A vártnál korábban, már április 23-án, Orbán Viktor és José Manuel Barroso találkozója előtt egy nappal, a Következő lépés - Széll Kálmán Terv 2.0 című dokumentumba szerkesztve hozták nyilvánosságra Magyarország aktuális, a 2012-2015-ös periódusra vonatkozó konvergenciaprogramját. A több mint 500 oldalas anyagnak a konvergenciaprogramon kívül része a Nemzeti Reform Program, és tartalmazza az előbbiek angol nyelvű változatát is.
Az SZKT 2.0-ás verziójának Magyarország 2012. évi nemzeti reformprogramjáról szóló részében és a konvergenciaprogramban is szereplő adatok szerint a GDP idén stagnál - a 0,1 százalékos növekedési előrejelzés ténylegesen ezt jelenti -, 2013-ban 1,6, a következő két évben pedig 2,5-2,5 százalékkal bővül. A lakossági fogyasztásra és a beruházásokra vonatkozó adatok is azt jelzik, hogy a kabinet két év kormányzás után lassan figyelembe veszi a realitásokat, de még így is túl optimistának tűnik az idei 1,4, illetve 2,3 százalékos csökkenés utáni növekedési prognózis. Ugyanez mondható el a foglalkoztatásról: nemigen tudni, hogy a ráta miként nő a 2011-es 56 százalékról 2015-re 63,2 százalékra. A tervezet szerint az idei 5,2 százalékos infláció jövőre 4,2 százalékra mérséklődik, 2014-2015-re pedig eléri a maastrichti évi 3 százalékos mértéket.
A Brüsszelt meggyőzni hivatott konvergenciaprogramban hangsúlyosan szerepel, hogy készítői teljes mértékben figyelembe vették az Európai Tanács, valamint az Ecofin márciusi ülésén elfogadott iránymutatásokat, illetve a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban Magyarország számára megfogalmazott ajánlásokat. Szerepel benne az is, hogy a globális környezet esetleges szélsőségesen kedvezőtlen alakulása miatt a stabilitás és a pénzügyi bizalom fenntartása érdekében az országnak pénzügyi védőhálóra lehet szüksége, így a kormány készen áll az IMF/EU-tárgyalások mielőbbi megkezdésére és lezárására.
E téren, úgy tűnik, az Orbán-Barroso-találkozó eredményes volt: a megbeszélést követő napon az Európai Bizottság szóvivője bejelentette, hogy a bizottság kész lezárni a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárást a Magyar Nemzeti Bank ügyében, és kész arra, hogy megkezdődjenek a pénzügyi tárgyalások Magyarországgal és a Nemzetközi Valutaalappal.
A fontosabb makrogazdasági mutatók alakulása, 2011-2015 (százalék, volumenváltozás az előző évhez viszonyítva)
2011 2012 2013 2014 2015
Bruttó hazai termék (GDP) 1,7 0,1 1,6 2,5 2,5
Háztartások fogyasztási kiadásai 0,0 -1,4 0,7 2,6 2,6
Bruttó állóeszköz-felhalmozás -5,4 -2,3 0,3 3,5 3,5
Export (nemzeti számlák) 8,4 4,7 8,8 10,5 10,5
Import (nemzeti számlák) 6,3 2,8 8,1 11,0 10,9
Forrás: Széll Kálmán Terv 2.0
A konvergenciaprogramból egyértelműen kiderül: Magyarországra újabb megszorítások várnak. A központi kiadásokat ugyan 2012-ben és 2013-ban egyaránt 44,7 milliárd forinttal kívánják csökkenteni, ugyanakkor csak a gyógyszer-támogatási kiadások csökkentéséből e két évben 10 milliárd, illetve 40 milliárd forint bevételnövekedést remélnek. Az energiaszolgáltatók jövedelemadójának fenntartása és bővítése is 55 milliárdot hozhat. Emellett a kormány többek között új adónemek révén próbálja az idei és a jövő évi költségvetés hiányát a tervben közölt szinten tartani. Ezek a követketők:
Még idén bevezetik a távközlési szolgáltatási adót, amely a tervezet szerint 2012-ben 30 milliárd, jövőre pedig 52 milliárd forint többletbevételt jelent. Mértéke általánosan minden megkezdett perc és elküldött SMS, illetve MMS után 2 forint lesz.
A pénzügyi tranzakciós illeték - amit a program „széles adóalapot terhelő, így alacsony kulcs mellett is jelentős hatással bíró" forrásként jellemez - 130-228 milliárdos pluszt hoz majd a büdzsének 2013-ban. Ez az adó a lakossági és vállalati banki, illetve postai tranzakciókra - készpénzfelvételre, -befizetésre, átutalásra, bankkártyás vásárlásra és postai pénzforgalmi tranzakciókra - terjedne ki. Tervezett mértéke 0,1 százalék, értékhatárát tranzakciónkénti 30 ezer forintban maximálnák, de az is elképzelhető, hogy magasabb felső határral vagy nem maximalizált értékkel, hanem sávosan, bizonyos értékhatár fölött 0,01 százalékos kulccsal vezetnék be. A „sárgacsekk-adó" becenéven is emlegetett új kötelezettség sokak szerint a készpénz újbóli térnyerését hozhatja magával a korszerűbb fizetési formák kárára, éppen ezért némi ellentmondásra utal, hogy a konvergenciaprogram céljai között a készpénzfizetés arányának visszaszorítása is szerepel, elsősorban a vállalati körben.
Az új, egységes biztosítási adó a pénzügyi szervezetek különadóját, a baleseti adót és a tűzvédelmi hozzájárulást váltja majd fel, és 15 milliárdot remélnek tőle 2013-ban. Az adó mértéke a különböző típusú biztosításokra eltérő lesz: a vagyon- és balesetbiztosítások esetében 10, a casco esetében 15 százalékos, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál - a baleseti adó beépítésével - pedig 30 százalékos kulccsal számolnak. Az életbiztosításokat nem kívánják megadóztatni.
Ezekhez a nagyságrendekhez képest igen szerény a kisadóknak - többek között a magánszemélyek 98 százalékos különadójának és a katasztrófavédelmi hozzájárulásnak - a megszüntetéséből eredő bevételkiesés: mindössze 5 milliárd forint.
Természetesen az adóbeszedés hatékonyságának növelése is szerepel a tervekben. Ezt szolgálja a mezőgazdaságban a fordított áfafizetés bevezetése is. Ezenkívül 2013. január elsejétől kötelező lesz a belföldiáfa-összesítő jelentés elkészítése a NAV számára. A kormány reményei szerint az ebből felépülő adatbázis jelentős előrelépést jelent majd a visszaélések felderítésében és visszaszorításában.
Az összeállítás a lapban folytatódik.
