3F az induláshoz

Ha nincs munkahely, és különösen nehezen tudnak elhelyezkedni a fiatalok - uniós átlagban 20,5 százalék a fiatalok körében a munkanélküliség -, a saját lábra állás lehet a kulcsa a gazdaságba integrálódásnak. A fiatalok számára a válságból a kiút az önfoglalkoztatáson keresztül vezet, állítják sokan.

A cégalapítást szorgalmazzák

Az Európai Unió és a magyar kormány is ösztönzi a cégalapítást. Az EU a következő hétéves költségvetésében például 2,5 milliárd eurót különített el a kis- és középvállalatok fejlesztésére a COSME stratégián belül, amely a cég létrehozásához, növekedéséhez és versenyképességéhez kínál forrást, elsősorban kockázati tőke és hitelgarancia formájában. Itthon pedig hamarosan elindul az Új Nemzedék Jövőjéért program - amelynek egyik fontos eleme a biztos egzisztencia megteremtésének promotálása a fiatalok körében -, valamint egy fiatalok vállalkozóvá válását támogató projekt.

Magyarországon viszont már így is jóval több apró vállalkozás működik, mint például a szomszédos Ausztriában, és a cégek jelentős része az egyéves születésnapját sem éli meg. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem érdemes önálló bizniszben gondolkodni, de a vállalkozás indítását ösztönző szervezeteknek és politikáknak komoly felelősségük van abban, hogy kit terelnek és hogyan ebbe az irányba.

Pénz cégindításra

Június 26-án zárult a TÁMOP 2.3.6A és B jelű pályázat társadalmi vitája, így hamarosan elindulhatnak a fiatalok vállalkozóvá válását támogató programok az Új Széchenyi Terv keretében. A kormányzat 7 milliárd forintot különített el a fiatalok foglalkoztatásának elősegítésére. Ebből az összegből a tervek szerint 1600 18–35 év közötti, mikrovállalkozást alapítani szándékozó fiatal juthat forráshoz. A pályázat két részből áll. A kormány a vállalkozóvá váláshoz vezető utat – a fiatalok felkészítését, képzését, üzleti tervének elkészítését – támogatja, emellett – üzleti tervük pozitív elbírálása esetén – maximum 3 millió forint összegű vissza nem térítendő támogatásban is részesülhetnek. Ebből a pénzből fedezhető a cégalapítás, a kötelező engedélyek beszerzése, eszközbeszerzés, a piacra jutás költségei – például marketing, formatervezés, piaci megjelenés vásárokon –, információtechnológiai fejlesztések, a képzéseken való részvétel. Költségként elszámolható a szervezetfejlesztési vagy vállalati stratégiai tanácsadásra fordított kiadás, valamint az anyagbeszerzés, könyvelés és a munkavállalók foglalkoztatásának költsége. A 7 milliárd forintból 2 milliárd fordítható erre, míg 4,94 milliárd értékben a fiatal vállalkozók a vállalkozásfejlesztést végző szervezettől segítséget kapnak a jogszerű és sikeres működéshez, az adótudatos vállalkozói magatartás kialakításához, és tanácsadásban és mentorálásban részesülnek a vállalkozás indítását követő hat hónapon át.

Nem mindenki tud „vállalkozóul", ami nem azt jelenti, hogy nincs ötlete, vagy nem jó szakember, csupán annyit, hogy esetleg nem képes elviselni a folyamatos bizonytalanságot, mindig önállóan kitalálni, hogy merre van az előre, és mindezek mellett hatékonyan irányítani a csapatot, amely az ötleteket termékké alakítja.
- A vállalkozói kompetencia és szemléletmód elterjesztésében vagyunk leginkább lemaradva Magyarországon. Annak, aki vállalkozni szeretne, meg kell értenie, hogy hogyan működik a gazdaság, tisztában kell lennie a piacokkal, azok működésével, és megszállottan hinnie kell az ötletében. A pénz nem minden, persze nagyon fontos. A sikersztorik egy része azonban azt bizonyítja, hogy az elkötelezettség és az üzleti tudás legalább ilyen lényeges - mutat rá Kovács Patrik, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (Fivosz) alapító elnöke, aki maga is vállalkozó.

Szerinte azok a vállalkozók válnak sikeressé, akik az álmukat valósítják meg, és így akarnak értéket teremteni. Az összefogás képessége is nagyon fontos. A szövetség tapasztalatai szerint a mai fiatalok már képesek erre. Ők akár még a konkurens cégekkel is keresik az együttműködést egy-egy területen.

A sikeres vállalkozás 6 pontja

1. Szeressük, amit csinálunk! Szívvel-lélekkel bármi lehet sikeres.

2. Kiemelkedő szolgáltatást vagy terméket kell nyújtani. A mai világban nincs értéke a „gagyinak”.

3 Hálózatosodni kell. A magányos harcos könnyen elbukik.

4. A kkv-kat támogató lehetőségeket illik ismerni, és azokat muszáj kihasználni.

5. Soha ne adjuk fel! A csőd után is van élet a vállalkozói világban.

6. Más kárán nem lehet előrejutni, csak összefogással.

Pénzt, de honnan?

Már működő cégeknek sem egyszerű forráshoz jutni, különösen most, a válság után. Az induló cégek finanszírozása pedig kifejezetten kockázatos, sőt! A hagyományos piacra belépő és ott boldogulni próbáló cégek a növekedési szakaszban - kizárólag pénzügyi szemüvegen keresztül nézve - a legtöbb esetben finanszírozhatatlanok. Ma a legtöbb induló vállalkozás a szolgáltatói szektorban próbál szerencsét. Számukra marad a család és a barátok. A Fivosz által megkérdezett sikeres fiatal vállalkozások nagyobb része vagy saját anyagi forrásait használta cége elindításához, vagy családi, majd később baráti kölcsönök segítségével startolt.

Az innovatív startupok jobb helyzetben vannak. Egyre több kockázati tőketársaság, üzleti angyal keresi, hogy hová fektethetné be a tőkéjét. A két finanszírozási forma között az alapvető különbség az, hogy míg a kockázati tőke és befektetési alapok projektoldalról közelítik meg a vállalkozást, az üzleti angyal elsősorban az emberbe fektet be, és egyben mentorként is megjelenik.
- Jelen pillanatban azt mondanám, hogy sok a fóka, kevés a hal. Nő a befektetni vágyók köre, de kevés a projekt, amely finanszírozható - mondja a Fivosz elnöke, aki szerint ahhoz, hogy Magyarországon tömegesen legyenek befektetésre érett csapatok, gondolkodásváltásra van szükség. - Csupán egy jó ötletért senki nem ad pénzt, kizárólag kiemelkedő üzleti tervvel és hosszas tárgyalások során lehet megnyerni a befektetőket. Az, aki a tőkét adja, szeretné látni azt, hogy az ötlet mögött álló csapat képes a megvalósításra, valamint arra, hogy az elképzelését piacra vigye, és hosszú távon működtesse azt - teszi hozzá Kovács Patrik.

Mások viszont úgy vélik, hogy a kockázati tőkealapok túl magas hozamot várnak a befektetéseikért. A JEREMIE Kockázati Tőke Program forrásait sem sikerült maradéktalanul elkölteni, bár a program 2009. decemberi indulása óta néhány ötlet és csapat kockázati tőkéhez jutott az EU által támogatott forrás segítségével. Tavaly nyáron egy befektetői fórumon elhangzott előadás szerint a program első másfél évében, 2011 nyaráig összesen 22 startup vagy innovatív cég kapott 5,64 milliárd forint kockázati tőkét. Csakhogy a programban összesen 45 milliárd forint befektethető pénz van - 31,5 milliárdot ad az unió, amit az alapok magántőke-befektetői egészítenek ki -, amit a költségvetési ciklus végéig, azaz 2013. december 31-ig kellene lekötnie a nyolc tőkealapnak. Ha így nézzük, az eddig kihelyezett összeg szinte semmi.

Kérdés, hogy a most indított, kifejezetten a magvető típusú tőkefinanszírozást szolgáló Közös Magvető Alap Alprogram sikeresebb lesz-e. A nagyon korai fázisban lévő, akár csak koncepció szinten létező, viszonylag alacsony kezdeti forrásigénnyel bíró innovatív projekteket legfeljebb 150 ezer eurónak megfelelő forintösszeggel lehet támogatni 12 hónap alatt, és ezt egy másik befektetési döntés legfeljebb további 150 ezer euró finanszírozással kiegészítheti. Az Új Széchenyi Terv keretében az induló vállalkozásokat segítő magvetőalapok 6 milliárd forintra pályázhatnak.

További buktatók

Egy vállalkozás elindításához az ötleten, a lelkesedésen és a pénzen túl komoly gyakorlati munkára is szükség van. Kezdődik az üzleti tervvel, a konkurencia feltérképezésével, az árképzési stratégia kidolgozásával, folytatódik az arculat megtervezésével, a honlapkészítéssel, a kommunikációs stratégia kialakításával, az adózási és könyvelési ismeretek elsajátításával. Az kevés, ha a könyvelőnk tudja, hogy mit mikor kell utalni, a felelősen gazdálkodó cégvezető maga is tisztában van a kötelezettségeivel és a lehetőségeivel egyaránt. Ezekkel a feladatokkal alkalmazottként - hacsak nem ez a szakterülete valakinek - nem találkozunk. Vállalkozóként viszont minden feladat egyszemélyes munkává válik, és a fizetés sem érkezik meg minden hó harmadikán. A vállalkozás sikeressége azon is múlik, hogy valakiben megvan-e a kockázatvállalási készség, ami ahhoz kell, hogy napról napra túléljen, és képes legyen a megújulásra. Vállalkozó mindenkiből lehet, de korántsem biztos, hogy mindenkinek való ez az életforma.

Hogyan kezdjen valaki saját vállalkozást?

Nemesdaróczi Rita, Info Guide Media „Ne sajnálja az időt a tervezési fázisra. Az ötlet tökéletesítése és alapos átgondolása minden későbbi eredmény alapja.” Mészáros Gábor, chocoMe „Az ötlet a legfontosabb. Legyen egyszerű, vagy ha nem az, egy fél mondatban el lehessen mondani, hogy miről szól.”

Klementz testvérek, Loffice „Lendülettel, türelemmel, kitartással, alapos tervezéssel, fel a fejjel!”

Csapó Ákos, LPD Group Kft. „Szakmailag képezze magát azon a területen, ahol kimagasló teljesítményt szeretne nyújtani. Készítsen egy üzleti modellt, hogy tisztán láthassa, kinek mit akar nyújtani, és ehhez mire van szüksége”

Fodor Sándor, Kiszely Car Kft. „A legfontosabb a megfelelő társ kiválasztása. Ezenkívül fontos a stabil anyagi háttér és a piac részletes felmérése, ahová be szeretnénk törni.”