kulturális tér is. Az agrártárca vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint a három terület harmonikus fejlesztése hozhat eredményt.

Van olyan időszak, amikor a puszta racionalitás a helyzet felmérésére sem elegendő, nemhogy prognózis készítésére. Így nem a makroszámokra, még csak nem is az IMF-tárgyalásokra voltunk kíváncsiak, amikor Bod Péter Ákost, a Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát kérdeztük, hanem arra, hogy szerinte miként alakul a gazdaság és vele az életünk az egészen rövid távú jövőben. Ő úgy véli, bajok vannak a kialakult döntési eljárásrenddel, a kormányszerkezettel és a gazdaságfilozófiával. Illúziók is léteznek amelyekkel le kell számolni. Az a nemzeti érdek, hogy új fejezet nyíljon, új személyekkel és korszerű felfogással.

Emelkednek az adók és járulékok, bonyolultabbá válik az adminisztráció, szigorodnak a büntetések, szaporodnak az ellenőrzések. A jövő évi adójogszabályok nem kedveznek sem a kisebb, sem a nagyobb cégeknek, nehezebbé teszik a munkavállalók életét, sőt bizonyos értelemben ellehetetlenítik.

A béren kívüli juttatások átalakításának vannak vesztesei, de igazán nyertesei nincsenek. A jövő évi változások áttekintésére, a tervezésre és a döntésre alig néhány hetük van a munkáltatóknak és a munkavállalóknak, pedig a 2012. évre vonatkozó jogszabályok erőteljesen átalakították a cafeteria munkáltatókat terhelő költségeit és azt is, hogy mire költhető el a juttatás.

A cselekvésre, az egyén felelősségére fókuszált a Piac & Profit által idén második alkalommal megrendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia. Több mint ötven előadó és a társadalom legszélesebb rétegeiből érkező közönség párbeszéde zajlott két napon keresztül.

A vezetés nem pusztán a rendelkezésre álló erőforrások eredményes felhasználását és beosztását jelenti, hanem az emberek és a szervezet kultúrájának megfelelő mederben tartását is. A személyiségek egymásnak feszülése, a legváltozatosabb helyzetek megfelelő kezelése miatt ez legalább olyan nehéz.

Sem a demográfiai, sem a foglalkoztatási mutatók nem kedveznek a nyugdíjaknak, ami a korhatárhoz közelállóknak sem ígér sok jót, a fiatalabb nemzedék számára pedig még a mainál is komorabb jövőt jósol. Az elmúlt két évben elkezdődött a nyugdíjrendszer átalakítása, de azt nem látni, milyen hosszú távú stratégia alapján. Az eddigi lépések célja, úgy tűnik, sokkal inkább a pillanatnyi költségvetési lyukak befoltozása, semmint a hosszú távon fenntartható és majdan védelmet, megélhetést nyújtó rendszer kialakítása. A korábbi, épphogy fejlődésnek indult hárompilléres nyugdíjrendszer helyett ma van egy megerősített, de nem túl erős első pillér, egy összeomlásra ítélt második és egy rendkívül bizonytalan harmadik, az unió számos tagországában ismert, ott az állami járadékot legerőteljesebben kiegészítő pillér, a foglalkoztatói nyugdíj viszont szinte ismeretlen nálunk, bár bevezetését jogszabály is magalapozza. A mi első pillérünkhöz most ugyan a korábbinál több járulék érkezik, hiszen a magánnyugdíjpénztárakból visszalépett hárommillió és most már a „maradék" százezer ember járuléka is ide folyik be, ám ezzel párhuzamosan tetemesen nőtt a majdan csakis állami nyugdíjat várók létszáma. A munkáltatói járulék „szociális adóvá" alakítása is inkább az állami költségvetést és nem a rendszer átlátható működését szolgálja, késik az ígért egyéni számla, egyre több a bizonytalanság. Ami viszont egyértelműen látszik, az az egyre növekvő nyugdíjkorhatár és a várhatóan egyre kisebb nyugdíj. Ilyen körülmények között kulcskérdés, sikerül-e az öngondoskodás gyakorlatát időben elterjeszteni, ám ehhez meg kellene teremteni a feltételeket is.

 

 

Ez az év sem lesz a vállalkozások éve. Hiába a kormányzati ígéretek korábban az adócsökkentésre, majd a terhek növekedésének megakadályozására, ugyanígy az adminisztrációs terheik mérséklésére: a valóság mást mutat. Az szja-szabályozás változása, a járuléknövelés miatti nettó jövedelemcsökkenés eltüntetése a minimálbér és a garantált bérminimum gazdaságilag nem indokolható nagymértékű megemeléséhez és az elvárt béremelés megalkotásához vezetett, ami minden vállalkozásra jelentős, sokuk számára kigazdálkodhatatlan többletterhet ró, a kormányzati kompenzáció ellenére is. A közel százezer evás egyéni és társas vállalkozás drasztikus jövedelemcsökkenéssel kénytelen szembenézni. A társaságok személyesen közreműködő tagjainak akkor is járulékot kell fizetniük, ha jövedelmet nem élveznek tevékenységük után. Mindezek és az egyéb jogszabályi változások ráadásul az adminisztráció jelentős növekedését hozzák magukkal. Nem teszi egyszerűbbé az életet és némi pluszkiadást is jelent a kötelező kamarai regisztráció, de ebből talán idővel némi előnyük is származhat a vállalkozásoknak.

 

Rendkívül nehéz év lesz 2012 a vállalkozások számára. Az adók a GDP arányában két százalékponttal nőnek, miközben a piacok szűkülnek. Az összes közterheket figyelembe véve az állami költségvetés a nemzeti össztermék 38,5 százalékát központosítja, és osztja el újra. Összességében még sincs olyan rossz helyzetben Magyarország Vámosi-Nagy Szabolcs szerint, mint amennyire rossz a lakosság és a vállalati szféra közérzete.

Egymillió munkahely tíz év alatt. Bár néha még most is találkozhatunk ennek az ígéretnek némileg módosult változataival, nemrégiben maga a foglalkoztatásért felelős államtitkár is azt mondta: jelenleg nem az új munkahelyek létrehozása, hanem a munkahelyek megőrzése a fő feladat.

A közösségi oldalak mára az üzleti életnek is megkerülhetetlen részévé váltak, ezek jelentik egy-egy cég privát arcát. Ez valójában jó hír, még ha elsőre riasztónak tűnik is. A jó közösségi oldalas jelenlét ugyanis a leginkább költséghatékony PR-lehetőség, így kár is lenne kihagyni. Megmutatjuk, hogyan kell jól játszani ezekkel a kártyákkal.

Az autó szinte nélkülözhetetlen munkaeszköz a legtöbb vállalkozás számára. Mutatja ezt az is, hogy az újautó-beszerzésekben egyre nagyobb a cégek súlya: 2009-ben az összes értékesítés több mint fele vállalkozások számára történt, 2010-ben pedig - miközben a teljes újautó-értékesítés a válság előtti érték negyedére csökkent - ez a mutató már elérte a 70 százalékot. A hatékony működés érdekében az autókkal kapcsolatos költségeket is számba kell tehát venni, és nem kell feltétlenül belenyugodni, hogy ez hatalmas tételt jelentsen a cég büdzséjében. Megfelelő finanszírozással, típusválasztással, az üzemanyag-fogyasztás kontrollálásával, flottamenedzseléssel jelentős megtakarítások érhetők el ezen a területen.

A nemzeti vidékstratégia végrehajtására szolgáló Darányi Ignác Terv elsődleges célja a vidék életminőségének javítása. A januárban bemutatott keretterv a 2013 végéig rendelkezésre álló, még le nem kötött EU-forrásokból biztosított 300 milliárd forintos kerettel indult. Az öt fő intézkedési területre épülő program célja, hogy a hazai termelők fenntartható módon minél több és jobb minőségű, egészséges élelmiszert állítsanak elő, s hogy az agrárium foglalkoztatásban betöltött szerepe dinamikusan erősödjön.

Egyelőre úgy tűnik, a kkv-knak nemigen van energiájuk arra, hogy érdemben foglalkozzanak az energiatakarékossággal, az energiahatékonysággal és a szolgáltatóváltással kapcsolatos teendőkkel. Pedig a jelen gazdasági helyzetben, amikor egy cég büdzséjében minden fillér kiadás számít, nem szabadna megfeledkezni az ezekben rejlő lehetőségekről. Spórolni persze a legtöbben megpróbálnak - hiszen a legolcsóbb energia a fel nem használt energia, ráadásul még a környezetet is kíméli -, de bármennyire is a takarékosságot szem előtt tartva működnek, energiára azért szükségük van. Nem mindegy azonban, hogy azt miképpen használják el. Hogy jelenleg nem éppen a legmegfelelőbben, azt az az elgondolkodtató adat is mutatja, hogy a vállalkozások energiahatékonyságában rejlő potenciál a teljes magyarországi energiamegtakarítási lehetőségek egyharmadát jelenti. Az energiafogyasztást és így a költségeket - a jobb szigetelés vagy az energiatakarékos világítás mellett - a fogyasztás nyomon követésével, a szokások megváltoztatásával is csökkenteni lehet, ily módon 5-10 százaléknyi energia is megtakarítható. Áramszolgáltató-váltással - amire 2008. január elseje óta lehetőségük van a vállalkozásoknak - és a cég működésére szabott ajánlattal pedig havi szinten 8 százalékkal csökkenhet a villanyszámla összege. Érdemes hát ezekre is energiát fordítani!

Jó egy éve, 2011. március elsején mutatta be a magyar kormány a Széll Kálmán Tervet, amely azzal számolt, hogy a benne vázolt elképzelések eredménye magasabb gazdasági növekedés, bővülő foglalkoztatás, javuló versenyképesség, fenntartható pénzügyi egyensúly és csökkenő államadósság lesz. A tények egyelőre nemhogy nem igazolják a terveket, hanem épp az ellenkezőjét mutatják. Vértes András szerint a Széll Kálmán Tervet nagyobbrészt elfújta a szél. A GKI elnöke úgy véli, a magyar gazdaság hitelességi, bizalmi válságban van, s amíg ez nem oldódik meg, nem lesz gazdasági növekedés.

 

Bármennyire is koncentrál egy cég arra, hogy magas szakmai kvalitású, kiváló referenciákkal rendelkező, lelkes munkatársakat vegyen fel, a mindennapok során kiderülhet: hiába nyújtja mindenki a tőle telhető legjobbat, együtt valahogy mégsem működik igazán a rendszer. A sikeres csapatmunkához ugyanis nem csupán jó képességű emberekre van szükség.

Puszta ábránd, hogy az agrárium a gazdaság fellendítésének fellegvára lehet, az erre alapozó elképzelések - az ágazat tavalyi kiugró teljesítménye ellenére is - könnyen légvárnak bizonyulhatnak. A folyamatos vegzálás és ebből adódóan az agrárium minden területét átjáró bizonytalanság a legsúlyosabb oka annak, hogy mind a mai napig nem volt képes talpra állni a rendszerváltáskor jelentősen visszaesett ágazat. A teljesítőképességéből negyven százalékot vesztett mezőgazdaság átformálásával a '90-es évek óta valamennyi politikai erő próbálkozott. Az illúziókra és érzelmekre épülő döntések sora azonban nem vezetett eredményre: a szektor ma sem tudja betölteni a hazai gazdaságban tőle elvárt szerepet.

Az üzleti élet, mint ahogyan az élet minden más területe is, együttműködések rendszeréből épül fel. Az együttműködés pedig bizalmat feltételez. A bizalom olcsóbbá és hatékonyabbá teszi a működést, és lojálisabbá a kollégákat. Kiépüléséért pedig sokat tehetünk.

Lehet vele fűteni, elektromos áramot termelni, gépkocsit meghajtani. Ráadásul az új fúrási technológiának köszönhetően hatalmas, úgynevezett nem hagyományos földgáz-készletek váltak kitermelhetővé. De megdőlni látszik az az axióma, miszerint feleannyi üvegházgáz-kibocsátással jár a földgáz használata, mint a széné, vagy hogy a földgázüzemű autók harminc százalékkal kevesebb szén-dioxidot eresztenek ki, mint a hagyományos benzinesek. A földgáz teljes életciklusa - a kitermelést, a feldolgozást és a szállítást is beleértve - ugyanis tetemes környezeti terhelést és szennyezést von maga után. A földgáz azonban favorizált energiaforrás a fejlett világban, és mindenütt komoly erőfeszítéseket tesznek az önellátás fokozására a függőség csökkentése érdekében.

Az üzleti életben mindenki a válság elleni csodaszert keresi, és a legtöbben a néhány még kószáló, fizetőképes új ügyfelet próbálják levadászni. A nagy küzdelemben sokan hajlamosak elfeledkezni azokról, akik egyszer már bizalmukat helyezték a cégbe. Pedig senki nem engedheti meg magának, hogy elveszítse akár egyetlen ügyfelét is. Ráadásul olcsóbb és hatékonyabb is a meglévők megtartására helyezni a hangsúlyt, mint újakat becserkészni.

Az irány jó, de nagy a megvalósítás kockázata. Ez a summázata az április 23-án nyilvánosságra hozott Széll Kálmán Terv 2.0 című dokumentumot értékelő első nemzetközi elemzői reakcióknak, amelyek feltűnően egybecsengtek az egy évvel korábban publikált első Száll Kálmán Tervéivel. A programot a pénzügyi piacok kedvezően fogadták, a kockázati felárak csökkentek, a forint erősödött. Az viszont biztos, hogy a költségvetési hiány ígért szinten tartása érdekében tervezett lépések újabb terheket jelentenek a lakosság és a vállalkozások számára egyaránt, és fékezik az ország számára egyedüli kilábalást jelentő növekedést. Van munkaadói szervezet, amely szerint megszorítás az új adócsomag, más üdvözli, hogy szélesedik a közös teherviselés. Szakszervezetek szerint viszont tovább rontja az életszínvonalat, és félő, hogy sokak számára túl nagy terhet jelent majd. A Széll Kálmán Terv 2.0 egyelőre valóban még csak terv, de biztos, hogy nem sokáig marad az: a már idén szükséges bevételi többlet és az uniónak tett ígéretek miatt a parlament várhatóan gyors menetben elfogadja a kormány javaslatait.

Mára a kinnlevőségek volumene elérte azt a szintet, amikor a bedőlési arány olyan kockázati tényezővé vált, amely minden üzleti kapcsolatban megjelenik, akár új, akár régi partnerről van szó. Már nem csupán a lánc legvégén álló kicsik, hanem a középen lévő közepes cégek léte is veszélybe került. És minél nagyobb vállalat dől be, annál több kicsit ránt magával. Hiú remény azt gondolni, hogy a növekedés beindulása elegendő lenne ahhoz, hogy a körbetartozás mértéke csökkenjen. Főképp, mivel állami intézmények, önkormányzatok, bankok és multinacionális nagyvállalatok is részesei annak, hogy a helyzet idáig jutott. Ma Magyarországon a cégek közel négy százaléka azért húzza le a rolót, mert fizetésképtelenné vált, mert neki sem fizettek, vagy mert nem fektetett kellő hangsúlyt a kinnlevőségei behajtására. Bár az európai viszonylatban kiugróan nagyarányú hazai körbetartozás szakértők szerint egyhamar nem fog megszűnni, megfelelő biztonsági intézkedésekkel fékezhető a behajthatatlan kinnlevőségek állományának növekedése. A megoldás a cégek kezében van: a más területről már jól ismert „öngondoskodás" hozhat fordulatot. A nemfizetőket kiszűrő információk rendelkezésre állnak, csak a megfelelő kérdéseket kell feltenni. A vállalkozásoknak elsősorban azt kellene belátniuk, hogy jobb ma egy visszautasított szerződés, mint holnap egy ki nem fizetett számla.

Két éve, 2010. május 29-én alakult meg a második Orbán-kormány. A kormányprogram bemutatása után, 2010-ben a Piac & Profit - az előző kabinetek hasonló dikumentumaira is jellemző konkrétumhiányok miatt - azt írta: majd meglátjuk. Most, két év elteltével azt mondhatjuk, a helyzet a kkv-k szempontjából nem szívderítő: növekvő terhek, finanszírozási gondok, szűkülő piac, bizonytalan környezet. S ha az elhúzódó gazdasági válságot, amely Európát különösen érinti, számításba is vesszük, a félidős mérleg akkor is az: az ország a lehetőségei alatt teljesített, ennek főoka pedig a kiérleletlen és az összefüggéseket figyelmen kívül hagyó gazdaságpolitika, amelynek árát mindannyian fizetjük. A kkv-szektor az átlagnál többet.

Ennél már csak jobb jöhet - hányszor mondták ezt, gondolták így a hazai kis- és közepes vállalkozások, aztán az élet rendre rácáfolt reményeikre. A válság eddigi közel négy éve a még talpon lévőket sok mindenre megtanította, mindenekelőtt a takarékosságra. De idővel egyre többeknek kellett és kell rádöbbenniük arra, hogy az ésszerűbb gazdálkodás csak az első lépés, és korántsem elegendő a megmaradáshoz. A sokszor emlegetett rugalmas alkalmazkodás viszont sokak számára csak szlogen, kevés tartalommal. Pedig valahol itt kellene keresni a túlélés, netán az előrelépés esélyét. Érdemes kritikus szemmel megvizsgálnunk a cégünket, biztosan felfedezünk némi hibát a működésben, javítanivalót a munkaszervezésben, hiányosságot a tudásunkban, új lehetőségeket a finanszírozásban, a kapcsolatépítésben. Lehet, hogy egy kis önvizsgálattal és sok pici korrekcióval sokkal előbbre jutunk, mint hinnénk!

A júliustól élő telefonadó alól az interneten hangátvitelt kínáló hazai cégek sem mentesülnek, mert a törvény hatálya kiterjed valamennyi Magyarországon bejegyzett szolgáltatóra. Az IP alapú telefonálásra áttérés mégis komoly költségcsökkenést hozhat a vállalkozások számára.

Környezetvédelem, költségcsökkentés, tiszta energia ingyen - ilyen és ehhez hasonló szlogenekkel csábítják a napelem-forgalmazó cégek a hazai kis- és középvállalkozásokat. Pedig magas beruházási költségű, komoly utánajárást igénylő technológiáról van szó. De nagy valószínűséggel az, aki egyszer belevágott, csak azt bánhatja meg, hogy nem nagyobb teljesítményű rendszert telepített.

Hosszú ideig az volt a legfontosabb dolog a munkáltatók számára, hogy legyen elég emberük. A válság hatására viszont ma már az optimális létszám is nehezen tartható, sőt sok helyen arra kényszerülnek, hogy egy ember több funkciót is ellásson. Ez nemcsak az alkalmazott, de a cég szempontjából sem jó. Mert az ilyen ember pótolhatatlanná válik, ami kockázatot jelent a cég számára.

Pihenni muszáj, még ilyen válságos időkben is, de azért vannak dolgok, amelyeken akkor is rajta kell tartania a szemét egy cég vezetőjének, ha éppen nyaral. Hát még akkor, ha a munkatársak nyaralnak! Szembe kell néznünk azzal, hogy ugyan senki nem pótolhatatlan, de azért nem könnyű megoldani a helyettesítés problémáját. Szerencsére - vagy az is lehet, hogy szerencsétlenségünkre? - ma már, bárhol legyünk is, a különféle mobil eszközöknek köszönhetően folyamatosan informálódhatunk a világ meg a saját cégünk ügyeiről és pénzügyeiről, s ha muszáj, még akár távmunkát is végezhetünk. Ebben a júliustól érvényes olcsóbb uniós roaming- és adatforgalmi tarifák is a segítenek bennünket. Igaz, a nyaralás nem erre való, ezért inkább próbáljunk meg valóban kikapcsolni és kikapcsolódni. S hogy ez valóban sikerüljön, ahhoz szeretnénk összeállításunkkal egy kis segítséget adni.

A jövő évi adótörvény-változások és így az esetleges új adónemek sem ismertek még, a 2013. évi költégvetés tervezetét viszont már tárgyalja a parlament. Épp ez ad okot az aggodalomra, hogy a vállalkozásoknak ismét újabb terhekkel kell majd szembenézniük. A jövő évi büdzsé tervezett bevételei ugyanis kétségesek, és félő, hogy a be nem folyt összegek pótlása érdekében megint csak a vállalkozásokat találja meg a kormányzat: tőlük akarja majd beszedni a költségvetésből hiányzó összegeket.

Elsősorban a mobiltelefonálás költségeinek növekedésére számíthatnak a vállalkozások a most bevezetett telefonadó miatt. Mivel számukra a mobilitás és az azonnali reagálásra való képesség a verseny része, nem valószínű, hogy emiatt zsugorodni fog a mobilforgalom. Különösen, hogy a válság hatására már rég racionalizálták telefonálási szokásaikat. Az viszont elképzelhető, hogy a szolgáltatók eltérő üzletpolitikájának következtében megéri átszerződni. Az elkövetkező hónapokban érdemes figyelni az ajánlatokat.

FFF: friends, famlilies, fools, azaz a barátok, a család és a bolondok adnak pénzt egy vállalkozás megkezdéséhez, szól a mondás. Az üzlet beindítása a világon sehol nem egyszerű. Magyarországon is vannak lehetőségek, csak kevesen tudnak élni azokkal.

Hiába tettek 513 milliárd dolláros ígéreteket a tárgyaló országok, zöld aktivisták mégis kész átverésnek nevezték a nemzetközi klímapolitikai tárgyalások újabb fordulóját, amelyet az 1992. évi riói Föld-csúcs huszadik évfordulóján rendeztek meg.

Ahogy szoktuk? Értelmét vesztette ez a kifejezés. Mert ha nem vagyunk képesek az újratervezésre, nézzünk szembe a következményekkel: utat tévesztünk, lemaradunk, kihullunk a versenyből. Ahhoz, hogy üzleti vállalkozásunk túlélje a mát, és legyen holnapja, többféleképpen kell megújulnia. Újra kell tervezzük a pénzügyi folyamatainkat, az üzletmenetünket, a meglévő infrastruktúránkat. Ám ennél sokkal nehezebb az újratervezés emberi oldala. Felismerni azt, hogy muszáj változni - magunknak is -, és persze változtatni, meg képesnek lenni vezetőként és munkatársként is elfogadni azt, hogy a napi rutin elvégzése már nem vezet a vágyott célhoz. Két éve meglepő eredménnyel zárult egy kutatás: a megkérdezett cégvezetők és üzletemberek közel fele úgy vélte, a világ visszatér a korábbi állapotához, és a vállalatának az elkövetkező öt évben nem lesz muszáj változnia. Jelentjük: nincs visszaút, az üzleti világ örökre megváltozott, és így kell tennünk nekünk is, üzletemberként és magánemberként egyaránt. Összeállításunkban gyakorlatias, hasznos tudnivalókat gyűjtöttünk egybe a változás, változtatás céget érintő folyamatainak és humán tényezőinek megismeréséhez.

Dr. Földesi István, az InnoHungary Technology Center üzleti inkubációs- és tanácsadó irodát mûködtetõ Inter-Access, Inc. elnökének tanácsai

Forrás van. A külső finanszírozás elérésének feltételei egyszerűen felvázolhatók. Teljesíteni ezeket... Nos, ez már bonyolultabb.

Hurrá, elkészült a cég honlapja! Akkor most már hátradőlhetek? Az a rossz hírünk, hogy nem. Ami igazán fontos: el kell érni, hogy a potenciális vevők és partnerek megtalálják cégünk oldalát az internet elképzelhetetlenül nagy dzsungelében.